Pénzcentrum/Portfolio • 2016. október 1. 17:33
Éveken keresztül legfeljebb a forintgyengülés miatt nőtt a magyar lakosság hiteltartozása. Most megtört a jég: augusztus végén e hatás nélkül is többel tartoztunk a bankoknak, mint egy hónappal korábban. A lakáshiteleknél is jobban bővült a személyi kölcsönök piaca, és a nyár végén a vállalati hitelfelvétel is élénkült. A forint erősödésére rég látott összegű euróbetétbe meneküléssel reagált a lakosság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hitelintézetek összevont mérlegéről szóló pénteki jelentésének legfőbb statisztikái:
- Tovább pörög a lakossági hitelpiac: augusztusban 59%-kal több új hitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban.
- Ezen belül a lakáshitelek folyósítása 30%-kal, a személyi hiteleké 84%-kal bővült.
- A 103 milliárd forintos lakossági hitelkihelyezés így is alig több mint fele a 2008 nyarán látott csúcsnak.
- Az elmúlt egy évben 457 milliárd forintnyi lakáshitelt és 305 milliárd forintnyi fogyasztási hitelt vettünk fel, egyik sem utal egyelőre újabb hitelbuborékra.
- Rég látott változást mutatnak viszont a nettó tranzakciók: augusztusban 21,7 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk.
- Hosszú idő után így először fordult elő, hogy havi összehasonlításban is nőtt a lakosság hitelállománya. Az 5774 milliárd forintos banki tőketartozás így is 4,7%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
- A lakáshitelek THM-jén továbbra sem nagyon látszódik az alapkamat elmúlt féléves csökkenése: augusztusban az új lakáshitelek átlagos THM-e 5,6%, míg a személyi kölcsönöké 16,2% volt.
- A többi banki hitel- és betéti típus többségénél enyhe csökkenést vagy stagnálást látunk a kamatokban.
- A lakossági betéteknél a devizabetétek 70 milliárd forintos tranzakciós alapú bővülése a leglátványossabb jelenség, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az érintett megtakarítók a forinterősödés láttán egyre inkább gyengülésre számítanak. A forintbetétek 50 milliárd forinttal apadtak.
- Nem a betéti kamat tehát a fő mozgatóerő, ami érthető, hiszen miközben az éven belül lekötött új forintbetétekre 0,47%-os átlagkamatot fizettek a bankok, az euróbetétekre 0,41%-ot.
- Nem fordult el a betétektől a lakosság, hiszen egy év alatt 2,6%-kal, 6997 milliárd forintra nőtt a betétállomány, ugyanakkor a lekötés nélküli betétek aránya most már több mint 55%.
Ha pedig kíváncsi vagy, hogy néz ki mindez színes-szagos, azaz informatív grafikonokon, kattints az alábbi gériánkra:
Címkék: