Pénzcentrum • 2014. július 29. 21:28
Közzétette az MNB, miként kell kiszámolni az ügyfeleknek visszajáró árfolyamrés összegét. Mind a folyósítási, mind a törlesztési árfolyamrésre iránymutatást tartalmaz a közlemény a bankok számára. A hitelintézeteknek rossz hír, hogy az ügyfelek mindenkori túlfizetését aktuális tőke(elő)törlesztésként kell figyelembe venni. A pénz ráadásul kamatos kamatostul jár vissza a jegybank szerint: számításánál a mindenkori 3 havi bankközi kamatot, frank esetén a CHF Libort kell alkalmazniuk a bankoknak.
A törvény alapján az árfolyamrés semmissége miatti átszámítás jogszerűségét a Magyar Nemzeti Bank hivatalból ellenőrzi. A pénzügyi intézményeknek az általuk alkalmazott átszámítási módszertant a törvény hatálybalépését (2014. július 26.) követő hatvan napon belül kell megküldeniük az MNB részére, az átszámítást pedig a jogszabály hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégezniük. Az MNB a pénzügyi intézményeknek a törvény által elvégzendő feladataihoz kíván segítséget nyújtani a most közzétett iránymutatással, ami a későbbiekben az MNB által kötelezően lefolytatandó módszertani ellenőrzés alapjául szolgál.
A devizahiteles törvény alapján az árfolyamrés alkalmazása semmis, a pénzügyi intézményeknek az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazniuk a hitel- vagy kölcsönszerződések, valamint a pénzügyi lízingszerződések esetén. Az átszámítási iránymutatás abból indul ki, mintha 2004. május 1-től fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásának kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre vonatkozóan. Az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazása miatti túlfizetés a folyósításkori adósság és a törlesztési terhek rossz elszámolásából adódott. Valójában a folyósításkor az ügyfél devizában kifejezett devizahitele és a devizában kifejezett törlesztőrészletek a ténylegesen kimutatottnál kisebbek lettek volna. Az átszámításnak olyan elveken kell nyugodnia, hogy egyik ügyfél sem járhat rosszabbul, mintha a pénzügyi intézmények az MNB középárfolyamát alkalmazták volna a hitel folyósításakor és a törlesztési terhek kiszámítása során. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztéseként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni (kiemelés tőlünk).
Ez alapján újra kell számolni visszamenőlegesen minden érintett szerződést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebből adódó első havi devizában kifejezett törlesztőrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd ezzel csökkenteni kell a fennálló devizaadósságot. A számításnál minden egyéb paraméter a szerződés szerint alakul. Ezt az algoritmust ismételve kell kiszámolni a következő havi törlesztőrészleteket, a túlfizetést és az adósság lefutását egészen az elszámolás, illetve - ha a szerződés korábban megszűnt -, a szerződés megszűnésének napjáig. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét.
A módszertan kialakításánál az MNB figyelembe vette az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalását. A régi és az új Ptk. értelmezése alapján, valamint a bírói gyakorlat szerint a tartós jogviszonyokhoz kapcsolódó túlfizetéseket tőke előtörlesztésként kell értelmezni az átszámolásnál. A tőke előtörlesztésként értelmezés módszertanát támogatja az a jogpolitikai elv is, amely szerint a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezésből kell kiindulni - közölte az MNB.
A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint az MNB szerint nem egyszerűen kamatos kamattal jár vissza a korábban jogszerűtlenül felszámított összeg a devizahiteleseknek, hanem aktuális tőketörlesztésként beszámítva, ami jelentősen megnöveli az összeget. A bankszektornak az árfolyamrés elszámolásából fakadó vesztesége így bőven 100 milliárd forint fölött lehet.