A teljes népesség 9,3 százaléka késik valamilyen havi kötelezettségének a befizetésével az Európai Unióban 2017-ben - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A hátralékok között olyan tételek szerepelhetnek, mint a jelzáloghitel, különböző bérleti - jellemzően albérlet - díjak vagy közüzemi számlák.

Ahogy az a statisztikákból kiolvasható Magyarország bőven az EU-s átlag felett szerepel, a maga 15 százalékos arányával. Ez a valóságban azt jelenti, hogy 10-ből átlagosan 1,5 magyarnak van valamilyen tartozása. Az uniós átlag pedig egy alatt van (9,3%). A helyzet hazánkban szerencsére még ezzel együtt sem annyira drasztikus, mint például az éllovas Görögországban vagy a második Bulgáriában. Előbbinél ugyanis a lakosság majd 45, utóbbinál pedig 33,3 százalékának van késedelmi hátraléka.

Mindez persze sovány vigasz, hiszen két közvetlen szomszédunknál is magasan jobb a helyzet. Szlovákiában a lakosság 7,5, Ausztriában pedig csupán a 6,5 százalékának van valamilyen határidőre meg nem fizetett tartozása. Fontos azonban megemlíteni, hogy a két ország adatai még 2016-ból származnak, és jellemzően 2016-ról 2017-re a legtöbb vizsgált országban inkább javultak a számok, semmint romlottak. A lista végén egyébként a csehek végeztek, ott a lakosság alig 3,2 százaléka van kiszolgáltatva valamilyen hátralékos tartozás miatt.

Fókuszban a hitel

Az Eurostat friss statisztikái külön vizsgálják a jelzáloggal vagy bérleti díjjal elmaradók arányát is. Ezen a listán sincs oka örömre a magyaroknak, hiszen szintén az élbolyban, Európában a hatodik legrosszabb eredménnyel "büszkélkedhetünk" a 2016-os adataink alapján. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy 2017-re tovább csökkent a tartozók száma.

Ezzel együtt is Magyarországon majd fél millió embernek van valamilyen jelzálog vagy egyéb, lakhatással összefüggő tartozása. Ez a szám pedig rendkívül magas. Éppen ezért, ha valaki korábban beleragadt egy drága kölcsönbe, aminek a mai napig is keservesen nyögi a törlesztőit, érdemes lehet elgondolkodnia, hogy a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kiváltsa régi hitelét.

Mit jelent a hitelkiváltás?

Adósságrendezés vagy más néven hitelkiváltás során a meglévő kölcsönünket (vagy akár mtöbbet is) egy másik, olcsóbb hitellel váltjuk ki, ezzel csökkentve a havi terheinken. Milyen hiteleket érdemes kiváltani? Gyakorlatilag bármilyen korábban felvett hitelt lecserélhetünk egy olcsóbbra, de jellemzően

• személyi kölcsönt
• jelzáloghitelt
• hitelkártya-tartozást

váltanak ki az ügyfelek, hiszen a személyi kölcsönök és a lakáshitelek kamatai néhány éve még messze sokkal magasabbak voltak a jelenlegi szinteknél, a hitelkártyák kamatai pedig ugyanolyan magasan vannak most, mint évekkel korábban.

Így apadhat a törlesztőd

Hogy lesz ebből kisebb a törlesztőrészlet? Tegyük fel, hogy három évvel ez előtt vettünk fel személyi kölcsönt, hat éves futamidőre, az akkori átlagosnak mondható 22-25 százalékos THM-mel. A törlesztésből még három év maradt hátra. Mivel ez idő alatt a kamatok folyamatosan csökkentek, szinte biztos, hogy találunk jobb feltételekkel felvehető kölcsönt adósságrendezéshez. Az új hitelből aztán végtörlesztjük a meglévőt és a már kedvezőbb törlesztőrészleteket fizetjük tovább.

Három módon tudjuk a terheinket csökkenteni, ha hitelkiváltást tervezünk:

• 1. A fennmaradó három évvel megegyező futamidőre vesszük fel az adósságrendező kölcsönt, de a meglévőnél alacsonyabb kamatozásút választunk. Így ugyanakkor számolunk le a hitellel, de kevesebb lesz a törlesztő.
• 2. Olyan hitelkiváltó kölcsönt választunk, amelynek törlesztője megegyezik a meglévővel, ám futamidő rövidebb lesz. A törlesztőnk tehát nem csökken, viszont hamarabb rendezhetjük le a tartozásunk.
• 3. A harmadik lehetőségünk, hogy egy futamidőben és törlesztőrészletben is megegyező hitelt veszünk fel, de a hitelösszeg magasabb, mint az, amit a meglévő hitelből még vissza kell fizetni. A meglévő hitelt az új hitelből visszafizetjük, és hozzálátunk a terveink finanszírozásának úgy, hogy nem nőtt a futamidő és a törlesztőrészlet.

Ma már szinte minden hitelintézet kínál hitelkiváltásra fordítható kölcsönt, bizonyos feltételeknek viszont kell megfelelnünk az alacsonyabb kamatért. Ilyen feltétel lehet például a bankváltás vagy a magas, jellemzően nettó 250 ezer forint feletti fizetés. Fenti példánknál maradva tegyük fel, hogy meglévő hitelünkből 1,5 millió forint maradt még hátra és nem akarunk bankot váltani, ráadásul a fizetésünk sem kiemelkedően magas. Milyen lehetőségeink vannak?

Ha megnézzük a Pénzcentrum kalkulátorának ajánlatait, egyből kiderül, hogy ekkora összeget, 36 hónapra, már 8,17 százalékos THM-mel is felvehetünk a Cib Bank konstrukciójával így 46 920 forintos havi fixszel számolhatunk. Érdemes megemlíteni még a Raiffeisen Bank ajánlatát is is, ők 49 073 forintos törlesztőt ígérnek 12,73 százalékos THM-mel. Az Erste adósságrendezésre kínált kölcsönével 49 457 forintos törlesztővel (THM 13,21%) mehetünk neki a 3 éves futamidőnek. Mindezek mellett van találhatunk még Budapest Bankos ajánlatot 16,20, és Cofidises ajánlatot 16,35 százalékos THM-mel is. További bankok ajánlataiért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.

Hol lehet elrontani?

Gyakori érvként szokott felmerülni a hitelkiváltással szemben, hogy az újabb kölcsön felvétele nem elég tudatos magatartás, hiszen további eladósodáshoz vezet. Nos, ez abban az esetben igaz, ha az adósságrendező kölcsönt nem a céljának megfelelően, azaz adósságkiváltásra használjuk, hanem elkezdjük elkölteni másra, a régi hitelünket pedig csak részben vagy egyáltalán nem törlesztjük. Ebben az esetben csak megdupláztuk a terhünket, hiszen egy helyett már két kölcsön törlesztőrészletét fizethetjük, tehát csak még jobban eladósodtunk. Akkor is ráfázhatunk, ha nem vagyunk elég körültekintőek és drágább hitelt veszünk fel adósságrendezésre, mint az eredeti kölcsönünk. Éppen ezért érdemes alaposan megfontolni, hogy milyen kölcsönt veszünk fel hitelkiváltásra; ha jól választunk, tízezreket spórolhatunk havonta.