Pénzcentrum • 2017. november 29. 11:08
2017 első felében jelentős fellendülés volt tapasztalható a hitelezés és az ingatlanpiac területén Magyarországon - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Jelentés novemberi számában, melynek megjelenése alkalmából tartott ma sajtótájékoztatót a jegybank.
Magyarország jó régióban van, az MNB által elemzett európai piacok közül a Visegrádi Négyek államaiban nőtt ugyanis a legnagyobb ütemben a banki hitelezés. Jó hír, hogy a fellendüléssel együtt egyre kevesebb a nemteljesítő hitelek aránya is, tehát arányaiban egyre kevesebben vannak, akik nem tudják fizetni a felvett hitelüket.
Csökkent Magyarországon a lakosság eladósodottsága 2013 óta, ami sérülékenységet csökkentő tényező, mert egy esetlegesen elszabaduló (emelkedő) kamatkörnyezet problémákat szülhetne a lakossági törlesztések tekintetében.
Nem is drágák itthon a lakások...
A bruttó hazai össztermék (GDP) arányában Magyarországon az egyik legalacsonyabb a lakáscélú eladósodottság, az elmúlt 10 éves időszakban viszont Magyarország az EU-s középmezőnyben van, ha az ingatlanárak növekedését vesszük alapul.
Ennek ellenére, még mindig jelentősen olcsóbbak a lakások Magyarországon a legfőbb gazdasági adatok tekintetében, és Budapesten is csak enyhén haladják meg ezt a szintet a Magyr Nemzeti Bank elemzése szerint. Ezt jól mutatja, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakás Magyarországon, Szlovéniában és Lengyelország 8 év átlagos bruttó jövedelemből, Csehországban pedig 11 évnyi munka után jár fizetésből vásárolható meg. Ráadásul, ha az elmúlt időszak emelkedést vesszük figyelembe, akkor sem emelkedtek jobban a lakásárak hazánkban, mint a bérek.
A bankok kockázatvállalása nem nőtt jelentősen az elmúlt egy évben, bár van némi elmozdulás a kockázatosabb ügyfélkör felé, ám a hitelezésben beállt bővülés leginkább a lakások iránti érdeklődés emelkedésének tudható be.
Az MNB a sérülékenység és tudatosság alapján is vizsgálta, hogy pénzügyileg mennyire ellenállóak a magyar háztartások. E kutatásukból kiderült, hogy a háztartások 14-15 százaléka sérülékeny, tehát ha valamilyen külső negatív behatás érné őket (például egy állásvesztés), az megrengetné a családi pénzügyeket, ám egy jó részük, ha tudatosabbá válnának a pénzügyek területén, akkor egy rosszabb külső anyagi helyzethez is tudna alkalmazkodni.
Na de a hitelek...
A jegybank kiadványa megállapítja, hogy Magyarországon a fix hitelkamatú lakáshitelek jelentősen drágábbak a változó kamtozásúaknál, és ennek mértékében a jegybank adatai alapján Magyarország piacvezető, tehát hazánkban kell a legtöbbet fizetni, ha változó helyett fixált kamatú lakáshitelt vennénk fel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez pedig nemcsak önmagában érdekes, hanem, ha megvizsgáljuk, hogy milyen hatásoknak teszi ki a családokat egy esetlegesen emelkedő kamatkörnyezet, akkor nagyon nem mindegy, hogy egy lakáshitelt rögzített vagy változó kamattal vettek fel.
Ennek tükrében is fontos üzenetként fogalmazták meg, hogy a jelzáloglevelek kibocsátásával illetve a jegybak által fogyasztóbarátként jóváhagyott hitelek súlyának növelésével csökkenthető a változó kamatozású hitelek aránya a lakossági hitelek körében, amely csökkentheti a háztartások sérülékenységét.
FinTech, digitalizáció
A jegybank megvizsgálta azt is, hogy a lakosság mennyire nyitott a digitális újítások felé a banki területen. Ebből sok meglepetés nem derült ki: hogy minél fiatalabb volt egy válaszadó, annál inkább nyitott volt arra, hogy a banki ügyeit kizárólag, de legalábbis a többségét okostelefonon intézze.
Sokat emlegetik mostanában a FinTech cégeket, melyek egyes várakozások szerint technikai újításokkal forgatják majd fel a bankrendszert. Ezt a képet azonban árnyalja, hogy a bankok saját bevallásuk szerint partnerként tekintenek ezekre a cégekre, és a FinTech vállalatok is úgy tapasztalják, a hagyományos pénzügyi szolgáltatók nyitottak a megoldásaikra.
Várhatóan a mobilfizetési, számlainformációs és fizetéskezdeményezési megoldások, valamint a személyes pénzügyi menedzsment és a digitális fizetés területén terjednek majd el ezek az újítások.