Portfolio • 2017. május 10. 19:30
Hiába veszünk fel egyre több személyi kölcsönt és lakáshitelt, a háztartások banki hitelállománya nem nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Egyre több pénzt parkoltatunk viszont (lekötés nélkül) a bankszámlánkon, ennek köszönhetően a lakossági hitel/betét arány már csak 78 százalék a bankoknál. A jegybank friss adataiból szemezgetett a Portfolio.hu.
Az MNB tegnap előtt közzétett legfrissebb adatai szerint 46 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások márciusban. Ez 42 százalékos növekedés jelent egy év alatt, és nagyobb növekedést mutat a tavalyi éves átlagnál - írja a Portfolio.hu. A bankoknál elérhető lakáshitelek konstrukcióit a Pénzcentrum kalkulátorával könnyen összehasonlíthatjuk.
Még nagyobb növekedést produkált az utóbbi 1-2 év nagy slágere, a személyi kölcsön: a 25,5 milliárd forintos új szerződéses összeg 46 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Felmérések szerint ennek nagy részét is valamilyen lakáscélra költik a családok.
A végtörlesztés időszakát leszámítva utoljára a válság előtt, 2008-ban pörgött ilyen jól a lakossági hitelezés, de az akkori csúcsnak nagyjából a felénél jár a hazai bankszektor. Úgy fest, egyelőre nincs szükség az MNB adósságfékszabályainak szigorítására.
Az elmúlt 12 hónapban a statisztika szerint 1149 milliárd forintnyi lakossági hitelszerződést kötöttek a hazai bankok, ilyet utoljára a 2009. szeptemberi visszatekintő adatokban láthattunk. A lakáscélú hitelek 2009 augusztusa, a fogyasztási hitelek pedig 2010 júniusa óta nem látott gördülő csúcson vannak.
A kihelyezések rég látott boomja ellenére a lakosság még mindig alig tekinthető nettó hitelfelvevőnek. Márciusban például 6,6 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit törlesztettek. A tranzakciók nyomán tehát alig bővül a hazai lakossági hitelállomány.
Főleg emiatt, illetve néhány portfólióértékesítés következtében a lakosság hazai banki hitelállománya március végén még mindig kisebb volt 0,4 százalékkal, mint egy évvel korábban, és 5771 milliárd forintra rúgott.
Az új lakáshitelek átlagos THM-e 5,14 százalék volt márciusban, ami egy év alatt 66 bázispontos csökkenés. A személyi kölcsönök esetében ennél kissé nagyobb, 93 bázispontos THM-csökkenés történt, így 15,6 százalék volt.
A lakáshiteleken belül a rövid kamatperiódusú hiteleknél a legnagyobb a kamatcsökkenés, ezeket már az egy évvel korábbinál 94 bázisponttal alacsonyabb, 3,42 százalékos átlagkamattal kínálták a bankok. A hosszabb kamatperiódusú hitelek kamata kevésbé csökkent (sőt, 5-10 éves kamatperiódusú hiteleknél még nőtt is), amin az MNB elvileg májusban véglegesedő "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója változtathat valamelyest.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A lakossági bankbetéteknél csendesen telt az elmúlt két hónap, márciusban például nettó 27,4 milliárd forint áramlott a forintbetétekbe, és nettó 2,1 milliárd forint távozott a devizabetétekből.
Kissé tovább olvadt viszont a forintbetétek átlagkamata, ugyanis az éven belül lekötött forintbetétekre évi 0,39 százalékot kínáltak a bankok, az éven túliakra pedig 0,99 százalékot. Az euróbetéteknél ez a két szám 0,47 százalék, illetve 0,68 százalék volt.
Az alacsony kamatok ellenére 6,6 százalékkal nőtt a lakossági bankbetét-állomány az elmúlt egy évben, így elérte a 7390 milliárd forintot. A lakossági hitel/betét arány így még tovább, 78 százalékra csökkent.
A vállalati hitelezésben a Növekedési Hitelprogram március végi kivezetése növelhette az év elején a hitelkeresletet, ennek is köszönhetően az elmúlt egy évben 219 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a kis és nagy cégek, mint amennyit törlesztettek.
A vállalatok hitelállománya mindössze 0,7 százalékkal növekedett az elmúlt egy évben, betétállományuk viszont csaknem 13,2 százalékkal.
A kis- és középvállalkozások hitelállománya a legfrissebb, tavalyi adatok szerint 0,3 százalékkal 3832 milliárd forintra nőtt tavaly, tranzakciós alapon viszont az MNB közlése szerint már 8 százalék volt a növekedése önálló vállalkozók nélkül. Az első negyedéves adatok a következő hetekben jelenhetnek meg.