Pénzcentrum • 2019. január 22. 16:27
Sokkal többen vásárolnának lakást hitelből: két és fél év alatt 42 százalékról 56 százalékra nőtt az arányuk.. A lakáshitelpiac jövője szempontjából kedvező az is, hogy a harmincéves korosztályban a legmagasabb a lakásvásárlással kacérkodók aránya és 41 százalékuk részben lakáshitelből oldaná meg ezt. A kutatás szerint a legtöbben Budapestre vagy a fővárosi agglomerációba mennének, a községek kevésbé vonzó célpontot jelentenek.
Az erőteljes emelkedést mutató lakás- és lakáshitelpiac további növekedésének is van alapja, legalábbis mindkettőre lesz kereslet a K&H biztos jövő indexe szerint. Részben azért, mert a 30-59 évesek negyede érdeklődik a lakásvásárlás iránt, 5 százalékuk pedig szinte biztosra veszi, hogy a következő egy évben ingatlant vásárol.
A két és fél évvel ezelőtti szinthez képest pedig most sokkal többen oldanák meg főként hitelből a lakásvásárlást: 2018 harmadik negyedévében a megkérdezettek 56 százaléka a kinézett lakás árát legalább 50 százalékban a lakáshitelből fizetné, szemben a 2016 elején mért 42 százalékkal. Leginkább a 30-as éveikben járók számolnak a hitellel: 41 százalékuk oldaná meg így a vásárlást, míg az 50-esek mindössze 14 százaléka hagyatkozna hitelre. Kizárólag saját forrásból vagy családi segítséggel mindössze 25 százalék tervezi a lakásvásárlást.
A nagyvárosok a legkapósabbak
A lakásvásárlást tervezők leginkább a nagyvárosokat vennék célba. Az érintettek 30 százaléka Budapest vagy a fővárosi agglomeráció felé tart. A kisebb vidéki városokba menne a megkérdezettek 28 százaléka, a megyeszékhelyeket pedig 20 százalékuk választaná. A községek ugyanakkor kevésbé kapósak, lakásvásárlásban gondolkodók 13 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy ott telepedjen le. A külföldi lakásvásárlás pedig mindössze a magyarok 1 százalékánál jön szóba.
A kutatás azt is megnézte, hogy miért vennének lakást az érintettek. Tízből négyen mondták azt, hogy a meglévő lakásukból mennének másikba, 35 százalékos azoknak az aránya, akik az első lakásukat szeretnék megszerezni. A gyerekek számára a válaszadók 9 százaléka, befektetési céllal pedig 8 százaléka venne lakást. Nyaralót vagy hétvégi házat pedig mindössze 6 százalék tervez vásárolni a következő egy évben.
Az átlagos hitelfelvevő 38 éves, és 10 millió forintot vesz fel
Hozzájárulhat a várható lakáshitelpiaci növekedéshez az is, hogy sokan - 10-ből 4-en - még soha nem vettek fel lakáshitelt és mindössze 31 százalékos a jelenleg lakáshitellel rendelkezők aránya. Tehát sokan fordulhatnak a lakáshitelek felé a következő időszakban. 2018 első kilenc hónapjában 73 milliárd forintot lakáshitelt helyezett ki a K&H, a folyósított lakáshitelek átlagösszege pedig tavaly szeptemberben 10,2 millió forint volt - számol be a bank. Az átlagos futamidő 190 hónap, azaz közel 16 év, míg a hitelt felvevők átlagosan 38 évesek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Érdemes külön kiemelni a harmincéves korosztályt. A kutatás szerint 56 százalékuk mondta azt, hogy eddig nem volt lakáshitele és a körükben a legmagasabb a lakásvásárlási kedv. A 33 százalékuk fontolgatja, hogy éven belül vesz lakást, 11 százalékuk biztosra veszi ugyanezt.
Sokaknak gondot jelent az önerő
A kutatásból az is kiderül, hogy akik nem terveznek ingatlanvásárlást, 62 százalékuknak megfelel a jelenlegi ingatlanjuk. 25 százalékuk az önerő hiányával magyarázta, hogy miért nem vág bele a vásárlásba, 21 százalék pedig jelenleg is fizet valamilyen lakáshitelt. A válaszadók 19 százaléka a magas lakásárak miatt tett le a másik lakásba való költözésről. A budapestiek körében 27 százalék panaszkodott a drága lakásokra. A válaszadók 11 százaléka abban látja az akadályt, hogy szerinte nem jutna lakáshitelhez, 7-7 százalékuk a megtakarításait más célra szeretné felhasználni, vagy egyelőre nem tudja hol fog élni a jövőben, ezért nem tervezi a lakásvásárlást.