Pénzcentrum • 2014. március 12. 17:26
Hamarosan változások tömkelege jön a hitelezés és a lízing világában, ugyanis az új Polgári Törvénykönyv számos ponton átírja a szabályokat. Változik a késedelmi kamat mértéke a vállalkozásoknál, új kamatszámítási módozatot vezetnek be a devizahiteleknél, és az új hitelek előtörlesztéséért sem lehet majd külön díjakat felszámolni. Mindezek mellett talán a legnagyobb változást az új hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer bevezetése jelenti, amelyet már most sok kritika ér. Szakértők szerint ugyanis trükközésre, csalárd bejegyzésekre kell felkészülniük a bankoknak, ráadásul a részletszabályok hiányában gyakorlatilag befagyhat a hitelfolyósítás és a Növekedési Hitelprogram is.
Fontos változások a hitelezésben
Az új Polgári Törvénykönyv, amely március 15-én lép hatályba, számos változással jár a pénzintézetek és ügyfeleik számára, az új hitelszerződések tartalma más lehet, mint az eddigieké. Ezek közül az alábbi változások lesznek a legfontosabbak:
1. Az új Ptk. fogyasztói szerződések esetében kimondja, hogy az előtörlesztés lehetőségét nem lehet kizárni. Már a hatályos jogszabályok is tartalmaznak ehhez hasonló kitételt, de az új Ptk. azt is rögzíti, hogy a hatályba lépést követően megkötött hitelszerződéseknél legfeljebb a közvetlen költségek megtérítését lehet követelni a fogyasztótól előtörlesztés esetén - fejtette ki dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai, PwC Legal ügyvédje. Vagyis a közvetlen költségen felül előtörlesztési vagy ügyintézési díjat nem számíthatnak fel a bankok.
2. Rég várt újdonság, hogy a külföldi pénznemben újonnan nyilvántartásba kerülő pénzkövetelések esetében a külföldi jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni a hiteleknél a kamatszámítás során, ennek hiányában pedig a pénzpiaci alapkamatot kell figyelembe venni. Ez gyakorlatilag a referenciakamatozás bevezetését jelenti azoknál a devizahiteleknél, amelyeket a jövőben vesznek fel a lakossági és vállalati ügyfelek. Az új lakossági devizahitelek volumene meglehetősen alacsony, hiszen a minimálbér 15-szöröse alatti jövedelem mellett nem adhatnak devizahitelt a bankok a lakossági ügyfeleknek.
A fenti kamatszámítási gyakorlat alkalmazása alól kivételt jelent, ha a felek ettől eltérnek a szerződésben. A klasszikus szerződéskötési felfogás szerint a felek szabadon állapodnak meg a szerződés tartalmáról, de a gyakorlat ezzel szemben az, hogy aki a bankhoz fordul hitelért, annak nincs pénze, ezért általában a bank egyoldalúan szabja meg, hogy milyen feltételekkel hitelez. De ez alól is vannak kivételek, például olyan tőkeerős vállalkozások, amelyek adott esetben csaknem egyenrangú félként tudnak fellépni akár egy bankkal szemben is a hitelfelvételnél.
3. Megváltozik a késedelmi kamat mértéke is vállalkozások esetében, alapesetben a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékra módosul a korábbi alapkamat plusz 7 százalékról.
A legfontosabb: új nyilvántartási rendszer is lesz
Talán a legnagyobb változást az új törvénykönyv által előírt hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer felállítása jelenti, amelyben a lízing, faktoring, valamint az un. tulajdonjog fenntartás tényén túl többek között meghatározott vagyontárgyak körére alapított zálogjogot kell rögzíteni. A kialakítandó rendszer egy már létező közjegyzői nyilvántartási rendszerre épül, de a végrehajtás részleteivel még adós az igazságügyi minisztérium (részletesebben lásd alább). A zálogjog lényege, hogy hitelfelvételnél a zálogkötelezett egy vagy több meghatározott vagyontárgya biztosítékká válik: amennyiben nem tud helytállni kötelezettségéért a hitelezővel (zálogjogosulttal) szemben, akkor a vagyontárgyat értékesítik, és a hitelező visszakapja követelését (vagy annak egy részét).
