5 milliót is elengedhet a bank a hitelből: ezt kell kérni hozzá

Több mint két hónapja igényelhető a magáncsőd, és az előzetes becslések szerint 20 ezer bajbajutott magyar családon segíthet a rendszer, azonban eddig mindössze 51 adós lépett be a magáncsődbe. Ennek több oka is lehet:

• A belépéshez szükséges dokumentumok több száz oldalasak és bonyolult a kitöltésük, igaz, részletes kitöltési útmutató van hozzá.

• A törvényhez kapcsolódó 17 rendelet csak az ősz folyamán később került kihirdetésre, így bizonytalanok voltak a rendszer feltételei. Emellett a törvény is módosult, így más feltételek mellett léphetnek be az adósok a csődvédelembe (ezzel cikkünk második felében foglalkozunk részletesebben).
  

Mennyit engedhetnek el?

Az elengedés mértéke a magáncsőd igénylésének első két lépcsőjénél teljes mértékben a felek megállapodásától függ. Emiatt ott akár sokkal nagyobb kedvezményeket is kiharcolhatunk, mint akkor, ha a harmadik lépcsőben a bíróság állapítja meg, mennyit kell majd törlesztenünk.

Nézzünk két példát!

Az első esetben 10 millió forintos jelzáloghitel tartozással, 2,5 millió úgynevezett privilegizált adóssággal (közüzemi tartozás, tartásdíj, közös költség stb.) és 5 millió forint egyéb tartozással számoltunk. Lényeges, hogy nincs olyan ingóság, ami értékesíthető lenne, és a család ragaszkodik a lakás megtartásához (a méltányolható lakásigénynek megfelel az ingatlan).

• A jelzálog után eddig visszafizetett adósság 5 millió forint, a lakás eredeti forgalmi értéke pedig 15 millió forint volt, ez a jelzáloghitel megtérülése miatt fontos, mivel ez a bank minimális megtérülése. Ebben a példában a jelzáloghitel nem öt év alatt, hanem 9 év alatt térülhet meg, ami három év futamidő rövidülést jelent az eredeti hitelhez képest, ennyi idő alatt éri ugyanis el a hitel az ingatlan forgalmi értékét, ami 15 millió forint.

• Az egyéb tartozások (5 millió forint) után minimálisan megfizetendő összeg a tartozás 38 százaléka, vagyis az ebbe a kategóriába sorolt követelés minimum 38 százalékát kell kifizetni a hitelezőknek. A példánkban teljes tartozás 5 millió forint, ebből közel 1,9 millió forintot kell kifizetni a csődvédelem ideje alatt.

• A privilegizált tartozás megtérülését az egyéb kategóriához mérik, legalább annak a szintjét el kell érnie. Ha a privilegizált adósság több, mint az egyéb tartozás, akkor ez utóbbi megtérülésének a 120 százalékát kell visszafizetnie az adósnak a magáncsőd ideje alatt. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a privilegizált adósság 45,6 százalékát minimum ki kell fizetnie az adósnak a hitelezők felé, a példánál maradva: 2,5 millió forintot, vagyis a teljes privilegizált tartozást.

Persze erre még rájöhetnek fix kiadások, ezeket a felek rögzíthetik a megállapodásukban. A magáncsőd során ugyanis a szabadon elkölthető összeg is előre meghatározott, a mindenkori minimális öregségi nyugdíjhoz van kötve. Az első három családtag esetén a nyugdíj másfélszereséből gazdálkodhat havonta az adós (ez jelenleg 47 750 forintot jelent), a további családtagokra viszont csak a minimál nyugdíjnak megfelelő összeg jut. Így a fent említett kétgyerekes család például havonta 156 750 forintból kell kijönni havonta.

A másik példánkban 8 millió forintos jelzáloghitel tartozással (egykori devizahitel) és 2,5 millió forint egyéb kategóriába sorolt tartozással számoltunk, itt viszont 500 ezer forint olyan vagyonnal rendelkezik a család, ami értékesíthető.

• A jelzáloghitel ebben az esetben már az öt év alatt megtérül, mivel az ingatlan értéke csupán 6 millió forint volt. A jelenlegi, kamatokkal együtt számolt tartozás ugyan 8 millió forint, viszont mivel az ingatlan értéke 6 millió forint és korábban 4 millió forint már törlesztésre került, így "csupán" 2 millió forintot kell kifizetni ebből a tartozásból.

• Az egyéb tartozások 2,5 millió forintot tesznek ki, ennek 38 százaléka 950 ezer forint. Az öt év alatt ennyit kell törleszteni ebben a kategóriában.

