Pénzcentrum • 2016. május 20. 05:48
A két évvel ezelőtti Kásler-féle devizahiteles döntéshez hasonló helyzet is előállhat a Kúria néhány héten belül megjelenő jogegységi határozatának köszönhetően. Egy decemberi Kúria-ítélet alapján kérdésessé vált ugyanis, hogy érvényesek-e egyáltalán azok a devizahitel-szerződések, amelyekből hiányzik a tartozás pontos devizaösszege. Várakozásunk szerint csak kisebbfajta elszámolást mer elindítani a Kúria azzal, hogy az eredeti tartozást újraszámoltatja. Fogalmunk sincs, hogy mennyi adóst érinthet a határozat.
Íme az ügy rövid összefoglalója:
- Egy devizahiteles szerződésnél decemberben kimondták, hogy nem elegendő, hogy a forinttartozás összeg szerepel a szerződésben, ezért érvénytelenítették azt.
- Hamarosan jogegységi határozatot hozhat a Kúria, mint 2013 decemberében és 2014 júniusában az árfolyamkockázatok áthárításáról, az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésről, a két utóbbi bizonyult tisztességtelennek.
- Az a nagy kérdés, hogy érvénytelen-e attól egy (akár már forintosított) devizaalapú hitelszerződés, hogy nem tartalmazza a devizatartozás pontos összegét, csak annak forintértékét. A tömeges érvénytelenítésnek beláthatatlan következményi lehetnek.
- Az árfolyamrés esetében a Kúria most is dönthet úgy, hogy a hiányzó láncszemet (jelen esetben devizaösszeget) az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásával pótolja. Ez esetben kismértékben kellene újraszámolni az érintett tartozásokat.
- Ezt az Európai Bíróság 2014-es ítélete alapján csak egy meglévő szabály alapján tehetné meg (az árfolyamrés esetében ilyen volt a Ptk.-ban szereplő MNB árfolyam), sokak szerint azonban ilyen most nem létezik.
1. A szerződéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszűnik.
2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyílvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínű eset, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak).
3. Pótolja a Kúria a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. Ez a legjózanabb megoldás, bár jogi kivitelezhetősége vitatott.
4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítőt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.
Mi történt eddig?
Egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, a kereset sikeres volt és a bíróság az adósnak adott igazat a Kúria. Emiatt bejelentették, hogy vizsgálják, lehet-e az ítélet alapján jogegységi határozatot hozni. Ennek az lenne az értelme, hogy az ítélet akésőbbi bírósági ügyeknél egyfajta precedensként szolgál.
A bíróság egyébként kimondta a szerződés érvénytelenségét, viszont ezen felül jogkövetkezménye nem lett a pernek, mivel a kereset ilyet nem tartalmazott. A Kúriának lehetősége van jogegységi határozatot hozni, amely a későbbi, azonos okok miatt indított pereknél adhat útmutatást a bíróságnak.
A kérdésben azonban nem egységes az álláspont, nem mindenki ért egyet a bíróság döntésével.
Mit mond a bankszövetség és az adósok?
A Magyar Bankszövetség szerint nem helyesen járt el a bíróság az említett ügyben, mivel a korábbi jogegységi határozatokban már ezekben a kérdésekben hoztak diszpozitív szabályt. Ezekben rögzítésre került ugyanis, hogy:
- A deviza alapú kölcsön esetében is pontosan ismert a tartozás pontos összege.
- A kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.
- A kölcsön pontos összegét pedig (a szerződésnek megfelelően) a folyósítási értesítő tartalmazza, mivel a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki.
- olvashatjuk a Magyar Bankszövetség Kúriának írt levelében. A bankszövetség szerint egyébként azért sem lenne jó a per alapján jogegységi határozatot hozni (és ezért nem is volt szerencsés a törvényszéki ítélet), mert ezzel ellentmondanának egy korábbi, devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi döntéssel. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria elmített egyedi ítélete miatt, vagyis egyértelműnek tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A levelezés napvilágra kerülése miatt viszont volt olyan érdekvédelmi szervezet, amely felemelte hangját a bankszövetség levelében található indoklásokkal szemben.
A 6/2013-as jogegységi határozat egyébként azt is tartalmazza, hogy a jogegységi határozat nem alkalmas egyedi szerződések vizsgálatára:
A Hiteles Magyarok fóruma szerint
Az persze kérdéses, hogy hány adóson segíthet egy jogegységi határozat, erről egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat. Ennek oka, hogy a szerződések bankon belül is eltérőek lehetnek, nem is beszélve arról, hogy pénzintézetenként más és más volt a hitelezői gyakorlat. A Hiteles Magyarok Fóruma szerint egyébként a szerződések nagy része lehet érintett, ha jogegységi határozat születik.
Tényleg jön a második devizahiteles elszámolás?
A szabály alkalmazása nem lenne kötelező, vagyis nem vonatkozna automatikusan minden szerződésre. Megteremtheti azonban a lehetőségét annak, hogy a törvényhozás (a 2014-es devizahiteles törvényekhez hasonlóan) kógens, vagyis kötelező érvényű szabályt alkosson. Ez viszont azt jelentheti, hogy akár egy újabb devizahiteles elszámolás jöhet. Lényeges, hogy a korábbi gyakorlatot alapul véve ez nem történik meg 2017 előtt.
A 2015-ben lezajlott elszámolásokhoz egyébként a Kásler ügy adta meg a jogi alapot. A devizahiteles házaspár az árfolyamrés miatt perelte be a bankját. Az ügy az Európai Bíróságot is megjárta, majd a Kúria jogegységi határozatával végződött. Ekkor kimondták, hogy az országgyűlésnek lehetősége van a diszpozitív szabályból (jogegységi határozat) kógens szabályt (mindenkire kötelező erejű törvényt) alkotni, betömve a joghézagokat. Ezzel a lehetőséggel a parlament élt, így kezdődhetett meg a tisztességtelen okok miatt az elszámolás 2015 elején. A bankok által ügyfeleknek visszatérített összeg egyébként 800 milliárd forint körüli volt.