Portfolio • 2014. december 11. 18:03
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank újabb három rendelete a lakossági devizahitelek elszámolásának technikai részleteivel kapcsolatban (eddig csak egy volt ismert). Ezek az előző rendeletet pontosítják, meghatározzák az (egykor vagy most) késedelmesen fizető ügyfelekre vonatkozó számítási szabályokat és azokról is szólnak, akiknek az adatai a pénzügyi intézmény végelszámolása vagy felszámolása miatt hiányosak.
- az ügyfeleknek visszajáró korábbi túlfizetések kiszámítása során figyelembe kell venniük a bankoknak a hitelfolyósítás során felmerült egyszeri díjakat és költségeket, a rendszeresen megfizetett díjakat és költségeket, valamint az esetleges előtörlesztési díjakat is,
- a kombinált hitelek esetében, ahogy várható volt, a túlfizetések kiszámítása során csak a kamat- és díj-túlfizetések számítanak túlfizetésnek,
- ha megszűnt a kölcsönszerződés, akkor a visszajáró összeget a "jogalap nélküli gazdagodás elve" alapján kell kiszámítani, vagyis a banknak a megszűnést követő időszakra késedelmi kamatot kell fizetnie, amelynek mértéke az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat, devizában nyilvántarott követelés esetén pedig a 3 havi pénzpiaci kamat (CHF LIBOR, EURIBOR, stb.),
- amennyiben a fogyasztónak korábban az átszámított követelés alapján már nem állt volna fenn tartozása, mégis követelt tőle a bank, a teljesített túlfizetést negatív tőketartozásként kell értelmezni,
- az ügyfeleknek visszajáró összeget minden esetben csökkentik a bankok által nyújtott bármilyen kedvezmények,
- az ügyfélnek visszajáró összeget késedelem esetén módosítani kell az eredeti hátralék és a tisztességtelen feltételek miatt átszámított hátralék különbségével,
- az átszámított túlfizetést elsősorban a fennálló hátralék terhére, majd árfolyamgátas ügyfél esetén a gyűjtőszámla, végül pedig a devizakölcsön terhére kell elszámolni,
- ha az ügyfél időközben egyenlített ki hátralékot, akkor a kiegyenlítés során teljesített túlfizetés is csökkenti a fentieket ebben a sorrendben,
- az átszámítás során a hátralékok átszámítását jogcímenkénti bontásban kell elvégezni, de a hátralék tőke-, kamat- költség- és díjtételeit a bank az átszámítás során együttesen kezelheti, amennyiben nem alkalmazott ezeknél eltérő mértékű késedelmi kamatot az egyes lejárt tételfajták esetében,
- az árfolyamgátasok esetében a gyűjtőszámlahitelt nem kell újraszámítani, hanem egy külső, a devizahitelhez felhasznált finanszírozási forrásnak kell tekinteni,
- a pontos elszámoláshoz azonban szükséges, hogy a gyűjtőszámlatartozást devizára átszámítsa a bank, hiszen ebből kell levonni első körben a túlfizetés összegét. Ehhez a gyűjtőszámla bekerülési értékét kell figyelembe venni a mindenkori MNB-devizaárfolyamnak megfelelően,
amennyiben a pénzügyi intézmény felszámolása vagy végelszámolása miatt nem állnak rendelkezésre teljes körűen az elszámoláshoz szükséges adatok, akkor elsősorban a rendelkezésre álló iratokból, másodsorban az MNB honlapján közzétételre kerülő egységes kamat- és árfolyamrés-becslésből kell kiindulni, a nem kideríthető mértékű, korábban felmerült díjakat, költségeket pedig nullának kell tekinteni.