Portfolio • 2016. november 8. 19:01
Hiába tartja már május óta 0,9 százalékon az alapkamatot az MNB, a meglévő lakossági hitelek kamatszintje és ezáltal törlesztőrészlete azóta is csökken, a Bubor ugyanis egyre jobban elszakad az alapkamattól. Ehhez kapcsolódó hír, hogy november 1-jével átvette a jegybank a Bubor és más referenciamutatók kezelését a Magyar Forex Társaságtól.
A jegybank adatai szerint a 2012-es 2700 milliárd forintról 6000 milliárd forint fölé emelkedett a budapesti bankközi referenciakamat, vagyis a Bubor alapján árazott hitelek állománya Magyarországon. A változást elsősorban a devizahitelek tavalyi konverziója okozta, ezek kamatozását ugyanis a forintosítást követően egységesen a 3 havi Buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) kötötték a jogszabályok.
Kattints! Devizahitelesek, figyelem! Ezzel felére is csökkenhet a törlesztőrészlet
A forintosítás még 2,1 százalékos alapkamat idején történt, ehhez képest a május óta 0,9 százalékon álló ráta már önmagában is 1,2 százalékpontos kamatcsökkenést indokol a forintosított devizahitelek kamatában, ugyanis a kamatfelárat a hitelezőknek legalább 3 évig változatlanul kell hagyniuk (és utána is csak viszonylag ritkán teljesülő feltételek alapján változtathatják).
Ehhez az adósok számára kedvező általános kamatszint-csökkenéshez adódik hozzá, hogy eközben a hitelek referenciakamatául szolgáló 3 havi Bubor egyre jobban elszakad az alapkamattól, mégpedig lefelé: november 4-én már csak 0,77 százalékon állt, vagyis 13 bázisponttal lefelé tért el az alapkamattól. Pedig éveken keresztül nagyon szorosan tapadt hozzá.
A Bubor további csökkenésének hátterében az áll, hogy a jegybank igyekszik minél lejjebb szorítani a saját sterilizációs eszközeiben parkoló banki likviditást. A jelenség egyik - a jegybank által kívánatosnak tekintett - mellékhatásaként nő egyes bankok aktivitása a bankközi piacon, az itt jelentkező likviditástöbblet pedig lejjebb szorítja a bankközi kamatokat, vagyis a Bubort.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az MNB a bankközi kamatok adminisztrációját is átvette: a Magyar Forex Társaság (MFT) és a jegybank megállapodott a Bubor, a Birs és a Hufonia Swap Index referenciamutatók kezelésének jegybanki átvételéről november 1-től. A folyamatot az EU által megjelentetett ún. "benchmark rendelet" is támogatta, nem egyszerűen jegybanki beavatkozásról van szó. Emellett a lengyel és román példához hasonlóan az MNB kezdeményezésére 2016 májusától kötelező érvényű árjegyzés került bevezetésre a Bubor esetében, azaz a panelbankok bizonyos mennyiségű ügylet megkötésének lehetőségét biztosítják a jegyzésként beadott kamatlábak alkalmazásával.
Egy átlag körülinek mondható kamatozású, a forintosítást és a devizahiteles elszámolást követően 4,5 százalékos kamattal rendelkező, 10 millió forintos, 15 éves hátralévő futamidejű lakáshitel törlesztőrészlete tavaly tavasszal még 71 160 ezer forint volt. Ha a Bubor pusztán az alapkamat csökkenését követte volna, ez most 65 070 ezer forint lenne, ehhez képest a Bubor további csökkenése pedig 64 430 forintra csökkentette az adós havi terhét.
E kedvező hatást a forintosított devizahitelekkel rendelkezők mellett az elmúlt években változó kamatozású hitelt felvevő forinthitelesek is élvezik. Az új (alacsonyabb kamatozású) hitelek egyre nagyobb összegű folyósítása (és ennek statisztikai hatása) mellett valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a meglévő változó kamatozású lakáshitelek átlagos kamatszintje a májusi 4,1 százalékról 3,9 százalékra csökkent Magyarországon.