Pénzcentrum • 2017. december 4. 17:30
A magyarok közel negyven százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyra, mint megengedhetné magának. Ez azonban nem magyar sajátosság, hiszen hasonló tendencia szerte Európában megfigyelhető. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ajándékokat jobbára hitelből finanszíroznák a vásárlók.
Szeretünk ajándékozni, de jellemzően nem hitelből tesszük mindezt. Hiába érzi úgy a magyarok közel 40 százaléka, hogy többet költ karácsonyi ajándékra, mint megengedhetné magának, ez nem hazai sajátosság. Olyannyira nem, hogy több európai országban ez a tendencia figyelhető meg - derül ki az Intrum Justitia éves Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből.
A karácsonyi időszak megterheli a családok pénztárcáját, ennek hatása pedig januárban érződik leginkább. Az adatok szerint a magyarok közel fele szerint pénzügyi szempontból az év legmegterhelőbb időszaka az első hónap. A válaszok együtt mozognak az életkorral: a 18-24 évesek 30 százaléka vélekedik így, az 50 évnél idősebb korosztályból azonban minden második ember.
- hangsúlyozta Kis Annamária, az Intrum Justitia üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.
Egyre többet vásárolunk online
Egyre többet vásárolnak a magyarok az interneten: a
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az online vásárlás lehetősége a kiskereskedelmi forgalmat is felfelé hajtja, hiszen a hazai válaszadók harmada szerint többet vásárol az internetes kereskedés egyszerűsége miatt. Ugyanakkor szintén minden magyar harmadik fogyasztó úgy érzi,
A magyar adat nem számít kiugrónak az európai országok között, sőt, átlag alatt van. A többi visegrádi országban a válaszadók több mint fele látja így, míg Romániában a válaszadók majdnem kétharmada.