Pénzcentrum • 2013. február 1. 10:43
Felfokozott hangulat uralkodik azon a pénteki konferencián, amit Doubravszky György, a pénzügyi jogok nemrég kinevezett biztosa szervezett. A "Hiteles párbeszéd" a "devizahitel" probléma lehetséges megoldásairól nevű rendezvényen közgazdászok, a hiteleseket képviselő civil szervezetek vezetői valamint a Magyar Bankszövetség vesz részt - a Pénzcentrum.hu a helyszínről tudósít, cikkünk folyamatosan frissül.
Finoman szólva is felfokozott a hangulat a pénteken megrendezett - és ezekben a percekben is zajló "Hiteles párbeszéd" című konferencián, amelyet a "devizahitel" probléma lehetséges megoldásairól szervezett Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa, aki szerint csak idézőjelben érdemes beszélni a devizahitelekről. Az ELTE Gólyavárában összegyűlt 100-150 fős hallgatóság ugyanis lelkes tetszésnyilvánítással, hangos éljenzéssel, nyílt színi tapssal fejezi ki szimpátiáját az előadók - például Bogár László, Róna Péter - véleményével.
A konferencia első előadója, Róna Péter közgazdász több izgalmas érdekességgel szolgált a devizahitelesek számára. A szakértő szerint az lehetne a megoldás a devizahitel-csapdára, ha forintosítanák a kezdeti adósságot, és azt kis kamattal kellene megfizetni a bankok felé. Róna ilyen kis kamatnak például a jegybanki alapkamatot ajánlja, ami a forinthitelek költségeitől jóval elmarad, a bankközi hitelezést meghatározó kamatláb.
Nem is beszélhetünk hitelről
Róna Péter vitatja, hogy egyáltalán beszélhetünk hitelekről olyan esetben, amikor nem ismert előre, hogy mikor, és mennyit kell visszafizetni a hitelezőnek.
A megoldásokról beszélve Róna már félre is tette alapgondolatát, miszerint nem is tekinthető hitelnek az, amit devizahitel-szerződés keretében nyújtottak a magyar családoknak. Hiszen mégis vissza kell fizetni valamennyit, de ennek mértéke legyen az eredeti forinttartozás, amit alapkamattal növelve kell törleszteni. Ez gyakorlatilag forintosítást jelent a felvételkori árfolyamon, a forinthitelekre jellemző kamatköltségek nélkül.
Bogár László
Apo-kalüpszosz, vagyis "lehull a lepel". Hit és hitel, ezek a szavak figyelmeztetnek, hogy a pénz és minden anyagi konstrukció lelki, erkölcsi és bizalmi alapra épül. Ez pedig megrendült - mondta Bogár László, közgazdász. Egy mesével szemlélteti, mi is zajlott le szerinte a válság előtti időkben, amikor a devizahitelezés megindult.
Bogár szerint is van megoldás, de mivel az egész társadalmat érintő problémáról van szó, mindenkinek áldozatot kell hozni. Akiknek semmi köze nem lenne a devizahitelekhez, azoknak is hozzá kell járulni a megoldáshoz - mondta. Nem megoldás növelni a kamatokat, amikor valaki bajban van, és nem tudja fizetni tartozását - hangzott el az előadás végén, amit többször óriási tapsvihar szakított meg - különösen az olyan szójátékoknál, mint a "válság" és "álság" szavak párhuzamba állítása. Bogár több mondatával is utalt rá, hogy a világot megrázó gazdasági eseményeket direkt idézték elő, és "Btk.-s ügyet" csinálva belőle, mesterségesen óriásira fújták a problémát.
A harmadik előadásban javaslatok is elhangzottak, melyek a Pénzügyi Biztos jogkörének kiszélesítését tartalmazták. De ezek közzé nem került be semmilyen olyan mondat, ami a devizahitelesek szerződésének jogszerűségét támadná.
Imre András a Bankszövetség képviseletében folytatta a párbeszédet. A közönségből többen is bekiabálásokkal zavarták meg: "Hányan lettek öngyilkosok?" - hangzott el a kérdés.
Ilyen statisztikát azonban nem vezet a Bankszövetség, csak annyit tudtunk meg, hogy 160 ezer devizaadós késedelmesen fizeti tartozását. Az előadásban elhangzott, hogy a devizahitelesek nagy előnnyel indultak a forinthitelesekkel szemben, hiszen a törlesztőrészletek alacsonyabbak voltak a válság kitöréséig. Mindenki eldönthette, melyik hitelt akarja felvenni, a forintban számoltat, vagy a deviza alapút.
Imre András maga is devizahiteles, mert ő is az alacsonyabb törlesztőrészletű hitelt választotta. Senki nem számított a gazdasági világválságra és a részletek elviselhetetlen növekedésére - tette hozzá. Szerinte nem arról van szó, hogy jogilag hibás termék lenne a devizahitel, csak a gazdasági helyzet olyanná vált, hogy már nehezen visszafizethető a tartozás.
