Pénzcentrum • 2014. április 30. 16:15
Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni. Fontos téma lesz ez a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Tudósításunk az Európai Bíróság bejelentéséről és a piaci reakciókról:
2014.04.30 13:59 Devizahitelek: a Kúria is belenyúlhat a szerződésekbe, megszólalt az OTP
"Túlzóak és megalapozatlanok az ügy kapcsán tapasztalható várakozások. Bárhogyan is végződik ez a per, az nem jelenti azt, hogy az adós mentesül a neki kifizetett hitelösszeg visszafizetése alól. Ez a jogvita a felvett hitelösszeghez mérten kis összeg elszámolásáról szól. Tévúton jár, aki azt gondolja, hogy bármilyen bírósági döntés mentesíti majd a felvett és felhasznált hitelösszeg visszafizetése alól" - fejtette ki a Portfolio.hu-nak egy banki jogász. Az Európai Bíróság szerinte nem könnyítette meg a Kúria dolgát, de a hitelesek és a bankok sem bonthatnak pezsgőt. A bankok jellemző véleménye szerint az árfolyamrést indokló konverziós szolgáltatások olyan "jellegadó" szolgáltatásai a deviza alapú kölcsönöknek, amelyek nélkül a szerződés fogalmi elemei nem teljesülnek. A konverzió tehát a kölcsön alapján nyújtott szolgáltatásokhoz elválaszthatatlanul és szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatás, amit tavaly júliusban a Kúria is megerősített.
Sahin-Tóth Balázs ügyvéd szerint viszont az Európai Bíróság döntése inkább a devizahitelesek számára kedvező. Az első alapvető kérdésben visszadobta a labdát a bíróság a Kúriának: neki kell eldöntenie, tisztességtelen-e az árfolyamrés, illetve mely feltételek mellett az. Egy EU-s direktíva értelmében egy ilyen vizsgálat nem végezhető el a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására vonatkozóan, illetve az ár és a szolgáltatás arányát meghatározó szerződéses feltételekre sem. A konkrét kérdés azonban a határon mozog ebből a szempontból. Az árfolyamréssel kapcsolatban így nem nyilvánította ki az Európai Bíróság, a szerződés elsődleges tárgyának tekinti-e, ami egyébként meglehetősen relatív. Ugyanakkor jelezte: nem tekinti a szolgáltatás fejében ellenszolgáltatásként fizetendő díjnak.
Amennyiben vizsgálható az árfolyamrés tisztességtelensége (vagyis a Kúria úgy véli majd, hogy nem elsődleges tárgya a szerződésnek), akkor az alapján dönthető majd el a tisztességtelenség kérdése, hogy az ügyfél számára világos és érthető volt-e az árfolyamrés működése. Kásler Árpádéké vélhetően egy olyan eset volt, amelyben az árfolyamrés nem volt világos és érthető, ugyanis a költségek listája a hitelszerződésben nem tartalmazta az árfolyamrést. Hasonló eset lehet az is, amikor az ügyfél képes bizonyítani, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást, ám ez Sahin-Tóth szerint nem jellemző: a devizahitelek során jellemzően feltárták a bankok a kockázatokat. A Kúria végül a Kásler-ügy említett vonatkozásában úgy billentette helyre tavaly júliusi döntésében a szerződés érvényességét, hogy lényegében a szerződéskötéskori állapotot állította helyre. Sahin-Tóth Balázs szerint megvan az esély arra, hogy ismét hasonló döntést hoz a Kúria.
Jogegységi határozattal azonban nem lehet teljesen egy nevezőre hozni a különböző szerződéseket, hiszen bankok között és bankon belül sem ugyanúgy történt az egyes ügyfelek tájékoztatása, márpedig elsősorban ez döntheti el, tisztességes-e a szerződés.
Zalán Gábor ügyvéd szerint nincs nagy meglepetés az Európai Bíróság ítéletében. Két szempontból jobb az ítélet a devizahiteleseknek, mint a bankoknak:
1. Kimondták, hogy az árfolyamkülönbözet nem elemi része a devizahitel-szerződéseknek, és semmi sem kényszerítette a bankok arra, hogy különböző árfolyamon számolják a hiteleket. Hogy az árfolyamrés a szerződés elsődleges tárgya és lényeges része-e, annak eldöntését a Kúriára bízta a bíróság. Zalán arra számít, hogy annak fogja tekinteni a Kúria, ugyanis az árfolyamrés meghatározza a törlesztőrészlet nagyságát.
