Vadászik a NAV a külföldön élő magyarokra

Figyelem! A narancssárgával szedett linkekre kattintva további érdekességeket, részleteket tudhatsz meg az adott témáról (a 3 hónapnál régebbi cikkek elolvasásához INGYENES regisztráció szükséges).

Végéhez közeledik a devizahitelesek ügye

Minden kétséget kizáróan az idei év egyik legfontosabb lakossági pénzügyi eseménye a devizahiteles mentőcsomag kidolgozása volt. Négy törvényt hozott az országgyűlés; a törvénykezési folyamat nyár elejétől egészen novemberig tartott. A törvény végrehajtása - melyet számos rendelet szabályoz - azonban már a jövő évre tolódik át. A törvény szerint egy lépésben fogják a bankok az elszámolást és a forintosítást végrehajtani, aminek köszönhetően a havi törlesztőrészletek várhatóan 20 százalékkal csökkenhetnek átlagosan. Ezek közül a legfontosabb határidő március-április, amikor az ügyfelek postai úton megkapják az értesítőt az elszámolásról. Ez után harminc nappal fog megtörténni a hitel forintosítása, igaz visszamenőlegesen februártól kezdve.

Bomba robbant a magyar bankoknál

Az év eleje rögtön egy "bombahírrel" indult: január 13-án hétfőn reggel bomba robbant Budapest XIII. kerületében, a Lehel úton. A környéken lakók hatalmas robajra ébredtek, a robbanás hangja több kerülettel arrébb is hallatszott: sokan mennydörgésszerű hangot hallottak, megszólalt több riasztó, néhány perccel később pedig rendőr-és tűzoltóautók hangja verte fel a hajnali csendet. Személyi sérülés nem történt, de több egymással szomszédos bankfiókban is jókora kár keletkezett. Az üvegszilánkokat a robbanás ereje a Lehel utca másik oldaláig, mintegy nyolcvan méterre repítette, még délelőtt is üvegszilánkok borították az úttestet. A robbantással kapcsolatban a mai napig több kérdés tisztázatlan: nem csak a tettes(ek) személye, hanem az is, miért robbantottak bankot (egy fillért nem vittek el a pénzintézetekből); az is kérdés, lehetett-e valamilyen bankellenes szándék a háttérben. Információink szerint a nyomozást a mai napig nem zárták le.

Jegybanki kamatvágások

2014-ben tovább folytatódtak a jegybanki kamatvágások, amelynek következtében nagyot estek a betétek és a hitelek kamatai is. Míg előbbi esetén már az is csoda, ha 2-3 százalék körüli kamattal köthetjük le (természetesen rengeteg feltétel mellett) pénzünket; addig a hiteleknél már akár 5 százalék körüli THM-ekkel is találkozhatunk a bankokban. Ennek fényében az sem véletlen, hogy átalakulás figyelhető meg a lakossági megtakarításoknál; a bankbetét lassan "elveszti" vezető szerepét (arról, hogy mi hozza most a legtöbbet a konyhára hasonló feltételek mellett, itt írtunk). A hitelesek, lakásvásárlásban gondolkodók viszont mindenképp örülhetnek a folyamatoknak, hiszen most sokkal kedvezőbb feltételek mellett lehet hitelhez jutni, mint akár egy évvel korábban.

Gigabírság, kivonulás, megszünő számlacsomagok

Év elején a jegybank 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyar bankokra. Ezután néhány hitelintézet úgy döntött, hogy megváltoztatja a számlacsomagjait, vagy akár teljesen lecseréli azokat. Egy hosszú folyamat vége volt ez egyébként, ami a tranzakciós illeték és a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel miatt kezdődött meg és a jegybanki bírságban csúcsosodott ki. A számlacsomagok változásai miatt némi drágulás állt be, viszont úgy néz ki, hogy ez csupán átmeneti. Év vége felé már néhány pénzintézet - már amelyik nem vonult ki - újra kedvezménnyel próbálja az ügyfeleket magához csábítani, és ezzel jövő évben várhatóan egyre több bank megpróbálkozik majd. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ez egy lassú folyamat, és még nagyon messze vagyunk a néhány évvel ezelőtti állapotoktól, amikor egymást érték az ingyenes számlacsomagok.

Vasárnapi boltzár!

Az év egyik legtöbb vitát kavart eseménye a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó javaslat hozta. December 16-án azonban pont került az ügy végére, a kormány ugyanis elfogadta a törvényjavaslatot. Vagyis 2015. március 15-től a kiskereskedelmi tevékenységet végző üzleteknek zárva kell tartaniuk vasárnap. Egyedül azok a boltok tarthatnak nyitva, melyek árusítótere nem haladja meg a 200 négyzetmétert, és a boltot működtető cég legalább 1/5 tulajdonrésszel rendelkező tulajdonosa vagy családtagja működteti aznap. Egy évben mindössze 5 vasárnap lehet, mikor valamennyi üzlet fogadhatja a vásárlókat, az adventi időszakban 4, ezen kívül az év többi részében pedig egy szabadon választott nap.

Kivételnek számítanak majd a zárva tartás alól a méretbeli engedményen felül a nemzeti dohányboltok, a gyógyszertárak, a reptéren kialakított üzletek, a pályaudvarok területén kialakított üzletek, a büntetés-végrehajtási intézetekben történő kereskedelmi tevékenység, az egészségügyi intézményekben működő boltok, piacok, vásárok, benzinkutak, és a katonai objektumon belül folytatott kereskedelmi tevékenység. Az általános nyitva tartás reggel 6-tól este 22 óráig szól, vagyis a hipermarketek nem működhetnek éjjel-nappal.

Érdekesség, hogy egy magyar kormányzati illetékes szerint a kezdeményezést az emberek többsége nem is támogatja. "Ha erről népszavazást írnánk ki, akkor elveszítenénk" - mondta még a szavazást megelőzően. Ezt egyébként a Pénzcentrum és a Portfolio olvasói is igazolták, a két portálon eddig több mint 40 ezren szavaztak. Az eredmények szerint:

Mivel a rengeteg ember életét befolyásoló intézkedésről hatástanulmány a mai napig nem látott napvilágot, így néhány hónapig még várnunk kell a döntés esetleges következményeire. Korábban több szakmai szervezet is jelezte, hogy átszervezések, elbocsájtások is lehetnek a lépés miatt az ágazatban. A Spar egyébként nem sokkal a döntést követően számolt be új stratégiájáról; míg az Aldi álláskereséshez adott praktikus tanácsokat.

Itt az új tízezres

Decembertől vehetjük kezünkbe az új tízezres bankjegyeket. Az új pénzek modernebb védelmi elemekkel vannak ellátva, az ígéretek szerint ellenállóbak a hamisítással szemben. A tízezres bankjegyeket a következő években a többi címlet lecserélése is követi - a sorok között olvasva ez egyben azt is jelenti, hogy egyhamar nem számolhatunk az euró magyarországi bevezetésével.

Fontos változás a magyar boltokban

December 13-án lépett hatályba Magyarországon is az az uniós rendelet, amely egységesen szabályozza az élelmiszereken található jelzéseket, feliratokat. E szerint pontosan meg van határozva a csomagoláson alkalmazható legkisebb betűméret (1,2 mm), a betűk közötti- és a sortávolság is, illetve előírás az is, hogy kontrasztnak kell lennie a háttér és a betű színe között. Mindemellett pedig a termékben található összes allergén anyagot is fel kell tüntetni a címkéken, például a glutént, szóját, tejet, vagy a tojást. Mivel az előre nem csomagolt élelmiszereknél is érvényes a szabályozás, így a szükséges információról vagy szóban, vagy pedig tájékoztató füzetekből, táblagépekről, esetleg a mérleg információi alapján tájékozódhatunk a például a hentesnél, vagy éppen az iskolai menzákon.

1 cikk, 280 ezer egyedi látogató

"Vadászik a NAV a külföldön élő magyarokra: ki kaphat bírságot?" címmel jelent meg még májusban a Pénzcentrum idei legolvasottabb cikke, melyben a külföldi munkavállalás buktatóira hívtuk fel olvasóink figyelmét. A cikk szerint külföldre költözéskor kevesen jelzik a hatóságoknak, hogy hamarosan máshol vállalnak munkát, lakcímükről pedig még kevesebben jelentkeznek ki. Emiatt pedig sokan több százezer forintos bírságra is számíthatnak. Ezért utána jártunk, munkavállalás előtt mi mindent kell elintézni.

A megújult Pénzcentrum lett "Az Év Honlapja"

A Pénzcentrum idén nyáron újult meg - a friss dizájn és tartalmi struktúra nem csak a szakmának, de az olvasóknak is tetszik. A Magyar Marketing Szövetség pályázatára 2014-ben összesen 300 nevezés érkezett: Magyarország első számú lakossági pénzügyi hírportálja a Média kategóriában szerezte meg az első helyet. A szakmai zsűri így értékelte a Pénzcentrumot: