Pénzcentrum • 2013. november 25. 10:31
Jogegységi eljárást indít a Kúria a devizahitelek ügyében. Az ezzel kapcsolatos indítványt ma tették közzé az intézmény honlapján. Az ügyben illetékes kollégium ülése december 16-án lesz - közölte múlt héten a Kúria elnöke. Mindez azért is fontos, mert kormánypárti politikusok korábban több alkalommal jelezték: a devizahitelek problémájának átfogó közgazdasági rendezésével megvárnák a Kúria iránymutatását, a jogi zűrök rendeződését.
Társadalmi szintű probléma a devizaalapú kölcsönszerződés a Kúria szerint az alábbiak miatt:
1. több százezres számuk miatt
2. a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje miatt
3. a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya miatt
4. a szerződések érvénességét vitató perek számának emelkedése miatt
A Kúria ezért gyorsan és lehetőség szerint egységes szempontok szerint kezelné az ügyfeleket, ezért állást kíván foglalni e perek elvi kérdéseiről. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetője, Dr. Wellmann György ezért indítványozza, hogy a Kúria hozzon jogegységi határozatot "a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések érvénességével kapcsolat a bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdésekben, amelyek közül a legfontosabbak az alábbiak (kiemelés tőlünk) :
1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
2. A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések-e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e)?
3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
5. Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?"
Darák Péter, a Kúria elnöke, aki ilyen esetben a Kúria kollégiumának mint jogegységi tanácsnak az elnöke - még a múlt héten közölte, hogy a kollégium ülését december 16-ára összehívja.
A Kúria legkorábban december 16-án várható jogegységi döntése nem csupán az egyes bírósági ügyek sorsa, vagyis a bírósági ítélkezési gyakorlat egységesítése szempontjából érdekes. Kormánypárti politikusok ugyanis korábban több alkalommal jelezték: a devizahitelek problémájának átfogó közgazdasági rendezésével megvárnák a Kúria iránymutatását, a jogi zűrök rendeződését.