Pénzcentrum • 2017. október 11. 11:00
Egyre tudatosabban kötnek szerződést a magyarok, ugyanis jelentősen nőtt Magyarországon a közjegyzői okiratba foglalt szerződések és nyilatkozatok száma az elmúlt években. Már nemcsak a hitelintézetek és cégek, hanem magánszemélyek is egyre gyakrabban vonnak be közjegyzőt, legyen szó akár bérleti-, ingatlan-adásvételi-, vagy kölcsönszerződésről. De mi is a közokirat, milyen helyzetekben és kinek lehet rá szüksége? Szakértő segítségével mondjuk el a legfontosabb tudnivalókat.
- derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adataiból. A magánszemélyek többnyire egymás közti jogügyleteik - adásvétel, ajándékozás, bérlet, kölcsön, végrendelet - biztosítása érdekében fordulnak közjegyzőhöz, de miért is jó ez?
Miben más, mint az "otthon készült" szerződések?
Egyre többen ismerik fel, hogy a közjegyzői, azaz hatósági közreműködéssel kötött szerződések - az egymást közt otthon, akár jogász segítségével megírt magánokiratokhoz képest - érdemi előnyt biztosítanak egy jogvita esetén, segítségükkel a jogérvényesítés lényegesen egyszerűbbé válik. A közokirat alapján közvetlenül indítható végrehajtás például:
- az elmaradt vételár, bérleti díj, kölcsönösszeg behajtására;
- vagy a szerződésszegő bérlő gyors kiköltöztetésére.
- mondta a Pénzcentrumnak Böröcz Helga közjegyző.
Nem véletlen tehát, hogy a bankok hosszú idő óta alkalmazzák a közokiratokat a hitelezés biztosítékaként. Az erős biztosíték miatt a közjegyzői okirat megléte már önmagában növeli a szerződésszerű teljesítés esélyét, javítja például a fizetési hajlandóságot is.
A közjegyzői okirat népszerűsége emellett különleges bizonyító erejének is köszönhető. A közjegyzői okirat bizonyító ereje ugyanis erősebb mint a magánokiraté. "A közokirat nehezebben megtámadható bizonyíték, mint bármilyen más irat. Ha valaki vitatja az abban foglaltakat, akkor neki kell bizonyítania az állításait és a közokiratban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig valósnak kell elfogadni" - tette hozzá a közjegyző.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
De mit tehetünk, ha külföldre költözött az adósunk?
Böröcz Helga kiemelte, hogy akkor sem kell futnunk a pénzünk után, ha az adósunk külföldre költözött vagy eleve külföldi, ugyanis
A közjegyzői okirat további előnye, hogy mindkét szerződő fél érdekeit védi, ugyanis a törvény rákényszeríti a feleket arra, hogy tudják, mit írnak alá. A közjegyző ugyanis köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot, és meggyőződni arról, hogy a szerződő fél megértette-e a vonatkozó feltételeket, sőt el sem mehet úgy a közjegyzőtől, hogy nem tudja, mi van a szerződésben, amelyet aláír.
Mi van akkor, ha már megkötöttük a szerződést?
Erre az esetre is van megoldás, ráadásul sok esetben egyszerűbb és olcsóbb is mint a teljes szerződés okiratba foglalása. A bérbeadó például kérheti a bérlőjétől, vállaljon arra közjegyző előtt kötelezettséget, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, kiköltözik a lakásból, ez a kiköltözési nyilatkozat.
- tette hozzá Böröcz Helga.
Mivel a nyilatkozat egyoldalú, nem kell mindkét félnek aláírnia, és megjelennie a közjegyző előtt, csupán annak, aki a kötelezettségvállalást teszi (pl. bérlő). Az abban foglalt kötelezettségek ugyanakkor ugyanúgy közvetlenül végrehajthatók, tehát a nyilatkozat alapján behajtható a tartozás, vagy végrehajtó segítségével kiköltöztethető a jogosulatlan lakáshasználó az ingatlanból.