Portfolio • 2016. augusztus 24. 19:02
Három és fél éve nem volt olyan alacsony a nem teljesítő lakossági hitelek aránya a bankrendszerben, mint most. Az MNB ma közzétett adatai szerint ugyanis június végén 17,3 százalék volt a lakossági NPL-ráta. A bedőlt hitelek állományának csökkenése azonban olyan alacsony, hogy a hasonló összegű követeléseladásokkal és leírásokkal is jórészt megmagyarázható. Az MNB márciusi jelzáloghiteles ajánlása egyelőre nem hozott látványos javulást, a lakossági nem fizetési probléma pedig egyre feltűnőbb, hiszen a vállalati NPL-ráta már 8 százalék alatt jár, miközben a lakosságnál nem történt érdemi portfóliótisztítás. Még a magáncsőd is teljes kudarcot vallott, a jelzáloghitelek eladása viszont - ha kis volumenben is - az elmúlt háromnegyedévben újraindult.
Kedvező adatokat tett közzé az MNB a lakossági hitelállomány összetételére vonatkozóan, hiszen bár a teljes lakossági hitelállomány 44 milliárd forinttal tovább apadt (5406 milliárd forintra) a második negyedévben, ezen belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 17,3 százalékra csökkent.
A KHR (régi nevén a BAR-lista) viszont darabszám alapján a helyzet romlását mutatja: 1,838 millió ügyben tartalmaz fennálló mulasztást a rendszer. Bár a fizetési késedelemmel rendelkezők pontos számát az összes hitelre nem ismerjük, valószínűleg 1 millió feletti.
A nem teljesítő lakossági hitelek állománya 32 milliárd forinttal 936 milliárd forintra csökkent, e csökkenés mögött pedig elsősorban a nem kamattámogatott lakáshitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának csökkenése áll. Úgy tűnik, e kétféle hitel esetében gyorsult a portfóliótisztítás az elmúlt három negyedévben, a második negyedéves csökkenés mintegy 80 százalékát is követelésleírások és -eladások adták.
Nem tudni, ez az MNB márciusi, nem teljesítő jelzáloghitelekkel kapcsolatos ajánlásának következménye-e, mi inkább arra gyanakszunk, hogy megjelentek kisebb (néhány százmilliós, milliárdos) ajánlattal a vevők a jelzáloghitelek piacán is, és a leírások is részben ehhez, részben pedig a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységéhez kapcsolódnak. A jelzáloghitelek eladásának elmúlt három negyedévben bekövetkezett növekedése azért is érdekes, mert az elmúlt években még inkább fedezetlen hiteleket vettek a követelésvásárlók - most mintha ez megfordult volna.
Ahogy azonban az alábbi ábra is mutatja, a jelzáloghitelek eladásának mostani hulláma nem új jelenség, inkább csak az elszámolás miatt befagyott piac részleges újraéledését jelenti. Ráadásul a legutóbbbi negyedév gyengébben alakult ebből a szempontból az előző kettőnél.
A második negyedévben a tapasztalatokhoz képest viszonylag sok, 13,6 milliárd forintnyi tőkekövetelést leírtak, és a múlthoz képest viszonylag kevés, 17,8 milliárd forintnyi követelést pedig eladtak a bankok. A bruttó érték átlagosan 35 százalékát és a nettó érték 59 százalékát fizették ki a vevők a követelésekért.
Nagy kérdés, beindul-e jelentősebb mértékben is a követelésvásárlói piac a jelzáloghiteleknél is. Májusi hitelezési konferenciánk szakmai közönségének több mint fele még úgy vélte, hogy nem, ugyanis a kicsi vagy bizonytalan a megtérülés, és a tőkeeerős, magyar piacot ismerő vásárlók is hiányoznak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami a bankok eladási hajlandóságát illeti, valószínűleg ez már viszonylag magas, hiszen 70 százalékot közelítő értékvesztést számoltak már el a nem teljesítő lakossági hitelekre, egy még ha nulla forintért is adnák el a hiteleket (sőt még a fedezeteket sem érvényesítenék), alig több mint 30 százalékot buknának. Bankonként persze nagy eltérések is lehetnek az átlag mögött.
Említett konferenciánk közönsége elsősorban a piaci követelésvásárlás szabályozási ösztönzésével pörgetné fel a nem teljesítő hitelek banki problémájának megoldását, de a végrehajtások, valamint a magáncsőd egyszerűsítésében is sokan bíznak. A lakossági portfóliótisztítás lassúságára irányítja rá a figyelmet, hogy a vállalati NPL-ráta a lakossági 17,3 százalékkal szemben már csak 7,6 százalék.
Egyelőre a hitelek átütemezésében, az adósságszolgálati könnyítésében rejlő még megmaradt lehetőségek kiaknázása van terítéken a bankrendszerben. Ezt felgyorsítandó adta ki márciusban ajánlását az MNB arra alapozva, hogy adataik szerint a nem fizető jelzáloghitelesek 62 százaléka rendelkezik valamekkora jövedelemmel a tartozás törlesztéséhez, illetve annak reménybeli újraindításához. Épp az MNB friss adatai mutatják azonban azt, hogy egyelőre nem nőtt az átstrukturált hitelek volumene, sőt ezeken belül is nagyon magas, immár 40,5 százalék azok aránya, akik kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) késedelemmel törlesztik a hitelüket.
Visszatérve a késedelmes hitelek megoszlására: szerencsére nem csak a 90 napon túli, hanem az azon belüli késedelmek aránya is csökkent az elmúlt negyedévben, és június végén 10,7 százalékon állt. A legnagyobb késedelmességi probléma még mindig a nagyon magas, 31,2 százalékos NPL-rátával rendelkező szabad felhasználású jelzáloghiteleket sújtja, de az autóhitelek 24,7 százalékos NPL-rátája sem elfogadható.
De mióta áll fenn a késedelem az ügyfeleknél: az összes késedelem 53%-a már több mint egy éve fennáll, ha pedig a 90 napon túliakat nézzük, akkor látható, hogy ezek mindössze 14 százaléka keletkezett az elmúlt 12 hónapban. Szerencsére egyre lelassult tehát az újonnan bedőlő hitelek képződése, ami a nem teljesítő hitelállomány csökkenésén is látszik.