Az új rendszer informatikai alapon működik majd, és az úgynevezett nem lajstromozott jelzálogjoggal terhelt vagyontárgyak listáját is tartalmazza. A rendszerbe tehát az ingatlanokon és lajstromozott vagyontárgyakon (autó, hajó) túl a nem lajstromozott vagyontárgyak, például mobiltelefonok, televíziók, nyomdagépek vagy egyéb vagyontárgyak is bekerülnek, amelyekre jelzálogjogot jegyezhetnek be. (A lajstromozás azt jelenti, hogy adott vagyontárgy tulajdonosát egy listában nyilvántartják).
Az újonnan alapított jelzálogjogot rögzíteni kell a rendszerben, enélkül nem lesz érvényes a biztosíték. Ehhez a feleknek (bank/lízingcég és ügyfél) közjegyzőnél kell regisztrálniuk magukat, ahol elektronikus aláírást és egy kódot is kapnak, ezt követően a szerződő felek bejegyezhetik a rendszerbe a kiválasztott vagyontárgyra a zálogjogot. Az új rendszer elsődleges célja az átláthatóság növelése, a tájékoztatás lenne, hiszen az ingyenesen, név alapján kereshető (nem közhiteles) rendszerben bárki zálogjoggal terhelt vagyontárgyait ellenőrizni lehet. Ez alapesetben segítheti a bankok, lízingcégek tájékozódását az ügyfelekről, hiszen akinek sok vagyontárgyát terheli zálogjog, az valószínűleg kevésbé jó adós, mint akinek nincs záloggal fedezett hitele.
Azt sem tudni, pontosan hogyan kell működnie a rendszernek
Jogászok és a lízingszövetség szerint több gond is akad az új rendszerrel. Az első, és talán legfontosabb kritika, hogy még mindig nem érkezett meg az igazságügyi minisztérium február végére ígért végrehajtási rendelete, amely alapján a közjegyzői kamara fel tudja állítani a rendszert. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lízingcégek és bankok nem képesek felkészülni az új ügymenetre a túlságosan szoros határidő miatt. Ehhez ugyanis a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kiadott felhasználó kézikönyvre lenne szükség, amit a rendelet alapján fejezhetnének be.
A szövetségnél és a bankoknál ezért fennakadásokra számítanak, hiszen bejegyzések nélkül a biztosítéki fedezetű hitelezés ideiglenesen leállhat. A szövetség szerint legalább kilenc hónapos határidő-csúsztatásra lenne szükség ahhoz, hogy maradéktalanul felkészüljenek a pénzintézetek a rendszer bevezetésére. Ehhez viszont a parlament rendkívüli ülésén kellene módosítani a törvényt.
Az NHP is leállhat
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Piaci értesüléseink szerint a hiányzó rendelet akár már ma, vagy holnap megjelenhet, így a rendszer valamilyen "csökkentett, manuális módban", például papír alapú nyilatkozatok digitálissá tételével, elindulhat. A szerződések megkötése elvben nem áll le, de addig biztosan nem folyósítanak fedezetes hiteleket, amíg az új rendszer nem áll fel teljes egészében. Egyetlen bank vagy lízingcég sem szívesen folyósítana olyan fedezetes hitelt, amelyből a lényeg, az érvényesíthető zálogjog hiányzik.
Ez a Növekedési Hitelprogramot is befagyaszthatja. A bankok az NHP-s forrásokat egy nemrégiben történt módosítás következtében továbbra is lehívhatják: korábban a bankok a források egyik felét értékpapírral, másik felét pedig hitelkövetelésre alapított zálogjoggal kérhették le. Valószínűleg a közelgő határidőtől tartva a jegybank már nem kér a hitelkövetelésre alapított zálogjogból, helyette 100 százalékra módosította az értékpapírfedezeti követelményt.