2. Az Európai Bíróság felhatalmazta a bíróságokat arra, hogy ha tisztességtelen feltétellel találkoznak, akkor azt egy nemzeti jogból vett "tisztességes" rendelkezéssel kiküszöböljék. A magyar jogi logika erre nem nagyon adott lehetőséget eddig. Hogy mi lesz a vitatott pont helyébe lépő tisztességes feltétel, nagy kérdés. Logikusan háromféle megoldás közül választhatnak a bíróságok: 1. a folyósításinak megfelelő árfolyamon kell törleszteni, 2. valamiféle középárfolyamon teszik ezt, 3. azt mondja a Kúria, hogy nem tisztességtelen a mostani feltétel.
Nem valószínű, hogy jogegységi határozatot hoz az árfolyamrés ügyében a Kúria, ugyanis ebben nem születtek egymásnak ellentmondó bírósági ítéletek - véli Zalán Gábor. Az egyoldalú kamatemelések ügyében viszont számíthatunk ilyenre, nagy kérdés, ennek mi lesz a tartalma.
Úgy véli, nagy valószínűséggel nem mondja ki az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban sem a Kúria, hogy úgy, ahogy vannak, ezek tisztességtelenek. Ha azonban a szerződések objektíve nem tartalmazzák a kamatváltozásokra vonatkozó oklistát, tisztességtelennek nyilváníthatja a Kúria a kamatemelést. Nincs azonban jogi útmutatás arról, miként állítható helyre egy kamatszint tisztességessége. A bank beperlését fontolgató adósok érdeke, hogy bizonyítsák: a tájékoztatás nem volt megfelelő a hitelszerződés megkötésekor. Érdemes azonban mindenkinek megvárnia, milyen döntést hoz a Kúria.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami a kormányt illeti: senki nem fog helyette jogot alkotni. Az Európai Bíróság ítélete csak megerősítette, hogy jogalkotás nélkül nem oldható meg a devizahitelesek helyzete. A kormány az Alkotmánybíróság márciusi határozata alapján elvileg ott változtathat a szerződéseken, ahol a bíróságok: ahol az egyik fél jogos érdeke előre nem látott módon egyoldalúan sérült. Ha a Kúria kimondja, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések ügye ilyen lehet.
Nemes Ákos ügyvéd véleménye kissé eltér a fenti kettőétől: szerinte az Európai Bíróság ítélete alapvetően jó hírrel szolgált a bankoknak, hiszen 1. nincs általános elmarasztalás, nem mondták ki a devizahitelek generális érvénytelenségét, 2. nem nyilvánított eleve tisztességtelennek semmilyen szerződési feltételt sem. Szerinte ez megnyugtatja a kedélyeket, hiszen egyértelművé vált: nem éri meg csupán azért perelni a bankot, mert a hitel devizaalapú, és az árfolyamváltozásokat az ügyfél méltánytalannak érzi. Az ítélet stabilizálhatja a bankok ügymenetét - véli.
Ugyanakkor Nemes Ákos is elismerte, hogy az Európai Bíróság ítélete lehetővé teszi a Kúriának, hogy az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltételt tisztességtelennek nyilvánítása. Ezt azonban megint csak nem generálisan fogja megtenni a Kúria - véli az ügyvéd. Szerinte ehelyett a Kúria felállíthat egy listát arról, mely tájékoztatási követelmények elmaradása esetén számít az árfolyamrés tisztességtelennek. A nyelvtani értelmezhetőség, szövegkörnyezet, az aláírás körülményei, a közjegyző jelenléte mind-mind meghatározó. A felperes, vagyis az ügyfél dolga lesz ezután bizonyítani, hogy valóban nem kapta meg a szükséges tájékoztatást, vagyis az árfolyamrés alkalmazása az ő esetében tisztességtelen.
Mindez azt jelenti, hogy a kormány nem nyúlhat bele úgy a devizahitel-szerződésekbe, hogy az árfolyamrést egy az egyben eltörölje. Ehelyett - véli Nemes Ákos - a nem megfelelő tájékoztatásra hivatkozva a tisztességtelenséget be is bizonyító ügyfelek esetében állíthat majd csak fel egy generális kompenzációs szabályt. Mivel azonban az ügyfél számára e perekkel elérhető haszon kicsi, a pereskedés (azon belül főleg a bizonyítás) költsége viszont nagy, nem számíthatunk tömeges perekre. Nem teljesítés esetén pedig a bankot megilleti a késedelem és adós szerződésszegése miatti kártérítés, ezek együttes összege valószínűleg magasabb mint a devizafelár - fogalmazott Nemes.
Fontos téma lesz ez a Portfolio.hu Hitelezés 2014 konferenciáján. Regisztráljon Ön is!