NapiCsárt • 2018. szeptember 5. 16:50
Az alacsonyan tartott kamatkörnyezet hatására az utóbbi időszakban lényegesen olcsóbban vehettek fel jelzáloghitelt az európai állampolgárok, mint a korábbi években. Ugyanakkor jelentős eltérések vannak az egyes országok átlagos kamatlábai között: míg sok országban 2 százalék alá csúsztak a kamatok, addig a kelet-európai országokban - így hazánkban is - 4 százaléknál is magasabb kamatot kénytelenek fizetni az adósok.
Nehéz időkben jó tudni, hogy vannak dolgok melyekre bizton számíthatunk. Az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának köszönhetően jelenleg mesterségesen alacsony szintre süllyedtek a kamatok, amely többek között azt is jelenti, hogy ténylegesen olcsóbbá vált az emberek számára a hitelfelvétel. A jelzáloghitelek történelmi mélypontja sokakat arra ösztönöz, hogy fixálják hiteleiket, hiszen így biztosak lehetnek abban, hogy a törlesztőrészletek nem fognak emelkedni valamely nemzetközi vagy gazdasági válság következtében.
Ugyanakkor mindegyik európai országnak más-más a jelzáloghitel-piaca, hiszen különböző adózási, fogyasztóvédelmi és hitelnyújtási szabályok vannak érvényben. Mindezek meglátszódnak az egyes országokban nyújtott jelzáloghitelek átlagos kamatain. 2018 júniusában az euroövezet országaiban mindössze 1,88 százalékos volt a 10 évre fixált hitelek átlagos kamatlába, míg Magyarországon ez az érték meghaladta az 5 százalékot. Hasonlóan magas volt a romániai érték is, de jelentősen meghaladta a 4 százalékot a lengyel kamatláb is.
Ezzel szemben Nyugat-Európa több országában is 2 százalék alatt van a 10 évre fixált jelzáloghitelek átlagos kamatlába. Többek között ilyen ország például Olaszország, Portugália és Franciaország is. Ugyanakkor Nyugat-Európában is találhatunk olyan országokat, ahol a kamatok lényegesen meghaladják az eurozóna átlagos értékét: ilyenek például Dánia és Hollandia is. Összességében azonban úgy tűnik, hogy a nyugat-európai lakosság lényegesen olcsóbban juthat biztonságos, hosszú távra fixált hitelhez, mint a kelet-európaiak.