Pénzcentrum • 2015. január 1. 13:00
A mai napon megkezdődött a devizahitelek forintosításának hosszadalmas folyamata, január elsejétől a devizaadósságot rögzített árfolyamon törleszthetik az ügyfelek. De miért jó a rögzített árfolyam, és mennyit nyernek az adósok a forintosítással?
Az új esztendő ünneplésén felül más okból is nagy napra virradhattak a devizahitelesek. Mától nem kell aggódniuk az árfolyamváltozások miatt, mivel a forintosítási törvénynek köszönhetően rögzített árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket.
Milyen árfolyamon rögzítették a hiteleket?
Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig a jogszabály rögzítette az árfolyamokat, azért, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés szintje svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történik. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken a szinteken váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.
Maga a forintosítás egyébként később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt az alábbiak közül egy feltétel teljesítése mellett teheti meg:
- Ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát
- Ha a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van
- Ha 2020 végéig lejár a devizahitele
- Ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje
Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg.
De mégis hogyan csökkennek a terheink?
A tartozásunk egyrészt csökken az elszámolás miatt, aminek köszönhetően a törlesztőrészlet is alacsonyabb lesz. A forintosítás során viszont a kölcsön kamatszintje is csökkenhet, mivel az alábbi három szabály alapján kell megállapítani a forintosított hitel kamatszintjét:
- Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk
- Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
- Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék
A szabályok alapján az adósok többségének csökkeni fog a kamatszintje, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mennyivel csökkennek a terhek?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad.
A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.
Lényeges hangsúlyozni, hogy ez egy tipikus devizaadósság és a tartozás és a törlesztőrészlet csökkenésében hatalmas különbségek lehetnek. Az alábbi öt feltétel változása nagyban befolyásolja, hogy mennyivel csökkennek az adós terhei:
- Felvett hitelösszeg
- Futamidő
- Hitelfelvétel időpontja
- Egyoldalú kamatemelés mértéke
- Árfolyamrés mértéke
Akkor miért fontos a rögzítés?
Ugyan csak néhány hónapig csökkenhet emiatt a törlesztőrészlet (a visszamenőlegesség miatt valójában csak egy hónapig), azonban láthatjuk, hogy a forint az év végén jelentős gyengülésen ment keresztül. Emiatt (ha csak átmenetileg is) megugrottak a törlesztőrészletek, ami főleg azoknak lehet kellemetlen, akik eddig is éppen csak kijöttek a havi fizetésükből. A mai naptól fogva viszont már emiatt nem kell aggódni, hiszen a januári árfolyamok alapján elszámolt törlesztőrészletet már a rögzített szinten határozzák meg a bankok.