A válság előtt hitelt felvevő magatartás is oka annak, hogy ma itt tartunk, és nem volt nyilvános felszólalás a devizahitelek ellen - mondta Imre. Cáfolva Róna állítását, Imre szerint a devizahitel mindig is része volt a magyar pénzügyi rendszernek, hiszen a Monarchia idején is szabályozták a kérdést. Mivel a devizahitelnek szükségszerűen van devizaforrása, elengedhetetlen a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, hiszen az ügyfeleknek forintjuk van, amit a banknak szükségszerűen devizára kell váltani a devizaforrások kiegyenlítéséért.
A Bankszövetség szakértője szerint semmi gond nincs a devizahitelekkel, és most senki nem ülne itt, ha nem lett volna a válság. Nem álltak volna le a beruházások, nem nőtt volna meg a munkanélküliség, nem csökkentek volna a jövedelmek. Szerinte nem azért volt eddig sikertelen a legtöbb bírósági kereset, mert a testületek nem felkészültek a hasonló perekre. Még ha ezt a "háborút" meg is nyernék a devizahitelesek, akkor is helyre kellene állítani az eredeti állapotokat, tehát azonnal vissza kellene fizetni minden tartozásukat az adósoknak. A szakértő úgy vélte, nem jogi megoldásra van szükség, szerinte az eszközkezelő egy jó elgondolás, és a bankok érdeke is, hogy ügyfeleiknek segítsenek. "A legfontosabb az lenne, ha mindenki lépjen be az árfolyamgát rendszerébe - hangsúlyozta. A közönség erre egy nagy Ó-val válaszolt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
"Kezdenek ezek a hitelek kifizethetetlenné válni, és az emberek élete is kilátástalanná válik, ezek az adósok már az utolsó tartalékukat is felélték" - mondta a pénzügyi jogok biztosa.
Doubravszky György szerint sok család szétesett, sőt, még szomorúbb, hogy egyes becslések szerint már mintegy háromezren lettek öngyilkosok amiatt, hogy devizatartozásukat nem tudták törleszteni. "Ezek olyan
tragédiák, amelyeket az ország nem engedhet meg magának" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "ez egy vesztes-vesztes helyzet, ez a bankoknak is rossz".
A pénzügyi jogok biztosa szerint az az intézményrendszer, amely alatt a devizahitelesek problémái kialakultak, valószínűleg nem tudja orvosolni a gondokat, új szemléletmód és egyúttal új erőforrások kellenek a megoldáshoz. "Bízom abban, ha a pénzügyi jogok biztosának hivatala el tud indulni február közepén, katalizátora lehet ennek a folyamatnak" - mondta.
Úgy vélte, nagyon jó kezdeményezés az eszközkezelő tevékenysége, de ezt a nagymértékű problémát, ami a mai Magyarországon a devizahitelezésben kialakult, azt már nem tudja megfelelően kezelni ez az intézmény.
Doubravszky György a tervezett webbankról elmondta: "a webbank egyik ötletgazdája vagyok, s tavaly talán az arca voltam, a legtöbbet nyilatkoztam az ügyben, de amikor kineveztek a pénzügyi jogok biztosának, akkor én minden tisztségemről és üzletrészemről lemondtam".
Maga a webbank gondolata onnan származott, hogy amikor tavaly 30 ezer adós 350 milliárd forint "normális forinthitelről" szeretett volna tárgyalni a pénzintézetekkel, hogy végtörleszthessen, a bankok "nem álltak velük szóba" - emlékeztetett a pénzügyi jogok biztosa.
"Akkor döntöttünk úgy, hogy indítsuk el egy alternatív bankrendszer felépítését, mert láthatóan a mai bankrendszer egy tömbben, a bankszövetség révén tárgyal, és a kormánynak nincs ereje, hogy a saját megoldásairól érdemben tárgyalhasson. Ha a bankrendszer tagjai azt mondják, hogy nem hitelezünk, akkor a magyar gazdaság gyakorlatilag bedől" - hangoztatta Doubravszky György.
Kiemelte: el kell kezdeni egy alternatív bankrendszer kiépítését, aminek a civil-állami bank az egyik motorja lehetne.
Elmondta: Körtvélyessy László miniszteri biztosként irányítja a tervek szerint civil-állami összefogással létrejövő pénzintézetet, 6 milliárd forintos alaptőkével indulna a bank, felét a magyar állam adná, felét a civil szféra, magánszemélyek, vállalkozók, önkormányzatok és külhoni magyarok.
A 6 milliárd forintos alaptőke nagyon kevés, de olyan konstrukciót kell kidolgoznia Körtvélyessy Lászlónak, amely gyors növekedésre képes, a webbank alapvetően internetes bank lesz, egyébként Körtvélyessy László nevéhez fűződik a SZÉP-kártya bevezetése is - tette hozzá.