Pénzcentrum • 2018. október 1. 05:45
Fontos, a jelzáloghitelezést jelentősen befolyásoló változások léptek hatályba a mai nappal. A szóban forgó változás nyomán - noha az alapvetően a lakossági ügyfelek nagyobb biztonságát célozza meg - előfordulhat, hogy valaki magasabb havi törlesztőrészlet vállalására kényszerül, mint amit szíve szerint választana.
Fontos változás lépett életbe 2018. október 1-jén: módosult a magyarországi jelzáloghitelezésben alapvető szerepet játszó jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabály. Bizonyosan lesz olyan, aki észre sem fogja venni a JTM-re vonatkozó szabály változását, de alighanem lesznek olyanok is, akik emiatt lesznek kénytelenek a magasabb törlesztőrészlet mellett dönteni.
Változó JTM
A 2015 óta érvényben lévő JTM célja, hogy megakadályozza a magánszemélyek túlzott eladósodását. A jegybanki szabályozás értelmében a (forint) hitel(ek) tőrlesztőrészlete(i) maximum az adós jövedelmének 50 százalékát teheti(k) ki. Tehát ha valakinek mondjuk nettó 200 ezer forint a fizetése, akkor maximum akkora hitele lehet, amelynek a törlesztőrészlete maximum 100 ezer forint.
Más szabályok vonatkoznak azokra, akiknek a jövedelme magasabb nettó 400 ezer forintnál, ők ugyanis a fizetésük 60 százalékáig vállalhatnak törlesztőrészletet (240 ezer forint). Ezek azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megállapított korlátok: a hazai bankok jellemzően ennél szigorúbb belső szabályozás szerint hiteleznek.
Október 1-től azonban már a jegybanki szabályozás is szigorúbb: mostantól van olyan eshetőség, hogy valaki csak a jövedelme 25 százalékáig vállalhat magára jelzáloghitelt. Nem kivételeznek a magasabb jövedelműekkel sem: az ő esetükben is létezik most már olyan variáció, amikor maximum a jövedelmük 30 százalékába beleférő törlesztőrészletet vállalhatnak.
Fő a biztonság
Az új szabályozás értelmében már nem csak a jövedelem mértékétől függ, hogy valaki mekkora törlesztőrészletet vállalhat, hanem attól is, hogy az általa választott jelzáloghitelnek milyen hosszú a kamatperiódusa (egyszerűbben fogalmazva: fixált-e a hitel, vagy sem). A jegybanknak ugyanis régóta kimondott célja, hogy a lakosságot a hosszú kamatperiódusú, fixált jelzáloghitelek felvételére ösztönözze.
Bár ezek a hitelek drágábbak rövid kamatperiódusú társaiknál, ugyanakkor jóval biztonságosabbak is. Egy 1 éves kamatperiódusú hitel esetén például az adós csupán 1 évig látja előre, hogy mekkora lesz a havi törlesztőrészlete, ugyanis minden egyes évforduló alkalmával - az éppen aktuális kamatkörnyezetnek megfelelően - változik a havi törlesztőrészlet. Egy 20 éves futamidejű hitel esetén tehát rengetegszer változik a törlesztő összege, és figyelembe véve, hogy jelenleg milyen alacsonyak a kamatok, az a legvalószínűbb, hogy ez a gyakorlatban a törlesztők emelkedését fogja jelenteni.
Ezzel szemben egy fixált hitel esetében csak néhány alkalommal, esetleg egyetlen egyszer sem változik a törlesztőrészlet összege - nyilván attól függően, hogy hány éves a kamatperiódus: 5, 10, esetleg végig fixált. A hitelfelvétel pillanatában ezek a hitelek drágábbak ugyan, ám sokkal kiszámíthatóbbak, ezáltal biztonságosabbak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Éppen ezért törekszik arra a jegybank, hogy lehetőleg minél többen vegyenek fel ilyen lakáshitelt, elkerülve egy esetleges újabb hitelválságot. Ezt a célt szolgálja a JTM most életbe lépő változása is: ezentúl az a magánszemély, aki 5 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelt szeretne felvenni, maximum a jövedelme 25 százalékának megfelelő törlesztőt vállalhat magára. 5-10 éves kamatperiódusnál már 35 százaléknál van meghatározva a maximum, míg a legalább 10 évre fixált hiteleknél továbbra is az 50 százalék lesz érvényben.
A változások a legalább 400 ezer forintos jövedelemmel rendelkezőket is érinti: ők 30 százalékig terhelhetik meg a jövedelmüket egy 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel esetében. 5-10 évre fixált hitelek esetében ez az arány 40 százalék, míg a legalább 10 évre fixáltaknál marad a 60 százalékos plafon.
Azt azonban már nyár óta lehet tudni, hogy már nem sokáig lesz elég a nettó 400 ezer forint a magasabb törlesztőrészletek vállalásához. 2019. július 1-től ugyanis már csak azok engedhetik ezt meg maguknak, akiknek a havi jövedelme meghaladja a nettó 500 ezer forintot, míg az ez alatt maradókra a 25/35/50 százalékos plafonok lesznek érvényesek.
Van, aki észre sem veszi
Az idei év egyik kedvező fejleménye volt, hogy a frissen felvett jelzáloghitelek egyre nagyobb arányban voltak fix kamatozásúak: a Hitelezési folyamatok augusztusi száma szerint az új lakáshitel-kibocsátás 82 százaléka már ilyen termék volt. Úgy tűnik tehát, hogy a lakosság egyre nagyobb része értette meg, hogy érdemes a magasabb kezdeti törlesztőt választani a nagyobb biztonság érdekében.
Emiatt aztán sokan észre sem fogják venni a szigorítást. A változást leginkább azok érezhetik majd a saját bőrükön, akik alacsonyabb jövedelem mellett szeretnének felvenni rövid kamatperiódusú jelzáloghitelt: itt előfordulhat, hogy lesz olyan ügyfél, aki a régi szabályozás szerint ezt még megtehette volna, de most kénytelen lesz fixált hitelt választani. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez elsősorban az ő biztonságát szolgálja.