Pénzcentrum • 2016. szeptember 29. 15:08
Idén már nem dobnak újabb mentőövet az egykori devizahiteleseknek, a követeléskezelési törvény módosítása valószínűleg jövőre fog megtörténni. Az adósoknak egyébként többféle lehetőségük van már most is, de a nemfizető hitelek sokszor a követeléskezelőkhöz kerülnek. Ugyan itt nehéz behajtani a tartozásokat, azonban sok adós ezzel már akár most megszabadulhat a terheitől.
- mondta Thummerer Péter, az Eos Magyarország ügyvezető igazgatója. Emiatt viszont a MAKISZ (a követeléskezelők szövetsége) azért lobbizik, hogy legyen szigorúbb szabályozása a szakmának.
Korábban úgy tűnt, hogy már idén ősszel új törvényt alkothatnak és ezzel elősegíthetik az egykori devizahitelek mielőbbi rendezését, azonban jelenleg úgy tűnik, hogy az idei törvénykezési rendbe már nem fog beleférni ennek a törvénynek a meghozása. Persze a tervezeten dolgoznak, azonban kicsi az esély arra, hogy már idén jöhet az új törvény. A követeléskezelőkhöz 2015 elejéig átkerült devizahitelek esetén viszont már lezajlott az elszámolás, az ügyfelek megkapták a törvény szerint nekik járó összeget.
- tette hozzá Thummerer Péter. Ez azt jelenti, hogy a követeléskezelők megvásárolják a banktól a hitelek egy részét (általában egyszerre 500-1000 szerződést), és ezeket kezelik ezután. Ezekben az esetekben több lehetőséget tesznek az ügyfél elé, az eseteket egyedileg kezelik, hiszen az adósság sokszor az ügyfél lakhatását fenyegeti.
A korábban az MNB tárgyalásos ajánlása hamarosan a követeléskezelőknél is kijöhet. Ennek lényege, hogy több lehetőséget tárnak az ügyfél elé, amelyben szerepelhet
- A Nemzeti Eszközkezelőhöz való belépés,
- A magáncsőd rendszerébe belépés,
- A hitel átütemezése, vagy
- Az ingatlan közös értékesítése.
Az ügyek egyedi formái miatt azonban ezektől eltérő lehetőséget is kínálhatnak az adósoknak. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az ügyfeleknek mindenképpen érdemes felvenni a kapcsolatot a követeléskezelővel, így ugyanis nagyobb az esély arra, hogy megmentsék az ingatlant. Ha nincs kereslet az ingatlanra és az eladhatatlan, akkor az értékesítés nem lehet megoldás a problémákra, egy jó helyen elhelyezkedő lakás eladása viszont az adósság teljes visszafizetésével járhat.
A 130-145 ezer körüli nefizető adós (egykori devizahitelesek) állományhoz valószínűleg a Nemzeti Eszközkezelő segítségét is igénybe kell venni. A magáncsőd szintén jó megoldás lehet, ehhez viszont vonzóbbá kell tenni azt az ügyfelek számára. Az Eos a következő 5 évben nagyjából pár tízezer ügyet tud kezelni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egykori devizahitelek a következő 5-10-15 évben lehetnek véglegesen lerendezve, de előfordul, hogy az adós csak 30 év alatt tudja visszafizetni a tartozását.
Mi történt a követeléskezelésben az elmúlt egy évben?
A céges követeléskezelés egyre inkább a fedezett hitelek felé mozdul el a közüzemi követelések felől. A lakosság fizetési hajlandósága romlott, a tavalyihoz képest egy kevéssel kevésbé valószínű, hogy valaki pontosan befizeti a számláit.
Magyarországon meghosszabbodtak a fizetési határidők a céges követeléskezelésnél is, 31 napról 38 napra nőtt az átlagos fizetési határidő. Ennek ellenére kevesebben fizetnek időben, 3 százalékról 5 százalékra nőtt a nemfizető ügyfelek száma. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy míg tavaly csupán 17 napot kellett várni a fizetési határidő után a tartozás megfizetéséig, azonban 2016-ra ez már 19 napra nőtt. Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy már több cég vesz igénybe külsős követeléskezelőt, mint ahányan házon belül oldják meg a problémát.