Pénzcentrum • 2016. január 4. 05:46
Hiteligényléskor a bank leellenőrzi a hitelképességünket, amiben a KHR adatbázisa segíti a pénzintézetet. Ugyan a hitelfelvételkor felkerülünk az adóslistára, arról azonban mi dönthetünk, hogy a többi bank mennyit lát a kölcsönről. Hogyan teheti olcsóbbá a KHR a hitelünk felvételét?
Amikor hitelt igénylünk, a bank dokumentumokat kér tőlünk, amelyek alapján megvizsgálja a hitelképességünket. Ha úgy vélik, hogy megkaphatjuk a kölcsönt, akkor aláírhatjuk a szerződést és a pénzintézet folyósítja az összeget, mi pedig megkezdhetjük a törlesztést. Az új otthonteremtési program 10 milliós, kedvezményes hitelénél, sőt a vissza nem térítendő támogatásnál is számít, hogyan szereplünk az adóslistán, aki ugyanis negatív adóslistára kerül, az nem léphet be az új rendszerbe.
Felkerülünk az adóslistára?
A hitelfelvétel feltétele, hogy az adós beleegyezzen: felkerülhet a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A pénzintézetnek ugyanis 5 napon belül fel kell töltenie az hitelfelvevő adatait a rendszerbe, természetesen erről köteles tájékoztatni az adóst.
- mondta a Pénzcentrum kérdésére a KHR-t működtető Bisz Zrt. Az adataink tehát minden esetben felkerülnek a rendszerbe, viszont ha nem járulunk hozzá, akkor más bank nem láthatja azokat, feltéve, ha nincs jelentős hátralékunk.
Jelentős hátraléknak az a 90 napnál régebbi mulasztás számít, ami meghaladja a minimálbér összegét.
Egyébként, ha lekérjük a hiteljelentésünket, akkor minden részletes adatot megkapunk, ezeket a hitelező bankunk is láthatja a saját rendszerében, de ezekben nem láthatóak a törlesztés dátumai (az első törlesztés kivételével) és a késedelmes napok száma sem. Ha egy másik pénzintézet kéri le az adatainkat, akkor ők csak a korábbi hitel legfőbb jellemzőit látják, illetve, hogy volt-e 90 napnál régebbi, minimálbért meghaladó tartozásunk.
A hitelintézetek kockázatkezelési stratégiája eltérő, nem kizárólag KHR-ben tárolt adatok határozzák meg döntésüket. Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az ügyfelek sokszor több, kis értékű fogyasztási hitelt (pl: áruhitel, személyi kölcsön) is felvesznek és pontosan törlesztenek. Ennek köszönhetően később, jelzáloghitel igénylésekor a bank már pozitív hitelmúltat lát, ezért kamatkedvezményeket ad az ügyfélnek.
Mi történik, ha a negatív listára kerülünk?
Ha 90 napnál hosszabb ideig a minimálbért meghaladó összeggel tartozunk (lejárt tartozásunk van), akkor a bank felviszi a rendszerbe a mulasztásunkat. A felvitelt megelőzően 30 nappal korábban értesítést kell küldenie a banknak. Ezután már minden pénzintézet számára lekérhetőek lesznek a hiteltartozásunk adatai. Az is felkerülhet a negatív adósok listájára,
- aki készpénz helyettesítő fizetőeszközzel (jellemzően bankkártyával) követ el csalást, visszaélést, vagy
- okirat hamisítást követ el a hiteligényléskor, illetve az is,
- aki belép a magáncsőd rendszerébe.
A negatív adósok egyébként a késedelem kezdetétől maximum 10 évig maradhatnak benne a rendszerben, kivéve, ha a hátralék megszűnt (akár a végtörlesztéssel, a hátralékos összeg megfizetésével, vagy szerződésmódosítással), ekkor ugyanis a megszűnéstől számított 1 év után törlik a negatív besorolást. Ha a hitelező elengedi a tartozást, vagy egyéb közös megegyezéssel zárják le a szerződést, akkor további öt évig maradhatunk benne a rendszerben. Lényeges, hogy a negatív információk kiadásáról nem dönthetünk, a bank a hozzájárulásunk nélkül is felhasználhatja azt a hitelképesség vizsgálatakor.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mit lát a másik bank, ha felkerülünk a listára?
A KHR-ben az alábbiakat rögzítik:
- A hitel típusa,
- A hitel összege,
- Szerződéskötés dátuma,
- A várható lejárat dátuma,
- Törlesztés gyakorisága,
- Törlesztés módja,
- Adósok száma (és adataik).
Emellett havonta frissül a fennálló tőketartozás és az aktuális törlesztés összege a rendszerben. Ha előtörlesztjük a hitelt, akkor ennek adatai is megtalálhatóak a KHR-ben (dátum, összeg). Ha 90 napon túli, minimálbért meghaladó mulasztásunk lesz, akkor ennek kezdete és összege is felkerül az adatbázisba, sőt, ha a bank és az ügyfél közötti viszony bírósági útra terelődik, vagy a tartozást követeléskezelő vásárolja meg, ez is láthatóvá válik.
Más előnye is van a pozitív hiteltörténetnek?
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy nem érdemes hozzájárulni ahhoz, hogy az adatainkat más bank is bármikor lekérhesse (akkor is, ha nincs hátralékunk). Ennek ellenére megéri a hozzáférést megadni, a pozitív hitelmúlt ugyanis érték.
Arra érdemes figyelni, hogy a kölcsön lezárásakor a pozitív adósokat törlik a rendszerből, kivéve, ha a szerződés megszűnése előtt nyilatkozunk az adatok megtarthatóságáról további 5 évre. Ezt egyébként a későbbiekben visszavonhatjuk még az öt év letelte előtt, ekkor törlésre kerülünk az adatbázisból, kivéve persze, ha azóta más jogcímen felkerültünk oda.
Az adatainkat egyébként lekérhetjük, ezt bármelyik KHR-hez csatlakozott pénzügyi szervezetnél díjmentesen megtehetjük. A lekérdezéskor pontosan kiderül, hogy:
- Milyen adatok szerepelnek rólunk a KHR-ben,
- Melyik bank töltötte fel az adatainkat és
- Ki, mikor és milyen jogcímen kérdezte le az adatainkat.
- Ha az adatigényléskor megadjuk az e-mail címünket, akkor az adatokat közvetlenül mi kapjuk meg. Persze, ha az adataink nem felelnek meg a valóságnak, akkor az érintett pénzintézetnél vagy a Bisznél (aki a kérést a pénzintézet felé továbbítja,) kérhetjük a helyesbítést, vagy törlést.