Pénzcentrum • 2017. március 23. 14:01
Két éve vezette be a jegybank az adósságfék szabályokat, aminek fő célja a túlhitelezés megakadályozása. Egyelőre nem volt szükség a mutatók változtatására, azonban egyes lakáspiaci folyamatok az MNB-t is lépésre kényszeríthetik. Mutatjuk, hol jöhet a következő lakáshitelezési buborék.
Az adósságfék szabályok bevezetésével a hitelezés egészséges szinten tartása volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szándéka két évvel ezelőtt. A hitelfedezeti mutató és a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató egyaránt meghatározza, hogyan vehetünk fel hitelt. Ez utóbbi ráadásul láthatóan el is éri a célját, egyes esetekben ugyanis már meggátolta azt, hogy egyes családok tovább nyújtózkodjanak, mint ameddig a takarójuk ér.
Mikor avatkozhat be az MNB?
Megkérdeztük a jegybankot, hogy milyen tényezőket vizsgál, minek kell változnia ahhoz, hogy beavatkozzanak a hitelezési folyamatokba:
- Túl nagy hitelállomány - Amennyiben a GDP-arányos hitelállományok a hosszú távú trendjük fölé kerülnek, valószínűbbé válik, hogy később adósságproblémák keletkeznek.
- A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) eloszlása - Nemcsak az újonnan felvett kölcsönöknél vizsgálják a mutatókat, hanem a korábban felvett kölcsönöknél is.
- A lakások túlértékeltsége - Nemzetközi tapasztalatok alapján a lakások túlértékeltsége és a túlzott mértékű lakáscélú jelzáloghitelezés egymást erősítő veszélyes folyamattá válhat.
- Egyéb mutatók - A fentieken kívül az MNB figyelemmel kíséri a háztartások kamatkockázatát, a nemteljesítés esélyét, ezeket nagymértékben befolyásolja a hitel kamatperiódusa. A futamidő és a felvett hitelösszeg mérete is befolyásolja a kérdést, ezek minél nagyobbak, annál nagyobb az esélye, hogy nem fizetik vissza a felvett kölcsönt. Ezeken kívül figyelik még a 3 hónapos BUBOR-t (budapesti bankközi kamatláb), a bankrendszer szintű tőkeáttételt, a kamatspreadet (mekkora az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább hitel kamata között hitelkategóriánként) és a bankrendszeri jövedelmezőséget.
A fenti indikátorok azonban túlzottan sokrétűek, és sok esetben egymással ellentételesen mozognak, így nehéz olyan szintet meghatározni, amelynél mindenképpen be kell avatkoznia a jegybanknak. Ennek megfelelően erre nincs is felépítve egy automatikus reagálás, minden vizsgálatban egyedileg járnak el.
Hogyan léphetnek közbe, ha baj van?
Jelenleg nem indokolja az indikátorok szintje a beavatkozást, persze a jövőben nincs kizárva, hogy módosuljanak a folyamatok. Az MNB adatai szerint egyébként egyre magasabb törlesztőrészleteket vállalunk be, folyamatosan nő azok száma, akik a lehető legnagyobb havi részletet fizetik, ezzel ugyanis a felvett hitelösszeg is nő, ami a hitel bedőlésének kockázatát növeli.
Persze nem kell megijedni, az adósságfék korlátok a bevezetésük óta szűrőként funkcionálnak, és részben ennek is köszönhető, hogy (egyelőre) nem beszélhetünk túlhitelezésről. Ha ez mégis fenyegetne,
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Hol jöhet a következő lufi?
Külön figyelemmel kísérik a budapesti lakás- és hitelpiaci folyamatokat a jegybank elemzői. A fővárosi lakáspiac 2016 harmadik negyedévében is kiemelkedő éves növekedést mutatott, bár a növekedés mértéke 2016 folyamán valamelyest lassult. Erre, valamint az országos átlaghoz képest valamivel magasabb mértékű eladósodottságra tekintettel az MNB kiemelten figyeli a fővárosi lakás- és hitel-piaci folyamatait - árulták el a Pénzcentrum kérdésére.
Ez alapján viszont arra tudunk következtetni, hogy ha a jelenlegi folyamatokban nem lesz változás, akkor a fővárosban fújódhat fel egy ingatlanbuborék. Ez persze nem vezet automatikusan válsághoz, vagyis a buborék kipukkadásához, ha megfelelő időben lépnek közbe, akkor a túlhitelezés lassú visszahúzódása is elképzelhető.