Pénzcentrum • 2016. május 16. 07:02
Közel 1000 milliárd forinttal tartoznak az egykori devizahitelesek a bankjuknak vagy a követeléskezelőnek. Az évek során több programmal is segíteni próbáltak a bajba jutottakon, azonban (a jegybank számításai szerint) még 110 ezer adós helyzete rendezetlen, és további ügyek is még csupán folyamatban vannak. A Portfolio konferenciáján szakértők mondták el, hogyan segíthetnek a nem fizető hitelek adósain.
A nem fizető jelzáloghitelek száma jelentős,
- 150 ezer adós,
- 3 milliárd eurós (közel ezer milliárd forint) tartozást halmozott fel, ráadásul
- Ezeknek csupán 60 százalékán van fedezet.
A követeléskezelő rendszer viszont évente ebből csupán 5-6 ezer követelést tud kezelni, így pedig a folyamat akár 30 évig is eltarthat, ha nem nő a kapacitás.
- mondta Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (MAKISZ) elnöke és vezérigazgatója a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáján.
Európa legszigorúbb adatvédelmi szabályozása van érvényben hazánkban - tette hozzá Felfalusi Péter. Ez pedig nem segíti az ügyek felgöngyölítését. Ha például valaki kórházban van és beküldi az eredeti kórházi jelentést, akkor ez automatikusan különleges adatnak minősül, ami előzetes engedély mellett lehetne csak megismerhető. A helyzetet viszont nehezíti, hogy új, európai uniós jogszabály is a kanyarban van.
Hogyan lehet lezárni a problémát minél előbb?
Az adósok közel harmada annak ellenére nem törleszti a hitelét, hogy ehhez elegendő jövedelme van. Tízből egy adósnál pedig a havi jövedelem meghaladja a 400 ezer forintot, így náluk a kisebb lakásba költözés azonnal megoldhatná a problémát.
- mondta Becsei András, az Magyar Bankszövetség alelnöke.
Sokan nemcsak a banknak tartoznak, hanem közüzemi, telekommunikációs és közös költség tartozásuk is van, nekik a magáncsőd segíthetne. Itt ugyan a követelést behajthatnák, viszont az ügyfél ezzel nem sokat nyerne bizonyos esetekben. Viszont ahogy azt a Pénzcentrum korábban már kiszámolta: egy átlagos devizahitelesnek akár 5 millió forintos tartozást is elengedhetnek. Ennek ellenére ez sem egy csodafegyver, Felfalusi Péter szerint:
A kilakoltatások ugyan lehetségesek, azonban kevés valósult meg. Ennek oka, hogy az otthon elvesztése az adósokat arra sarkalja, hogy megoldást találjanak a problémájukra, így a gyakorlatban nem várhatók tömeges kilakoltatások, mert az ügyek előbb rendezésre kerülnek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mikor indulhat a nem teljesítő hitelek behajtása?
A konferencia résztvevőinek valamivel több mint fele szerint a tömeges végrehajtási eljárások nem indulnak meg 2017 végéig, azonban sokan (45 százalék) szerint viszont kifejezetten sok tartozást rendezhetnek valamilyen rendszeren keresztül.
Ehhez azonban a szakértők szerint több dologra is szükség lenne:
- A követeléskezelői szabályozást kellene leegyszerűsíteni,
- A végrehajtásokat le kellene egyszerűsíteni és
- Radikálisan csökkenteni kellene a magáncsőd adminisztrációját.
Ezekkel a lépésekkel ugyanis a bennragadt hiteleket rendezni lehetne, aminek köszönhetően a bajba jutott családoknak sokkal hamarabb nyújtanának megoldást.
Miért kellene rendezni a hiteleket?
Az adósok szempontjából is előnyös, ha minél előbb lerendezik a hiteleket, mivel az esetek többségében olyan megoldás születik, ahol gyakorlatban nem kerülnek utcára a családok, sőt sokszor a jelenlegi otthonukat is megtarthatják. Az ilyen, békés rendezésre viszont csak akkor van lehetőség, ha az ügyfelek is együttműködnek a bankkal vagy a követeléskezelővel.
A bankokon keresztül egyébként azok is jól járhatnak, akik most szeretnének kölcsönhöz jutni. Ha a pénzintézetek megszabadulnak a terhet jelentő, nem fizető hitelektől, akkor akár a kamatmarzs vagy a hitelköltségek csökkenése is elképzelhető.