 Az elengedett tartozás azért lehet ilyen magas a jelenlegi teljes adóssághoz képest, mert a devizaárfolyamok növekedésével a tartozás megnőtt, az ingatlan értéke viszont a korábbi szinten maradt. Azok a devizahitelesek, akik annak idején a lakásukkal közel megegyező mértékű kölcsönt vettek fel aránylag hosszú futamidő mellett (15, de inkább 20 évre) azoknak az elengedés aránya hasonló lehet.

Előfordulhat egyébként olyan egyezség is, ahol a jelzáloghitelező türelmi időt ad az adósnak, amíg a többi tartozását rendezi, és ezután kerül sor a jelzálogadósság törlesztésére.

Ki léphet be a magáncsődbe?

A csődvédelmet minden adós igényelheti, akár felmondták a hitelét, akár még élő kölcsönszerződése van, azonban meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:

• A tartozás 2 és 60 millió forint közötti és a teljes vagyon (ingatlan és ingó) értékét meghaladja az adósság, azonban nem éri el a kétszeresét.

• Legalább 500 ezer forint olyan adóssága van, amely legalább 90 napja lejárt.

• Aki vállalja, hogy a magáncsőd tartama alatt a kiadásai felett csődbiztos döntsön és egy előre meghatározott összeget költhet el havonta szabadon.
  

Miért jó a magáncsőd?

A magáncsőd lényege, hogy a törvény szerint meghatározott időtartamon belül (5+2 év) minden adósságától megszabadulhasson az adós, feltéve, ha vállalja, hogy ez alatt az idő alatt szűk határok közé szorított összegből tartja fent magát. A futamidő lehet ennél hosszabb is, ha a jelzáloghitel nem térülne meg a fenti időtartam alatt, ebben az esetben a megtérülés idejéig kitolódhat a tartam, azonban ez nem lehet hosszabb, mint a jelzálogkölcsön eredeti futamideje.

A magáncsődben az adósnak együtt kell működnie a hitelezővel és a csődbiztossal, a vagyonát és minden tartozásait maradéktalanul ismertetnie kell a felekkel ahhoz, hogy beléphessen a rendszerbe. Ha kiderül, hogy van be nem vallott adóssága vagy vagyona, akkor a csődvédelem bármikor megszűnhet, és a teljes adósságot követelhetik a hitelezők.

Hogyan léphetünk be a magáncsődbe?

A magáncsőd igénylését a jelzáloghitelező bankunknál vagy a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál kérvényezhetjük. A folyamat három lépcsőben zajlik, de mindenek előtt be kell adni a dokumentációt. Ez azonban szinte minden esetben több száz oldalra rúg, vannak olyan igénylések, ahol a teljes leadott dokumentum mennyisége meghaladta az ezer oldalt.

Az igénylés első lépcsőjeként a hitelezőknek és az adósnak lehetősége van megállapodásra az adósság rendezéséről, ez a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás. Ez szinte bármilyen megállapodás lehet, amelybe a felek belemennek. Lényeges, hogy ehhez hasonló egyezséget lehet kötni a bankkal, illetve a hitelezőkkel akkor is, ha nem igényeljük a magáncsődöt, ebben az esetben pedig nincs szükség a több száz oldalas igénylés kitöltésére. Egyébként sok esetben ez a szint lehet a legjobb megoldás, ha meg tudnak egyezni az ingatlan közös eladásában. Ilyenkor ugyanis az adósok vagy albérletbe költöznek, vagy családon belül oldják meg a lakhatást. Persze az is előfordulhat, hogy az öt éves határidőn belül sikerül így rendezni az adósságot. A legnagyobb előnye a bíróságon kívüli adósságrendezésnek, hogy hosszadalmas bírósági eljárás nélkül is rendezhető az adósság és a többi lépcsőhöz hasonlóan az adósság egy részét elengedhetik a hitelezők.

A második lépcsőben, a bírósági adósságrendezési eljárás során bekapcsolódik a folyamatba egy csődbiztos, akinek segítségével megállapodhatnak a felek az adósságrendezésben, illetve a csődbiztos felügyeli a család pénzügyeit innen kezdve. Az első szakaszhoz hasonlóan itt is csak a hitelezőkön és az adóson múlik, hogy miben állapodnak meg. A bírósági adósságrendezés még a jelentősen eladósodott családok számára is lehetőséget ad, hogy megtartsák lakásukat, ha az a méltányolható lakástulajdon szabályainak megfelel.

A harmadik lépcső a bírósági adósságtörlesztési eljárás, amire akkor kerül sor, ha a csődbiztos segítségével sem sikerült megállapodnia a hitelezőknek és az adósnak a törlesztésről.

A bíróság a magáncsőd lejáratakor ad igazolást a tartozás elengedéséről. Ez azt is jelenti, hogy a csődvédelem garantálja a hitelezőknek, hogy a törvényben előírt mértékig megtérül a tartozás.