Portfolio • 2014. december 12. 17:01
A hitelfelvétel óta három tényező befolyásolta a devizahitelek törlesztőrészletét: 1. az árfolyamemelkedés, 2. a kamatemelések, 3. az árfolyamrés. Az alábbi példán bemutatjuk, hogy alakult volna a törlesztőrészlet e változások nélkül, és hová állhat vissza a tavaszi elszámolások után egy átlagos lakáshitel esetében.
Az alábbi példában szereplő frankalapú lakáshitel átlagosnak mondható, hiszen:
- 2007-ben vették fel,
- 6 millió forint volt az eredeti összeg,
- 160 forintos CHF-árfolyam mellett vették fel,
- 20 évre annuitással,
- a kezdeti kamat 4,3% volt, a jelenlegi pedig 6,3%,
- a hitel kezelési költsége állandóan 1,5%,
- a bank 1,25%-os árfolyamrést alkalmazott kezdetben (jelenleg törvény szerint ilyen már nincs).
Mint látható, a kezdeti 42 825 forintos törlesztőrészlet mára 85 százalékos emelkedéssel 79 262 forintra emelkedett. Ebből 60 százalékot az árfolyamemelkedés, 27 százalékot a kamatemelés okozott, az árfolyamrés 2010-es (szabad felhasználású jelzáloghiteles esetében idei) betiltása viszont több mint 1 százalékkal csökkentette azt.
A jövő tavaszi elszámolások során a három tényezőből kettőt (kamatemelések és múltbeli árfolyamrés) "visszacsinálnak", és az eredeti, 4,3 százalékos kamatszint áll helyre e hitel esetében. Mivel a múltbeli tisztességtelenségek most utólag jelentősen csökkentik a tőketartozást is, a hitel törlesztőrészlete még alacsonyabb lesz, mint amit a kamatemelés és az árfolyamrés nélküli elméleti törlesztőrészlet (az ábrán alulról a második) mutat.
Az elszámolás utáni 56 276 forintos törlesztőrészlet 29 százalékkal alacsonyabb a jelenleginél, de még mindig 31 százalékkal magasabb a kezdetinél, hiszen az árfolyamemelkedést nem irtják ki a rendszerből, a forintosítás 256,5 forintos árfolyamon történik majd. A fenti számok persze csak egy átlagos devizahitel sorsát mutatják, az egyes ügyfelek által érzékelt könnyítés ettől lényegesen eltérhet.