Portfolio • 2016. március 18. 18:43
Egyetlen év alatt negyedével nőtt a magyar kártyákkal bonyolított fizetési forgalom, és több mint ötödével többször fizettünk a plasztikunkkal a boltokban vagy az internetes elfogadóhelyeken. Elég jól hangzik, ugye? Csak az a baj, hogy közben mindig több készpénzt is veszünk fel a bankkártyánkkal, ezért összességében csak csigalassúsággal araszolunk egy átláthatóbb, nemzetgazdasági szinten akár még költséghatékonyabban is működni képes pénzforgalmi rendszer felé. Ugyanis még mindig közel kétszer több készpénzt veszünk fel a bankkártyánkkal, mint amennyit elköltünk vele.
Megjelentek az MNB friss, tavalyi utolsó negyedévre vonatkozó adatai a hazai pénzforgalom állapotáról, amelyből kiderül, hogy:
Éves alapon kicsit több mint negyedével, 25,3 százalékkal nőtt a hazai kibocsátású bankkártyákkal bonyolított fizetési forgalom, a kártyás vásárlások darabszáma pedig 21 százalékkal emelkedett.
Egy kicsit hosszabb távra kitekintve is az látszik, hogy a magyarok egyre többet és többet fizetnek a plasztikjukkal, hiszen öt év alatt több mint 2-szeresére nőtt a kártyás fizetések értéke és darabszáma is. Egy főre 2015-ben havi 3,6 darab, összesen közel 27 ezer forintnyi kártyás vásárlás jutott Magyarországon. Összesen közel 430 millió darab tranzakciót hajtottunk végre 3205 milliárd forint értékben.
A kártyás fizetési forgalom alakulásának dinamikáját azonban mindig ahhoz képest érdemes értékelni, hogy mindeközben készpénzzel, esetleg más készpénz-helyettesítő eszközökkel mennyit fizetnek az emberek, hogyan alakulnak az arányok.
A plasztikokkal a tavalyi utolsó negyedévben 4,2 százalékkal több pénzt vettünk fel, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, mindeközben a készpénzfelvételek darabszáma minimálisan csökkent.
A fentiekből adódik a kártyás vásárlások és a készpénzfelvételek értékének aránya, amely a kártyás fizetések javára ugyan folyamatosan javul, de azért még így is 1,9-szer több készpénzt veszünk fel a plasztikokról, mint amennyit költünk velük.
Ha ahogyan az MNB tervezi, az azonnali átutalást is bevezetik pár éven belül Magyarországon, akkor ez az elektronikus fizetési forma is megjelenhet akár a bolti fizetéseknél, vagyis a készpénz helyettesítője is lehet ezen a fronton is. Addig minden esetre marad főleg a számlák befizetésére, cégek közötti elszámolásra, egymástól távol lévő személyek közötti fizetésre vagy éppen nagyobb összeg mozgatására különösen alkalmas elektronikus pénzküldési módozat. A forint átutalások összértéke 4 százalékkal, darabszáma 2 százalékkal emelkedett éves alapon.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
2014 negyedik negyedévéhez viszonyítva 9 százalékkal nőtt a csoportos beszedések értéke 2015 negyedik negyedévére, a darabszámot tekintve ugyanakkor csak 3 százalékos volt a bővülés. Tavaly egész évben még mindig csak 67,7 millió darab csoportos beszedésre került sor egész évben, vagyis háztartásonként nagyjából havi 1,4 ilyen tranzakciót bonyolítottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg sok az olyan háztartás, ahol a rendszeres befizetéseket leginkább sárga csekken (készpénzzel) vagy átutalással fizetik be.
De ezek mellett a tipikusan rendszeres beszedéseket bonyolító szolgáltatókat (telekom cégek, közmű-szolgáltatók stb.) egy helyre gyűjtő szolgáltatók (pl. Díjnet, vagy az épp most ide beolvadó Távszámla) is sok ügyfelet vonzanak, ezeknél pedig a tranzakciónként tulajdonképpen ingyenes kártyás fizetési módot is lehet használni.