Portfolio • 2017. március 2. 17:31
Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná - írja a Portfolio.
Ma már online, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján zajlanak a bírósági végrehajtás keretében elindított lakóingatlan-árverések Magyarországon. Az online rendszer bevezetése előtt, a végrehajtó által személyesen tartott árverések esetén előfordulhattak olyan visszaélések, hogy egy bennfentes kör értesült csak a licitről, így az adós tényleg rosszul járhatott. A nyilvános, mindenki számára hozzáférhető online rendszer bevezetése óta viszont már nem áll fenn annak a veszélye, hogy az adós ingatlanát a piaci árnál alacsonyabb áron vásárolják meg. Ahogy szerdai cikkünkben írtunk róla, az utóbbi negyedévekben megnőtt a pénzügyi intézmények által kényszerértékesített ingatlanok száma Magyarországon, az érintett lakások döntően ezen a felületen kelhettek el.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény meghatározza, mi az a minimális szint, amit el kell érnie az eladási árnak, vagyis amikortól sikeresnek számít egy árverés.
A lakóingatlanok legalacsonyabb eladási árát szeretné a Fidesz-KDNP
mondván, a mostani gyakorlat a "földön fekvő emberbe való belerúgás". Ha egy éven belül nem lenne sikeres az árverés, akkor csökkenne ez a minimum 80 százalékra. A javaslat annyiban megengedő, hogy a hitelező és az adós kérhetik, hogy ennél alacsonyabb minimumárat alkalmazzon a végrehajtó.
Banki forrásaink szerint ennek épp az ellenkezője igaz:
Tapasztalataik szerint - különösen a kistelepüléseken - tömegével fordulnak elő olyan ingatlanok, amelyek a 70 százalékos limit felemelésével eladatlanok maradnának. A javasolt módosítás gyakorlati alkalmazhatósága is kétséges, hiszen sok esetben a végrehajtónak nincs információja arról, hogy a követelés fogyasztói szerződésen alapul, vagy sem.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Minél magasabb lenne a minimális eladási ár a becsértékhez képest, a tartozás annál hosszabb ideig maradna az adós nyakán, és annál reménytelenebb lenne kiugrani belőle.
A változtatás nemcsak a bedőlt hitellel rendelkezők, de a hazai jelzáloghitelezés szempontjából is káros lenne, pedig a kormány (például az otthonteremtési támogatások lévén) és az MNB (például a jelzáloglevél-finanszírozás fejlesztésével) pont ezt kívánja támogatni. Elsősorban nem arról van szó, hogy a bankok így nagyobb veszteséget szenvednének el, hiszen ha igaza lenne a kormánypárti politikusoknak, sikeres értékesítés esetén még javulhatna is a megtérülésük.
A bázeli szabályok szerint magasabb kockázati súlyt kell alkalmazniuk a bankoknak azon hitelek esetében, amelyeknél nem biztosítható a fedezeti ingatlan ésszerű időn belül történő értékesíthetősége. Magyarán a bankoknak több tőkét kellene jelzáloghiteleik mögé megképezniük. Az ésszerű fedezetérvényesítés lehetősége nélkül elveszi értelmét a jelzáloghitelezés fogalma, és a fedezetlen hitelezéshez válna hasonlatossá, márpedig ez - ahogy a válság legnehezebb éveiben is láthattuk - magasabb kockázatot jelent és magasabb kamatot indokol. Vélhetően nem ezt tűzték ki célul a jogszabályalkotók, és vélhetően az MNB sem, amely az elmúlt időszakban többször is szót emelt a kamatfelárak csökkentése és a fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében.