Pénzcentrum • 2019. január 14. 05:48
A hitelfelvételnek mindig kockázatai vannak. Nagy összegű hitel esetén különösen magasak, hiszen nem biztos, hogy a nagy törlesztőt egy esetleges számunkra hátrányosan megváltozott helyzetben is ki tudjuk gazdálkodni. A bedőlt lakáshitelnek akár katasztrofális következményei is lehet, de egy-egy nagyobb összegű személyi hitel is okozhat hatalmas problémákat. Noha a személyi hitel valójában fedezetmentes, ha a dolog bírósági végrehajtásig fajul, akkor ott bizony a vagyontárgyaink is veszélybe kerülhetnek. Ne hagyjuk azonban, hogy ide jusson nem törleszthető hitelünk, hiszen még a jövedelemszerző tevékenységünk elvesztése esetén is találhatunk megoldást. Mutatjuk, mi vár az adósra, ha bedől a személyi hitel, és leírjuk, hogy mit kell tenni, ha ez a kellemetlen helyzet előáll.
A hitelfelvételen gondolkodók - jobb esetben - lamentálnak azon, hogy mi is az igénylés legnagyobb kockázata. A lakáshitelnél világos a kockázat, a bukott hitel után akár az ingatlant is elveszíthetjük.
De mi a helyzet a személyi hiteleknél? Sokszor írtunk róla, hogy ez a fajta fogyasztási hitel gyorsan igényelhető, és felvételéhez nem kell fedezet. Mivel járhat viszont, ha bedől a hitel? Ha nincs fedezet, akkor valójában nincs is veszíteni valónk? Ez egyáltalán nem így van, ebben az esetben a bankok nem is végeznének hitelezési tevékenységet. Attól függetlenül ugyanis, hogy nincs fedezet, a bank még számtalan óvintézkedést eszközöl, hogy a kihitelezett pénzt visszakapja.
Csökkentsd a kockázatot! Válassz olcsó hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában
Kezdjük azzal, hogy a bank már előre beárazza a kockázatot. A személyi hitelek kamata - bár történelmi mélyponton van - magasabb, mint a szabad felhasználású jelzáloghiteleké, vagy lakáshiteleké - ehhez többek közt minden bizonnyal köze van annak is, hogy a személyi hitel fedezet nélkül némileg kockázatosabb a bank számára. További kamatnövelő tényező, ha alacsony a hitelfelvevő jövedelme - a visszafizetés képessége így kérdésesebb, így ez is beépül a kamatköltségekbe.
A bank ugyan nem vizsgálja, hogy mire költöd a felvett hitelt, a pénzügyi előéletedet viszont rendesen feltérképezi: a jövedelemigazolásod mellett megnézi, hogy mióta dolgozol az adott vállalatnál, az nem áll-e felszámolás alatt, de egy bankszámla-kimutatás formájában azt is bekérheti tőled, hogy mekkora összegű kiadásod van jellemzően egy hónapban. Mindezek felett persze számít a családi állapot is, életkor, földrajzi terület, legmagasabb iskolai végzetség, egyszóval minden, ami elárulhatja rólad, hogy mennyire vagy fizetőképes. Ha ezek függvényében a bank úgy ítéli meg, hogy némileg kockázatos a hiteled visszafizetése, annak bizony magasabb kamat lesz a következménye. Ha pedig KHR listán szerepelsz, annak menetrend szerinti elutasítás lesz a vége.
A személyi hiteleket jellemzően alacsony összegben igénylik, emiatt a kockázat is alacsonyabb, mégis könnyen előfordulhat a baj. Jellemzően egyelőre a nagy hiteligénylési kedv mellett nincs tömeges bedőlés, a bankok portfóliójában mindössze 3 százalék a rossz hitelek aránya:
Ennek ellenére mégis megtörténhet a baj. Nézzük most meg, hogy egy nagyobb összeg visszafizetése mekkora terhet jelenthet az adósra (a hiteleket a Pénzcentrum kalkulátorából választottuk):
Amint az látható, 3 millió forintos hitelösszeg a fenti ajánlatok esetén havi kb. 60 ezer forint törlesztőt eredményez. Ebben az esetben havi 1-2 ezer forintos különbség akár százazres különbségeket is okozhat a teljes visszafizetendő összegben. Persze van, akinek kevesebb, van akinek több összegre van szüksége - könnyen le tudod ellenőrizni, hogy egy adott hitelösszeghez mekkora törlesztő társul, ehhez kattints ide-, mi most a fenti példát vettük alapul.
De mi van, ha beütött a baj?
