Devizahitelek: érdemes még perelni? Kinek van még esélye?

Pénzcentrum2013. december 18. 11:32

Hétfőn a Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahitelek egyes kérdéseiről. Ennek lényege, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázat áthárítása az ügyfélre nem ütközik jó erkölcsbe, a szerződések érvényesnek tekinthetők, és amikor az egyes bíróságok a szerződéseket vizsgálják akkor is az érvényesség megőrzésére kell törekedniük. De mi lesz azokkal a hitelesekkel, akik már nyertek pert a bankjukkal szemben?

A már jogerősen pernyertes devizahitelesek, akik esetében a döntés után a bank nem élt 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel a Kúria felé azok megnyugodhatnak - mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Hír24 tegnapi műsorában.

A fenti kijelentés az általános jogi szabályozásból következik, de a gyakorlatban nem nagyon van olyan pernyertes devizahiteles, akinek van olyan jogerős ítélet a kezében, ami után nem kért jogorvoslatot a bank. Amennyiben ez megtörtént, a Kúria már a saját jogegységi döntése alapján hozhatja meg a döntését.

1. Ahol már biztosan nem nyerhetnek pert a devizahitelesek

A Pénzcentrum.hu információi szerint nincs is olyan eset, amikor valaki az árfolyamváltozásból eredő kockázatot kifogásolta volna és pert nyert. Több esetben a kamatváltozásokat okozó egyoldalú szerződésmódosítás volt a panasz tárgya, amiben a Kúria döntése sem foglal állást.

2. Ahol lehet még némi esélye a devizahiteleseknek

Mi is bővebben foglalkoztunk egy olyan perrel, melynek nyertese az egyoldalú szerződésmódosítást kifogásolta. Számításaink szerint a pernyertes törlesztőrészlete 14 százalékkal csökkenhet, ha a bank felülvizsgálati kérelme után helyben hagyja a döntést a kúria.

Darák Péter, a Kúria elnöke (b) és Wellmann György, a testület polgári kollégiumának vezetője a kollégium ülésén 2013. december 16-án.


A Kúria egyébként az Európai Bíróságra vár. Ha ott olyan döntés születik, hogy a magyar bíróságnak joga van a devizahiteles szerződésekbe egységesen beleszólni, akkor még születhet jogegységi határozat az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban.

Darák Péter, főbíró is kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek különféle jogi színvonalon megfogalmazva, kidolgozva, ezért azok megítélése is eltérő lehet akár az érvénytelenség kérdéskörében is.


Jogszerű az egyoldalú szerződésmódosítás? Mit nyerhetsz, ha perre viszed? Tovább>>

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

3. Hol van a legnagyobb esélyük a devizahiteleseknek arra, hogy pert nyerjenek?

Devizahitel esetén a kölcsönösszeget a szerződés devizában állapítja meg. A bank ezt már forintban utalta, méghozzá egy magasabb eladási árfolyamon. Majd amikor törlesztésre került a sor, az ügyfél forintját vételi árfolyamon számolja el. Ez a különbség költség, és jogosan számolja fel a bank - ezt kimondta a Kúria egy júniusi per során. De! A költségeket fel kell tüntetni a szerződésben, különben az semmisnek minősül. A Kúria júniusi döntése szerint viszont az árfolyamkülönbségből eredő költség megnevezésének pótlásával az érintett devizahitelszerződés továbbra is érvényes.

A konkrét szerződést nem érvényteleníthette a Kúria, helyreállíttatta az eredeti állapotokat, mert az ügyfél kára elenyésző mértékű a szerződés teljes tartalmához képest és az említett árfolyamkölünbözetből eredő költséget a THM tartalmazta, amit az ügyfél is ismert a szerződés megkötésekor.

A Kúria tehát csak kiegészítéssel nevezte továbbra is érvényesnek a szerződést, ez a kiegészítés pedig a költség megnevezése és mértékének megadása.  És mivel a mértéke is adott kell, hogy legyen, már nem változhatja azt meg, csakis az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek megfelelően, ami rendkívül szigorúan szabályozza, hogy a bankok milyen esetben emelhetnek díjaikon.

Mivel több banknál nőtt az árfolyamkülönbözet az elmúlt évek folyamán, több devizahiteles megtámadhatja a szerződést a bíróságon és a fenti esethez hasonlóan reménykedhet a pozitív elbírálásban. A baj csak az, ha nyernek is, keveset tehetnek zsebre a végén. Talán még a perköltség se jön ki.

Érdemes perre menni az árfolyamkülönbözet miatt? Tovább>>

 

Címkék:
devizahitel, Kúria,