Pénzcentrum • 2014. január 2. 10:17
A Kúria decemberi jogegységi határozatát követően az Alkotmánybíróság is foglalkozik a devizahitelek ügyével. A testület napokon belül döntést hozhat, így néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelek törlesztőrészletét csökkentő csomag, hogy még a választások előtt döntsenek róla - tudta meg a Figyelő.
Az MNB, a KIM és az NGM is készített forgatókönyveket a devizahitel-szerződések jogszabályi átalakítására. Hogy ezek közül melyik teljesül, azt az Alkotmánybíróság döntése és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultáció döntheti el - írja a hetilap Fidesz, illetve kormány közeli forrásokra hivatkozva.
Az egyik meg nem nevezett forrás szerint "A kormány (...) nem akar a választások előtt beleszaladni újabb pofonba sem az EU-ban, sem pedig itthon, ezért maximális körültekintéssel dolgozza ki a devizaadósoknak szánt mentőcsomagot a KIM". A lap értesülése szerint már a napokban kihirdetheti állásfoglalását az Alkotmánybíróság, és ezt figyelembe véve születhet jogszabályi döntés.
A kormány kifutna az időből, ha nem sikerülne összeállítani a devizahiteles csomagot az országgyűlési választások előtt. Ez az eset akkor állhat csak elő a források szerint, ha az Európai Bíróság nem dönt február végéig azokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban a Kúria megkereste az intézményt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka egyébként a várhatóan április elején megrendezésre kerülő választások miatt rendkívül rövid lesz, vagyis kevés idő áll majd rendelkezésre a jogalkotáshoz.
A kormánypárti
források szerint a kormány eltökélt abban, hogy megszülessen a
devizahiteles törvény, és megerősítették azt is, hogy a devizaadósok nem
járhatnak jobban, mint a forinthitelesek.
1. 3-5 éven belül ki kell vezetni a devizahiteleket,
2. A törlesztőrészleteknek 15-20%-kal kell csökkenniük,
3. Hosszú távon is kiszámíthatóvá kell válnia a törlesztésnek,
4. A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők,
5. Nem inoghat meg ettől a bankrendszer stabilitása.
A
jogszabályi beavatkozás kapcsán az Alkotmánybíróság 1991-es
határozatára hivatkoznak, amely kimondja, hogy kivételes esetekben a már
megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja az állam. Wellmann
György, a Kúria illetékes kollégiumának vezetője szerint hasonló
beavatkozásra került sor az árfolyamgát esetében is.
1. A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.
2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jóerkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra. A terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása következtében önmagában nem érvénytelen a szerződés, az érvénytelenség csak a szerződés megkötésekor állhat fenn.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról.
4. Az érvénytelenség esetleges, egyedi megállapítása során a bíróságoknak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Ha egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételekről az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárást követően hoz döntést a Kúria. Ez korábbi információk szerint februárban várható.
7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét esetben orvosolja a körülményváltozások valamelyik fél lényeges sérelmét okozó tényezőket. Nem alkalmas nagy tömegű szerződések orvoslására. Ha a hátrányos következményeket a jogalkotó rendezi, a jogalkotói beavatkozás az egyedi bírói mérlegelést e körben kizárja.