Pénzcentrum • 2014. november 27. 14:32
A fojtogató törlesztőrészletek miatt gyújtotta fel magát múlt hét szombaton az 55 éves H. György - írta a mai nap folyamán a Blikk. Bár az elmúlt években több hasonló esetről is beszámolt a sajtó, tendenciáról viszont korántsem beszélhetünk. Sőt, az elmúlt hetek/hónapok fejleményei nyomán hamarosan tovább enyhülhetnek a devizahitelesek gondjai.
A Blikk információi szerint a volt rendőrségi karbantartó május 15-én mondott fel, hogy a polgári életben elhelyezkedve több pénzt keressen, ezzel pedig fedezni tudja devizahitelének törlesztőrészleteit. Ismerőse szerint azt gondolta, ha anyagilag is rendbe jön, visszahódíthatja feleségét, akitől már fél éve külön élt, de a terve nem sikerült.
November 22-én H. György benzint töltött két energiaitalos palackba, leöntötte magát, majd meggyújtotta ruháját, és berohant a Tevei utcai rendőrpalota épületébe, ahol aznap éppen ott volt felesége, H. Györgyné is. Amikor berohant az épületbe, azt kiabálta: "Szeretlek, Eta!", majd összeesett.
Tendencia lenne?
A bulvárlap írása nem egyedülálló, korábban többször is előfordult, hogy a sajtó a fojtogató tartozásokkal magyarázott egy-egy tragédiát. Még 2011-ben számoltunk be például egy végzetes tragédiáról: akkor attól volt hangos a sajtó, hogy S. István rendőr alezredes vélhetően azért lőtte fejbe magát, mert nem tudta fizetni svájcifrank alapú hitelének megnövekedett törlesztőrészleteit. Idén júliusban pedig a 27 éves fiatalember tragédiájáról cikkeztek a bulvárlapok. Úgy tudni, hogy K. Jánosnak sokmilliós devizahitele volt, amit már nem tudott tovább fizetni.
Bár kétségtelen, hogy egy komoly adósság súlyos családi tragédiához is vezethet, ugyanakkor jó tudni, hogy a statisztikák ezt aligha támasztják alá. A tény ugyanis az, hogy Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2300-2500 öngyilkosságot követnek el, szemben a kilenvenes évekkel, amikor 4000-nél is többen vetettek véget saját kezűleg életüknek. A KSH statisztikája tehát egyértelműen igazolja, hogy még akkor is csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban, amikor a válság miatt a legnagyobb mértékben emelkedett a bedőlt hitelek száma. Összefüggés tehát aligha vonható, maximum egyedi esetekről beszélhetünk ezek esetében.
Pontot tettek a devizahitel-probléma végére
Mint ismert, az Országgyűlés a héten fogadta el azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket. E szerint a forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.
Emellett elfogadta a fair bankokról szóló törvényt is az Országgyűlés. A törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. Érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.