Portfolio • 2017. április 1. 16:10
Tömeges, akár 15 százalékos törlesztőrészlet-emelést, rosszabb esetben pedig futamidő-hosszabbítást is hozhat a következő másfél év a volt devizahitelesek egy része számára. Most áprilistól ugyanis tömegével jár le az árfolyamgát 5 éves időszaka, és közel 170 ezer jelzáloghiteles lehet érintett. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknek a 2015-ös elszámolás csak kis mértékben csökkentette a tőketartozását (akár eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk, akár nem), illetve akik azóta sem kérték a törlesztőrészletük rögzítésének a megszüntetését.
Miről is van szó?
2012 áprilisától léphettek be a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők az árfolyamgátba, amelynek az volt a lényege, hogy:
- A rögzített árfolyamon (CHF esetében 180 forint) lehetett fizetni az aktuális törlesztőrészletet, általában jóval alacsonyabban a piaci árfolyamnál.
- A rögzített árfolyam feletti tőketörlesztés az úgynevezett gyűjtőszámlára került, aminek a törlesztését 5 év elmúltával kell megkezdeni.
- A rögzített árfolyam feletti kamattörlesztést viszont a hitelintézet és az állam fele-fele arányban elengedte.
Összesen több mint 170 ezer adós élt az árfolyamrögzítés lehetőségével, ami a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők jóval több mint harmadát jelentette. A legtöbben 2012 folyamán, vagyis öt évvel ezelőtt léptek be, náluk idén fog véget érni a "kegyelmi időszak".
Hiába tűnt el a gyűjtőszámla-tartozás
Az árfolyamgátasokat is érintették azonban a 2015-ös elszámolások. Ezek eredményeként eltűnt a gyűjtőszámla-tartozások 92 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka.
A gyűjtőszámla-tartozások eltűnése azonban nem szüntette meg a törlesztőrészlet rögzítését, vagyis az elszámolások óta is mesterségesen alacsonyan, a 2015. januári szinten vagy az alatt volt tartva a jelzáloghitelesek egy részének törlesztőrészlete. Az elméleti (magasabb) és a gyakorlati (alacsonyabb) törlesztőrészlet közötti különbözetet hozzáírták a bankok az ügyfél tőketartozásához. Lényegében ennek a többletnek a törlesztését kell megkezdeni a következő hónapokban - mindenkinek akkor, amikor az árfolyamgát eredeti, 5 éves időszaka lejár. Mindez tehát azokat is érinti, akiknek időközben eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk.
Az elmúlt két évben bárki kérhette, hogy szüntesse meg a bankja a törlesztőrészlet mesterségesen alacsonyan tartását. Az elszámolás során a hitelintézetek is tájékoztattak erről, ugyanakkor a bankok tavaly szeptemberi, MTI-nek adott válaszai szerint kevesen éltek ezzel az "óvintézkedéssel":
- az OTP ügyfeleinek mindössze 1 százaléka vállalta, hogy magasabb részletet fizet, pedig az akkori kamatszint mellett az ügyfelek 70 százaléka számíthat törlesztőrészlet-emelkedésre, 25 százaléknál pedig várhatóan futamidőt kell hosszabbítani,
- a CIB-nél az érintettek mindössze 3 százaléka lépett ki az árfolyamgátból tavaly őszig, a banknál pedig arra számítottak, hogy több ügyfél fizetéskönnyítési lehetőséget fog kérni,
- az MKB-nál az érintettek mintegy 10 százaléka jelezte, hogy az árfolyamgát lejárta előtt kilépne,
- az UniCreditnél kevesebb mint 3100 érintettből kevesebb mint 250 ügyfél kérte az új törlesztőrészlet megállapítását,
- a Raiffeisennél több ezer árfolyamgátasból közel ezren jelezték, hogy kilépnének.
Mi vár azokra, akik nem léptek ki?
Az elszámolások időszakában kiadott 2014. évi LXXVII. törvény és a 53/2014. NGM-rendelet szabályozza a várható törlesztőrészlet-emelést és futamidő-hosszabbítást. Előbbi így fogalmaz:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kétféle sors várhat tehát az érintettekre akkor, amikor lejár náluk az árfolyamgát 5 éves időszaka:
- legfeljebb 15 százalékkal megnő a törlesztőrészlet,
- ha ez nem elég az időközben felhalmozódó tőke törlesztésére, akkor a futamidő is megnő, legfeljebb az adós 75. életévének betöltéséig.
Mennyi az annyi?
Hogy ki mekkora törlesztőrészlet-emelkedésre számíthat, illetve mennyivel nőhet meg a hitelének a futamideje, arra nehéz általánosan érvényes megállapítást tenni. Az alábbi táblázatban egy tízéves hátralévő futamidejű, 5 százalékos kamatozású, az elszámolás előtt 7 milliós tőketartozású hitelen mutatjuk be, mire lehet számítani. Ötféle ügyfelet és három esetet tartalmaz a táblázat: az ügyfelek abban térnek el egymástól, hogy mekkora könnyítést hozott nekik az elszámolás, az esetek pedig abban, hogy mikor lépnének ki alapesetben az árfolyamgátból/rögzítésből (2015-től számítva 2, 3 vagy 4 év múlva).
A Portfolio számításából kiderült, hogy akiknek mindössze 5-10%-kal csökkent a tőketartozásuk és ezáltal az elméleti törlesztőrészletük a 2015-ös elszámolások hatására (az átlagos csökkenés 20-25% körül volt a devizaalapú jelzáloghitelek összességénél), azoknál például a 15%-os törlesztőrészlet-emelés mellett a futamidő 1-3 évvel történő meghosszabbítására is szükség lehet. Azóta azonban jelentősen csökkent a 3 havi Bubor mint referenciakamat, így elvileg az érintettek elméleti és gyakorlati (rögzített) törlesztőrészlete közötti különbség is. A jegybank monetáris politikája tehát valamelyest csökkentette az elmúlt két évben a várható tehernövekedés nagyságát - adósonként ugyancsak más-más mértékben.