Pénzcentrum • 2013. július 5. 05:26
Nem nyerte meg az OTP ellen indított perét az a devizahiteles, aki az árfolyamkülönbözetből eredő költséget hiányolta a szerződésből és ezért a tőketartozás felett törlesztett összes pénzét vissza akarta szerezni. A nagyarányú pénzvisszafizetés helyett a törlesztőrészletek csak egy elenyésző részét követelheti vissza, azt is valószínűleg elviszi a perköltség. Milyen lehetőségek állnak még a devizahitelesek előtt a tegnapi döntés után?
Mi a döntés lényege?
Devizahitel esetén a kölcsönösszeget devizában, jelen esetben frankban állapítják meg a felek. A bank ezt már forintban utalta, méghozzá egy magasabb eladási árfolyamon. Majd amikor törlesztésre került a sor az ügyfél forintját vételi árfolyamon számolta el. Ez a különbség költség - ezt mondta ki a Kúria. A költségeket fel kell tüntetni a szerződésekben, különben az semmis. De az ítélet szerint az árfolyamkülönbségből eredő költség megnevezésének pótlásával az érintett devizahitelszerződés továbbra is érvényes.
Azért nem érvényteleníthette a szerződést a Kúria és állíttatta helyre az eredeti állapotokat, mert az ügyfél kára elenyésző mértékű a szerződés teljes tartalmához képest és az említett árfolyamkölünbözetből eredő költséget a THM tartalmazta, amit az ügyfél is ismert a szerződés megkötésekor.
A Kúria tehát csak kiegészítéssel nevezi továbbra is érvényesnek a szerződést, ez a kiegészítés pedig a költség megnevezése és mértékének megadása. De mivel a mértéke is adottnak kell legyen, már nem változhatja azt meg, csakis az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek megfelelően, ami rendkívül szigorúan szabályozza, hogy a bankok milyen esetben emelhetnek díjaikon.
Az OTP most fizethet
Ezért a döntésből következik, hogy az ügyfelet kártérítés illeti meg, ha az OTP idő közben nagyobb árfolyamrést használt, mint a szerződés megkötésekor. De mennyi ez a kártérítés?
Jelenleg a vételi és az eladási árfolyam között 2 százalékos különbség van, a Kúria által megengedett szerződéskori 1 százalék helyett. Ami egy 100 ezer forintos törlesztőrészletű hitel esetén jelent 500 forintot, hiszen csak fél százalékpont a különbség a mostani és a szerződéskori eladási árfolyam között. Így 6 év alatt összesen 36 ezer forintos kára keletkezett az ügyfélnek. Mivel nem tudjuk, hogy az OTP mikor növelte meg az vételi és eladási árfolyamot, ezért feltételeztük, hogy a teljes futamidőre jár a kártérítés. A hitelösszeget nem ismerve is csak feltételeztük a törlesztőrészlet nagyságát, de így is látszik, hogy a perköltség valószínűleg magasabb volt, mint az összeg, amit most megnyerhet az adós.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Milyen lehetőségek maradtak még a devizahitelesek előtt?
A pereskedés eddig nem vitte közelebb a devizahiteleseket a céljukhoz, ami a tartozásuk nagyobb arányú elengedése. Csak a végtörlesztéskor volt lehetőség kedvezményesen megmenekülni a tartozás egy részétől, de azzal is leginkább csak a tehetősek tudtak élni. Most, hogy a pereskedés szinte reménytelennek tűnik, marad az árfolyamrögzítés vagy egy megegyezés a hitelező bankkal.
Még van az Európai Bíróság előtt egy másik per is, ami ugyancsak az árfolyamkülönbségekkel foglalkozik és az árfolyamkülönbséget akár tisztességtelennek is mondhatja, ahogy abban most több devizahiteles bízik. Bár ez is csak néhány ezer forintot jelenthet maximum havonta a törlesztőrészletekben.