Ez főleg a kisebb, kevésbé likvid bankoknak, takarékszövetkezeteknek jelenthet gondot, éppen amelyeknek a KKV-k hitelezésében (és ezáltal az NHP-ban) nagyobb szerepet szánnának Matolcsyék. Ráadásul ezzel nem oldódott meg az NHP zavartalan működésének problémája, csak a jegybank bebiztosította magát a fedezetlen hitelekkel szemen. A hiteleket a bankok a fenti okokból kifolyólag továbbra sem tudják a nyilvántartási rendszer hiányában folyósítani.
A lízingszövetség szerint személyiségi jogokat is sérthet, hogy név szerint, és nem például egy kód vagy azonosító alapján lehet keresni a rendszerben, mivel így megnézhetjük például a szomszédunkról, hogy milyen vagyontárgyai terheltek zálogjoggal.
Csalások és trükközések jöhetnek
További jelentős problémát jelent, hogy a rendszerben tárolt adatok nem közhitelesek, nem ellenőrzi őket egyetlen hatóság sem. A regisztrációt követően bármelyik fél automatikus változtatásokat kérhet a rendszerben, például a zálogkötelezett a zálogjog törlését, amelyre a pénzintézetnek 30 napon belül reagálnia kell. Ha ezt elmulasztja, akkor a bejegyztett jog (pl. jelzálogjog) automatikusan törlődik, vagyis egy nem közhiteles nyilvántartásban vezetett változás (bejegyzés vagy törlés) komoly jogkövetkezménnyel jár. Ezt pedig az ügyeskedők trükközésre, csalárd bejegyzésre, visszaélésre használhatják fel.
Erről kérdésünkre Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere részletesen beszélt: a nyilvántartás nem hiteles, nem valódi, de a törvény ezt nem is ígéri. Az ott bejegyzett adatok csak tájékoztató jellegűek, és ha azokkal bárkinek bármi problémája van, mehet a bírósághoz. De ahhoz, hogy létrejöjjön a jelzálogjog vagy a lízingügylet, bejegyzés szükséges, a bejegyzésnek tehát jogkövetkezménye van. Ami viszont egyenesen megdöbbentő, hogy annak is nagyon komoly jogkövetkezménye van, ha a jogot törölik a rendszerből: akkor pl. megszűnik a jelzálog, csak a szerződő felek között áll fenn un. "kötelmi hatállyal", arra jóhiszemű és visszterhesen szerző harmadik személyekkel szemben többé nem lehet hivatkozni.
A probléma az, hogy senki nem ellenőrzi, hogy ki mire tekintettel milyen tartalmú nyilatkozatot tesz. Egy rosszhiszemű zálogkötelezett megteheti, hogy miután megalapították a zálogjogot, például egy évvel később elektronikusan nyilatkozik a nyilvántartásban, hogy ő szeretné törölni a jogot. Ha a bank erre az elektronikusan megküldött üzenetre 30 napon belül nem válaszol, akkor a jog automatikusan törlődik. A zálogkötelezett akár mindennap elküldheti ezt a nyilatkozatot, és előfordulhat, hogy a bank egyszer elvéti a 30 napot, és törlik a zálogjogot. Ha nincs bejegyezve a lízing, a faktorálás, a jelzálogjog, akkor harmadik személyek, akik addig nem voltak az ügylet szereplői, megszerezhetik a vagyontárgyat az adóstól teljesen tehermentesen. Ezután a pénzintézet bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, de évikig is eltarthat, mire döntés születik egy-egy ügyben. Kanadában például már megszüntették az ottani nyilvántartási rendszert, mert túl sok visszaélést követtek el vele.