Döntött a Kúria: ezért jár vissza pénz a devizahiteleseknek

Portfolio • 2015. február 15. 10:00

2014. június 16-án derült ki, hogy a Kúria szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis a különnemű (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási) árfolyamok alkalmazása a devizában fennálló fogyasztói kölcsönszerződéseknél. A folyósított forintösszegnek tehát nagyobbnak, a törlesztőrészleteknek viszont kisebbnek kellett volna lenniük. A "tisztességtelen" különbözet most az adóst illeti.

A Kúria az alábbit mondta ki 2014. június 16-ai jogegységi határozatában (kiemelés tőlünk):

A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. E rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható. A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé.


Hiába tiltakoztak ez ellen a bankok, és hiába mondanak ellen bankszakmai érvek a Kúria érvelésének, ezt az álláspontot a kormány azonnal a magáévá tette, és az Országgyűlés az első elszámolási törvénnyel júliusban a bírósági perekben nem érintett devizahitelekre kötelező érvénnyel kiterjesztette.

A 2014. évi XXXVIII. törvény, vagyis az első elszámolási törvény így fogalmaz (kiemelés tőlünk):

(1) A fogyasztói kölcsönszerződésben - az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel kivételével - semmis az a kikötés, amely szerint a pénzügyi intézmény a kölcsön-, illetve a lízingtárgy megvásárlásához nyújtott finanszírozási összeg folyósítására a vételi, a tartozás törlesztésére pedig az eladási vagy egyébként a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő típusú árfolyam alkalmazását rendeli. (2) Az (1) bekezdés szerinti semmis kikötés helyébe - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - mind a folyósítás, mind pedig a törlesztés (ide értve a törlesztőrészlet és a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék fizetését) tekintetében a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyamának alkalmazására irányuló rendelkezés lép.

2010 óta egyébként nem létezett már törlesztési árfolyamrés a lakáshiteleknél, ezt ugyanis jogszabály megtiltotta. Ugyanezt 2014 júliusában kiterjesztették a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is. Most viszont a korábban felszámított árfolyamrés miatti

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

kisebb hitelfolyósítás, valamint nagyobb hiteltörlesztés mint különbözet visszajár az ügyfeleknek.

Az elszámolásról március-áprilisban küldenek hivatalos levelet a bankok volt és jelenlegi ügyfeleiknek.

 

Címkék:
hitel, devizahitel, elszámolás,