Pénzcentrum • 2017. január 3. 05:26
Múlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke a lakáshitelek magas kamatfelárának csökkentése mellett szólalt fel, a magyar felárak ugyanis a régióban tapasztalható dupláját teszik ki. A jegybank egy tanulmányban kifejtette, hogy mi lehet a magasabb felárak oka. A kamatok csökkentése pedig nemcsak a lakásvásárlóknak válna javára, a bankok is profitálhatnának a felárak csökkentéséből.
A két ünnep között Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjúban mondta el, hogy a magyar lakáshitelek kamatfelárai a régióban tapasztalható kamatfelárak dupláját teszik ki. A lakáshitelek átlagos kamatlába egyébként 5 százalék körül alakul, de az alacsonyabb, környező országokban elérhető felárral ez akár 3 százalék közelébe is csökkenhetne.
A Hitelintézeti Szemle decemberi kiadása szerint a hazai magas kamatfelárakat nem a magasabb működési költségek indokolják, ennél összetettebb ugyanis ez a kérdés. A hitelezés miatti tartalékolás viszont már részben magyarázza a kamatfelárak magasabb szintjét. A másik magyarázat szerint a hozamgörbe hosszabb vége jelentősen magasabb, így emiatt a kamatfelárak is magasabbak.
Tényleg mindenki ennyire drágán vesz fel hitelt?
Azonban nemcsak ezek befolyásolják a kamatokat, jelentős a bankfiókok elhelyezkedésének szerepe is a kamatfelárakban. A magyarországi járások közel 60 százalékában ugyanis csak egy, vagy legfeljebb két bankfiók található, így hitelfelvételkor az itt élők kénytelenek az itt kirendeltséget fenntartó bankoktól kölcsönt felvenni. A kiterjedt hálózattal bíró pénzintézetek viszont jellemzőn magasabb hitelkamattal adnak hitelt, így az elszigetelt országrészek lakói emiatt drágábban jutnak kölcsönhöz.
Nem ez az egyetlen, ami az eldugott településeken élőket sújtja. A kevés bankfiókos járásokban élők jellemzően kisebb összegű hitelt vesznek fel, így a termékek fix költsége őket a hitelösszeghez képest aránylag jobban terheli. Emellett a keresetek is jellemzően alacsonyabbak ezekben a térségekben. Ha a hitelfelvevőnek átlag alatti a jövedelme, akkor a magasabb hitelezési kockázat miatt a bankok sokszor magasabb kamattal adnak kölcsönt nekik.
Bankválasztás = magas kamat
A tanulmány elemezet azt is, hogyan választanak bankot a magyarok. Három tényezőt befolyásol minket a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában:
- A termékek jellemzői és (az esetleges) korábbi bankkapcsolat,
- Személyes ízlés,
- Egyéb, egyéni preferenciák.
Ezek alapján a jegybank szakértői arra jutottak, hogy a hitelfelvevők jelentős részének nincs lehetősége az összes bank ajánlata között választani. Ennek egyik oka a korábban már említett területi elhelyezkedés, a másik ok pedig az anyagi korlát. A területi korlátokat egyébként jól jellemzi, hogy Magyarországon a járások felében tizenegy nagybank közül legfeljebb kettő van jelen, a járások háromnegyedében pedig legfeljebb négy bankból választhatunk. Ezt a koncentrációt egyébként a bankok a hitelek árazásában is érvényesítik,
Ez a kamatszint megállapítás viszont azokra a bankokra jellemző, amelyek a ritkán lakott járásokban jelen vannak.
A jövedelmi eltérések sem kedveznek sok hitelfelvevőnek, a bankok többsége egy bizonyos jövedelmi csoportnak ad szívesen hiteleket. Ez jól látható az alábbi ábrán is, ahol az egyes jövedelmi osztályok jól elkülönülnek.
A bankválasztásban egyébként egyfajta generációs különbség is felfedezhető. Az idősebbek inkább a régebben létrejött pénzintézeteket választják, míg a fiatalok inkább az újabb bankokat részesítik előnyben.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Miért lenne fontos a kamatfelár csökkentése?
A jelenlegi jegybanki jóslatok szerint az alacsony alapkamat várhatóan legfeljebb 2018 végéig maradhat fenn. A nemzetközi környezet persze indokolhatja az ennél tovább fenntartott alapkamatot, azonban ennek emelkedése a lakáshitelek (és gyakorlatilag szinte minden hitel) kamatának emelkedésével járhat majd együtt.
A magas kamatfelár (és ezáltal a relatív magas hitelkamatok) viszont csökkentik a hitelfelvételi kedvet, különösen a fixált kölcsönöknél, amelyeknél a kamatfelár jellemzően magasabb a hazai kamatfeláraknál.
Az így megnövekedett jelzáloghitel portfólió pedig várhatóan a szerződések nagy száma miatt nem jelentene lényegesen magasabb hitelezési kockázatott a bankok számára sem (igaz, volumenkockázattal számolniuk kell).
A Hitelintézeti Szemlében kitérnek arra is, hogy valóban megéri-e a kamattámogatott hitelek felvétele. A jegybanki számítások szerint az ilyen kölcsönöknél minden 1 százalékpontnyi kamattámogatás után átlagosan 0,3-0,4 százalékponttal magasabb hitelkamattal érhetők el a hitelek. Ezt ugyan a bankok lenyelik, azonban a hitelfelvevő még így is 0,6-0,7 százalékponttal alacsonyabb kamattal jut hozzá a kölcsönhöz, mintha piaci kamatozású hitelt venne fel.
Ezeknek a kölcsönöknek viszont a támogatási küszöbe 6 százalék, így a jelenlegi piaci viszonyok között nem valószínű, hogy megéri felvenni ezeket a kölcsönöket.
Címlapkép: MTI / Bodnár Boglárka