Ha valamilyen nem várt esemény történik, például megszűnik a munkahelyünk, vagy nagyobb, nem várt kiadásunk keletkezik, problémát okozhat egy havi 60-70 ezres törlesztő fizetése. Ne legyenek illúzióink, ha nem fizetünk határidőre, a bank azonnal meglépi a kellő intézkedéseket, hiszen nem látja biztosítottnak, hogy visszakapja a pénzét. Mi azonban tehetünk ez ellen - ha előre láthatóan nem tudunk fizetni, vegyük fel a kapcsolatot a bankkal, és tudassuk velük a helyzetünket. Ha titkolózunk, azzal semmire nem megyünk, hiszen amellett, hogy a bankkal szemben elveszítjük bizalmunkat és a helyzetünk átláthatatlanná válik számukra, még a feltételek újratárgyalásának lehetőségétől is elesünk.
Mindemellett persze a késedelmi kamat miatt tovább nő a tartozásunk, és a fizetésünk egy részét - legfeljebb 33 százalékát - zárolhatják is (talán ennek köszönhető, hogy a bankok jellemzően a jövedelmünk 30-40 százalékát meghaladó mértékű törlesztőt engedélyeznek, hiába az 50 százalékos JTM-szabályok megléte).
Ha már követeléskezelőhöz kerül a hitelünk, az már más helyzetet jelenthet nekünk - az ő kapacitásuk nagyobb arra nézve, hogy érvényesítse rajtunk a jogszabályokat, és ha nem vagyunk együttműködőek, azzal csak elodázzuk a problémát - a végrehajtási fázisba került hitelünket a követeléskezelő általában behajtja, és ilyenkor komoly jogi procedúrák mellett akár a vagyontárgyaink is bánhatják. Mindazonáltal ha együttműködőek vagyunk, akkor akár a korábbinál kedvezőbb feltételeket is kialkudhatunk magunknak ebben a fázisban.
Váltsd ki drága hiteled! Használd a Pénzcentrum hitelkiváltás-kalkulátorát!
Közben persze felkerülünk a KHR listára is (ha a tartozásunkat 90 napon keresztül nem törlesztjük, és az meghaladja a minimálbér mértékét), ami nagyjából ellehetetleníti a további hitelfelvételt.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
Nem érdemes tehát a hitelt törlesztését elodázni, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a bankok - akár követeléskezelők által - behajtsák a fennálló tartozást. Az elméleti jogszabályi kereteket fent ismertettük, mi viszont arra is kíváncsiak voltunk, hogy konkrétan mi vár az adósra, ha bedől a személyi hitele. Megkerestük ezért a Magyarországon tevékenykedő egyik legnagyobb követeléskezelőt, az Intrumot, hogy ismertesse, pontosan milyen intézkedések várnak az adósra, ha nem fizeti vissza a személyi hitelét.
Az Intrum válaszában megerősítette, hogy a személyi hitelek aránya nem túl nagy a bedőlt hitelek portfólióján belül. Ahogy írták, a bankok az elmúlt években jelentős portfóliótisztítást hajtottak végre, mindez azt jelenti, hogy sok bedőlt hitelt adtak el a követeléskezelőnek. A személyi hitelek alacsony aránya a banki portfólióban ugyanakkor kicsit torzít a valódi helyzeten, hiszen az alacsonyabb összegű személyi hitelt a bankok is könnyebben értékesítik.
Ha a bedől a személyi hitel, az Intrum Pénzcenturmnak adott válasza szerint a bank és az adós között előbb létrejöhet megállapodás az adósság átütemezéséről. Ha ez nem sikeres, akkor lép be a képbe a követeléskezelő, amely ilyenkor vagy a követelés jogosultjává válik (azaz a banktól megvásárolja a bedőlt hitelt), vagy megbízás útján érvényesíti a követelését. De akár fizetési meghagyást is bocsáthat ki, amelyet követően akár bírósági végrehajtást is megindíthat.
Az Intrum válasza szerint a követeléskezelő az első két esetben mindig tájékoztatja az adóst a megbízás vagy az engedményezés tényéről, és támogatja a további teendőkről.
- írják válaszukban. Mindez azt jelenti, hogy a követeléskezelő belépésével akár mérséklődhet is az adós tartozása, hiszen (bár ez az Intrum válaszában nem szerepel) a hiteleket a követeléskezelő jellemzően névérték alatt vásárolja meg, s így még kedvezmények adásával is bőven nyereséges lehet. A bedőlt hitel feltételeit így jellemzően a követeléskezelő újratárgyalja az adóssal.
- írják. Noha ez azt jelentheti, hogy az adós akár jól is járhat, ha a követeléskezelő tulajdonába kerül a tartozása, a Pénzcentrum nem ajánlja, hogy az adós megvárja ezt a fázist. Érdemes a bankokkal mielőbb megegyezésre jutni, ha ez nem sikerül, akkor a követeléskezelő belépése esetén szintén a konstruktív hozzáállás a célravezető. A tartozásunk visszafizetését nem kerülhetjük el semmiképp, viszont magasabb árat fizethetünk a bedőlt hitelért, ha nem vagyunk együttműködőek (és persze több álmatlan éjszakát is okozhatunk magunknak).
De mi van akkor, ha nincs jövedelmem? Miből fizetem a hitelt?
Ha meglévő jövedelem mellett dől be a hitel, az eljárás tiszta sor: a végrehajtási folyamat során jellemzően zárolják a havi jövedelem 33 százalékát, a törlesztés ebben az esetben is elkerülhetetlen. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha az adós elveszíti a munkahelyét, és tartósan jövedelem nélkül marad? A személyi hitel valójában fedezetmentes, nem jelenthet garanciát így az ingatlan sem. Vagy mégis?
Az elég világos, hogy a tartozást valamilyen formában a bank (vagy ha értékesítette azt, akkor a követeléskezelő) megpróbálja visszaszerzeni. Kis összegű tartozás esetén ehhez sokszor elég az ingóságok értékesítése, nagy összegű hitel esetén viszont már csak az ingatlan képez akkora értéket, hogy az fedezni tudja a hiteltartozás összegét (a személyi hitel 10 millió forintig igényelhető). De értékesíthető-e az ingatlan úgy, hogy a személyi kölcsön valójában fedezet nélküli hitel?
A követeléskezelő bár megjegyzi, hogy nem szabad a követeléskezelést összekeverni a végrehajtással, és az ő feladatuk elsődlegesen annak segítése, hogy az ügyfél ne kerüljön ilyen helyzetbe, a végrehajtási eljárás során a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz tartozó bírósági végrehajtónak már jogában áll bármely vagyontárgyat végrehajtás alá vonni, legyen ez egy autó vagy egy ingatlan. Ingatlant viszont csak abban az esetben árverezhetnek el a végrehajtók, amennyiben az adós összes tartozása eléri az 500 000 Ft-ot, amelyről minden esetben a hatályos törvény rendelkezik.
Akkor sem fizetem vissza! - külföldre menekülök
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy egy németországi munkahely álláshirdetésében azt írja, hogy a náluk kapott jövedelem nem terhelhető a devizahitel adóssággal, akkor azonban utána jártunk, hogy az európai jogszabályok lehetővé teszik a határokon átívelő behajtást is.
Az Intrum is ezt erősítette meg válaszában:
Korábbi cikkünkben írtuk, hogy persze vannak trükkök, amelyekkel elhárítható a fizetés, például minimális összegre való bejelentés után a fizetés zsebbe történik, így a kimutatható jövedelem olyan alacsony, hogy az jogszabályilag nem terhelhető. Valamint a nemzetközi behajtás a bank számára is költséges, nagy összeg esetén viszont jellemzően élnek a bankok a jogszabályi lehetőségekkel, hiszen még a magasabb költségek ellenére is jobban megéri nekik a behajtás. A személyi hitel jellemzően kis összegű, emiatt akár a külföldre menekülés működhet is, nem érdemes azonban trükközni - ha az egyre növő tartozásunk mellett még a jövedelemeltitkolás büntetőjogi tételét is kimerítjük, annak így együtt már nagyon csúnya vége lehet.
Kerüljük el a bajt - legyünk együttműködőek
Összegzésképp elmondható, hogy egy bedőlt hitel esetén sincs feltétlenül világvége, ehhez azonban tudatosan kell eljárnunk. Ha látjuk előre, hogy nem tudunk törleszteni, vegyük fel a kapcsolatot a bankkal, ha pedig megegyezés hiányában bejelentkezik hozzánk a követeléskezelő, szintén legyünk konstruktívak, így akár sokkal előnyösebb feltételeket is kialakíthatunk magunknak.
El lehet kerülni a bajt úgy is, ha drágább hitelünket olcsóbbal váltjuk ki - ehhez segítséget nyújthat például a Pénzcentrum hitelkiváltás- kalkulátora, de a legnagyobb elővigyázatosságót úgy tudjuk elérni, ha előre gondolkodunk, és a lehető legolcsóbb hitelt választjuk. Ehhez használjuk a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát!