Devizahitelesek: nem értik miről maradnak le?

Pénzcentrum2012. július 29. 14:00

Mindenkinek más lehetőség jár Nem sok panasz érheti a kormányt és a bankokat a devizahitelesek terheit könnyítő lehetőségek számát illetően. Az adminisztráció természetesen nem mindig zökkenőmentes (sőt, elrettentő példák is akadnak), ám aki hajlandó egy kicsit is fáradni pénzügyi túlélése érdekében, az könnyen megtalálja a számára megfelelő megoldást. A bankok kapacitásának jelentős részét a télen tetőző végtörlesztéshez hasonlóan most is a devizahitelek kötik le, arról azonban nem egységes a bankok tapasztalata, hogy az érintettek tisztában vannak-e saját lehetőségeikkel, és ésszerű módon élnek-e is velük. Az egyes devizahiteles mentőcsomagok állását bemutató cikkünkben az alábbi következtetésekre jutottunk: - az árfolyamgát a racionális szempontok alapján vártnál lassabban indult, de év végéig jelentős tömeg számára jelenthet menedéket, - a közszolgákat segítő lehetőségek mértéküket és igénybe vételük volumenét tekintve is kisebb jelentőségűek, - a hitelek átláthatóvá tételének lehetősége nem érte el a devizahitelesek ingerküszöbét, - a 90 napon túli késedelemben lévőket segítő programok csak a következő hónapokban hozhatnak eredményeket. Jelen állás szerint akkor is csak szerényeket, így a banki portfóliótisztítás munkájának jó része későbbre marad.

Mielőtt az államilag is szabályozott mentőcsomagokat sorra vennénk, nem árt megjegyezni: a bankok a korábbi helyzethez hasonlóan jelenleg is annak nyújtanak segítséget, akinek akarnak. Ezért ha valaki bármely okból nem tudja igénybe venni az államilag is szabályozott mentőcsomagokat, az továbbra is élhet a bankok saját, "piaci" megoldásaival. Aki azonban jogosult az új megoldásokra, az vélhetően inkább ez utóbbiak valamelyikét választja: akkora teherkönnyítést kaphat így, amekkorát a bankok "maguktól" csak ritka esetekben kínáltak volna fel számára. Jellemzően az az adós élhet ezekkel, aki devizaalapú jelzáloghitellel (ingatlanfedezetes hitellel) rendelkezik. Jelenleg (korábbi megállapításunknak megfelelően) 730-830 ezer ilyen hitelszerződés van Magyarországon. Az államilag is szabályozott (cikkünk tárgyát képező) mentőcsomagok szempontjából érdemes két csoportba sorolni ezeket aszerint, hogy 90 napon túli késedelemben vannak-e vagy sem. Először az előbbieknek szóló programokat vesszük sorra.


Árfolyamrögzítés (árfolyamgát)

A deviza jelzáloghitellel rendelkező ügyfélcsoportok április 1-jétől december 31-ig (legkésőbb szeptember 3-ától) eltérő ütemezésben, költségmentesen igényelhetik hitelezőjüknél a lehetőséget. Az indulástól számítva 60 hónapig, de legkésőbb 2017. június 30-áig rögzített árfolyamon (frank: 180, euró: 250, jen: 2,5 forint) törleszt az ügyfél (ha úgy dönt, 36 hónap után kiléphet). A rögzített árfolyam feletti törlesztőrészlet kamatrészét (ez egy átlagos devizahitel esetén nagyjából kétharmadnyi rész) a bankok és az állam ezen időszak alatt fele-fele arányban elengedik (részleges tartozás-elengedés). A rögzített árfolyam feletti tőkerész (ez egy átlagos devizahitel esetén nagyjából egyharmadnyi rész) pedig hónapról hónapra egy külön megnyitott gyűjtőszámlán a bankközi kamatlábnak (BUBOR) megfelelően halmozódik forint tartozásként. Az árfolyamrögzítést követően a devizahitel és a gyűjtőszámla-hitel együttesen törlesztendő (az aktuális árfolyamnak és piaci kamatlábaknak megfelelően). Az említett kamatrész-elengedés miatt mindez általában nem tartogat az adós számára az árfolyamrögzítést követően sem elviselhetetlen törlesztőrészlet-emelkedést a jelenlegihez képest, az árfolyamrögzítés ideje alatt viszont a jelenleginél jóval alacsonyabb, fix törlesztőrészletet biztosít. A rendszer az időközben bekövetkező esetleges szélsőséges árfolyamgyengülés ellen is véd: az ún. legmagasabb árfolyam (frank: 270, euró: 340, jen: 3,3 forint) feletti tőke- és a kamatrészt az állam egyaránt átvállalja. Az igénylést követően nem sokat kell várni: a rögzített árfolyam szerinti, alacsonyabb törlesztőrészletet már a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztés esedékességekor lehet fizetni. A Pénzentrum.hu árfolyamgát kalkulátoraitt elérhető.

Az árfolyamrögzítésben való részvétel feltételei

- az adósnak lakáscélú vagy szabad felhasználású devizaalapú (frank, euró, jen) jelzáloghitele van, amelyet forintban törleszt
- a kölcsön folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forintösszege nem haladta meg a 20 millió forintot
- a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog
- az adós fizetési késedelme nem haladta meg a 90 napot, nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt (kivéve futamidő-hosszabbítás), és az ingatlan nem áll végrehajtás alatt
- pénzügyi lízingszerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték

Bár a törvény a közszolgák esetében április 1-től, egyéb lakáshitelek esetében június 1-től, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig szeptember 1-jétől írja elő az igénylések kötelező befogadását, a bankok többsége előbbre hozta ezeket a határidőket. Ennek fő oka a Portfolio.hu által megkérdezett banki illetékesek szerint általában az, hogy a jogosultak a vártnál kisebb számban jelentkeztek a lehetőségre az első hónapokban, főleg a tájékozódás időigénye és a lehetőség alacsony ismertsége miatt. Egyes bankok folyamatosan stagnáló, mások dinamikusan növekvő érdeklődésről számoltak be, vagyis nem egységesek a hitelezői tapasztalatok.


A törvény szerint a bank a hiánytalan kérelem átvételétől számítva köteles mindent megtenni, hogy 60 napon belül a hitelkeret-szerződés megkötésre kerüljön. A gyűjtőszámlahitelek darabszámára vonatkozó PSZÁF-statisztika a hosszú átfutás miatt csak késéssel követi az igénybefogadások számát. Az adatok szerint a (korábbi becsléseink szerint 610 ezer jogosult hitelből) mindössze 10 827 hitelszerződés esetében nyitottak gyűjtőszámla-hitelt május végéig. Holott a Bankszövetség korábbi várakozásai szerint év végéig a jogosultak 75%-a, a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint legalább 90%-a élhet a lehetőséggel. A kamattörlesztés egy részének elengedése és a legmagasabb árfolyam alkalmazása miatt a túlnyomó többség számára ugyanis racionális döntés a belépés.


Az általunk megkérdezett banki szakemberek a gyatra kezdés ellenére év végéig 50-80%-os részvételre számítanak, ami a Portfolio.hu szintén korábbi (ma is aktuális) becslései szerint 240 forintos átlagos jövőbeni frankárfolyam mellett öt év alatt 67-107 milliárd forintnyi kamatbevétel-kiesést jelent a bankszektor, és hasonló összegű kiadást az állam számára. Ez összhangban áll az MNB évi 25 milliárd forintos terhet prognosztizáló (magasabb részvételi arány mellett számolt) előrejelzésével, amely áprilisi pénzügyi stabilitási jelentésében jelent meg. A bankszektor tényleges vesztesége az árfolyamrögzítés miatt azonban kisebb lehet ennél, ugyanis a lakossági hitelportfólió romlásának megállításával csökkenhet a bankok céltartalékolási/értékvesztési kényszere, javítva pénzügyi eredményüket. Ennek pozitív hatásai azonban a megkérdezett banki illetékesek szerint legkorábban csak 2013 év elején lesznek érezhetők a bankok számára. Az árfolyamrögzítés folyamata egyébként a megkérdezettek szerint zökkenőmentesen halad, egyedül a bankok által fizetett közjegyzők kapacitása jelent szűk keresztmetszetet (gyakran heteket kell várni időpontra).


Közszférában dolgozók kedvezményei

A közszférában (köztük az állami vállalatoknál) dolgozókat háromféle módon is előnyben részesíti a jogszabály: 1. másoknál korábban, már április 1-jétől igényelhették az árfolyamgát lehetőségét (lásd fent), 2. egy részük egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphat, amely a devizaalapú hitel előtörlesztésére használható fel, 3. a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatát (BUBOR) csökkentő állami kamattámogatást kaphatnak, amely csökkenti az árfolyamrögzítést követően törlesztendő gyűjtőszámla-tartozás nagyságát. A közszférában dolgozók kedvezményei a bankok elmondása szerint jóval nagyobb adminisztrációval járnak, mint a szimpla árfolyamrögzítés, és különösen a megfelelő munkáltatói igazolások begyűjtése jelent gondot. Némileg e nehézségek, de főleg a jogosultak körének lenti jogszabályi korlátozása okozza, hogy ezekkel a kedvezményekkel a Portfolio.hu által megkérdezett bankoknál nem él(t) a közszolgák többsége. "Költségeit" tekintve az egyszeri támogatás és a kamattámogatás az állam számára legfeljebb néhány milliárd forintos terhet jelent, egy átlagos devizahiteles számára ugyanis előbbi becsléseink szerint mintegy 100 ezer forintos egyszeri, utóbbi pedig 2017-et követően (a gyűjtőszámla törlesztőrészletében) néhány száz forintos havi könnyítést ad.

Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás jellemzői,feltételei

- csak azok vehetik igénybe, akik 2011. december 30-án végtörlesztésre jogosultak voltak, és erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli igénybejelentést tettek, továbbá erről munkáltatójukat is tájékoztatták, valamint 2012. szeptember 30-ig gyűjtőszámlahitel-szerződést kötnek
- mértéke a 2012. február 1-je és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete - de legkésőbb a 2012 júliusa - közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett törlesztőrészlete és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlet különbség
- az árfolyamrögzítést megelőző devizakölcsön-tartozásból kerül előtörlesztésre, amit az MNB áprilisi hivatalos devizaárfolyamainak átlagán kell alkalmazni

 

A kamattámogatás jellemzői, feltételei

- mértéke a gyermeket nem nevelőknél 3 százalékpont, a gyermeket nevelőknél gyermekenként további 1 százalékpont (3 gyermekesnél pl. 6 százalékpont), maximum a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamata
- a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatát (BUBOR) csökkenti az árfolyamrögzítés ideje alatt, ezáltal alacsonyabb gyűjtőszámlahitel-tartozást eredményez ezt követően
- egy közszolga csak egy gyűjtőszámlahiteléhez, egy ingatlan esetében csak egy közszolga igényelheti
- a közszolgát a munkáltatóval szemben bejelentési kötelezettség terheli

Referencia/fix kamatozásra történő áttérés

A média mintha megfeledkezett volna a devizahitelesek ezen lehetőségéről, holott a sokat átkozott egyoldalú szerződésmódosítások kiküszöbölését biztosítja. Lényege, hogy 2012. április 1-jétől a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni: 1.referencia-kamatlábhoz kötve, vagy 2. a kamat mértékét 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítve. Előbbi esetben forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR (egyes esetekben az ÁKK által havonta közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam), euróhiteleknél az EURIBOR, frankhiteleknél a CHF LIBOR a mérvadó. Referencia-kamatlábhoz kötött hitel esetén a kamatot a kamatperiódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. Mindez normál esetben csak az április 1-je után kötött új hitelszerződésekre vonatkozik, a törvény értelmében azonban 2012. augusztus 31-jéig egy alkalommal kérhetik írásban az ügyfelek hitelük módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek. Ebben az esetben az is lehetséges, hogy az euróhitelt forinthitelre, a frankhitelt euró- vagy forinthitelre váltsa át az ügyfél.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


A Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankszakemberek szerint azonban nem jellemző, hogy élnének ezzel a lehetőséggel az ügyfelek, mégpedig azért, mert az újonnan felvehető hitelek kamatszintje jellemzően jóval magasabb, mint az ugyan nem referencia/fix kamatozású, de a törlesztőrészlet szempontjából még mindig kedvezőbb eredeti hiteleké. Minél hosszabb a futamidő, annál érzékenyebb a törlesztőrészlet egységnyi kamatváltozásra (lásd a fenti ábrát). Könnyen megeshet a fentiek miatt, hogy az "átkötés" kérvényezésének lehetőségével néhány tucatnál több ügyfél nem fog élni az augusztus végi határidőig.

A késedelmes hitelek sorsa + egy bank tapasztalatai

Forintosítás és 25%-os tartozás-elengedés

Ezt a fizetőképesség helyreállítását célzó lehetőséget azok kapták meg, akik tavaly szeptember végén 90 napot meghaladó késedelemben voltak deviza jelzáloghitelükkel. Esetükben augusztus 31-ig vált lehetővé a tartozás 25%-os elengedése és forintosítása. E hitelek állománya az MNB adatai szerint tavaly szeptember végén közel 600 milliárd forint volt, ami a deviza jelzáloghitelek 10,5%-át jelentette (azóta a jól fizető deviza jelzáloghitelek nagyarányú végtörlesztése miatt 18% közelébe nőtt az arány).


Ettől a programtól azonban jóval szerényebb eredményt várhatunk, mint az árfolyamrögzítéstől: az igénybevétel mennyiségi kritériumainak az MNB adatai szerint csak legfeljebb az állomány 60%-a felel meg. A május 15-ei határidőig csak a fel nem mondott hitelszerződéssel rendelkezők jelentkezték igényüket (nyilatkoztak arról, hogy nem önhibájukból kerültek késedelembe), és bár azóta egyértelművé vált, hogy a felmondott hitellel rendelkezők is kérhetik, nem segíti őket, hogy a forintosítás még a 25%-os tartozáselengedés mellett sem igazán jelent számukra alacsonyabb törlesztőrészletet a várható kamatemelkedés miatt (márpedig ezt a törlesztőrészlet-szintet nem tudták fizetni). Valamelyest enyhít ezen a számukra (és a kisebb lakásba költözők számára) is elérhetővé tett állami forinthitel-kamattámogatás, amelyet Budapesten a legfeljebb 20 millió forintos, vidéken a maximum 15 millió forintos ingatlannal rendelkezők vehetnek igénybe. Hogy azonban végül hányan tartoznak majd a sikeresen forintosítók körébe a "rossz hitelesek" közül, az az augusztus 31-ei határidőt követően több hónappal dőlhet csak el. Várható azonban, hogy a "forintosítók" köre a bankok nem teljesítő hitelállományának töredékét teszi csak ki, és mindez csak egy szűk kör (kevesebb, mint 20%) számára nyújt majd megoldást. Mindennek a bankokra és az államra (a banki leírási veszteség 30%-át a bankadóból elengedik) gyakorolt pénzügyi hatását egyelőre a bizonytalan részvételi arány és a fizetőképesség újbóli helyreállításának kérdőjelei miatt egyelőre nehéz megmondani.

A forintosítás és 25%-os tartozás-elengedés jellemzői és feltételei

- 2012. augusztus 31-éig a még fel nem mondott deviza jelzáloghiteleket és pénzügyi lízingtartozásokat az MNB május 15. és június 15. között irányadó középárfolyamainak átlagán forintalapúvá kell átváltatni, ha
- a forintosításra még nem került sor
- a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) értéke a kölcsönszerződés kötésekor nem haladta meg a 20 millió forintot
- 2011. szeptember 30-án az adós legalább 78 ezer forint összegű elmaradást halmozott fel 90 napon túl
- nincs az ingatlanra végrehajtási jog bejegyezve
- a hiteladós május 15-ig nyilatkozott arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
- a hitelező a forintra váltás napján a bruttó követleés 25%-át elengedi az adósnak
- mindezért a bank díjat, költséget nem számíthat fel az adósnak.
- a fentiekre a felmondott (valószínűleg többségben lévő) hitelszerződések esetében is ösztönzi a jogszabály a bankokat azzal, hogy a leírási veszteségek 30%-át leírhatják bankadójukból, amennyiben szeptember 15-éig esetükben is végrehajtják a forintosítást és a 25%-os tartozás-elengedést.

Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET)

Bár a miniszterelnök már 2010 júniusában bejelentette a létrehozását, mind a mai napig nem kezdte meg a lakások érdemi felvásárlását a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), ősszel azonban az eddigi nyilatkozatok alapján várhatóan "aktivizálódni" fog. A bankoknak ezzel kapcsolatban láthatóan nincsenek illúzióik: nem az ügyfelek proaktivitásán, hanem saját felvilágosító munkájukon és pénzügyi megfontolásaikon múlik majd, hány lakást vesz meg a NET, hogy aztán bérbe adja a bajban lévő hitelesek számára. A kormány mindenesetre bővítette a kört, és ambiciózusabbá tette a NET céljait: idén maximum 8000, 2014 végéig pedig maximum 25000 ingatlant vásárolna meg a társaság. Utóbbi a kényszerértékesítéssel veszélyeztetett ingatlanok közel negyedét jelenti. A NET a megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolhatja meg, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa 1. a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire családi pótlékra jogosult, 2. aktív korúak ellátásában, vagy 3. lakásfenntartási támogatásban részesül. A NET bevonása azt is biztosítja, hogy a hiteladósnak ne maradjon fenn tartozása a bankkal szemben. Az egykori tulajdonos/újdonsült bérlő bérleti díj mértéke a lakás jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke 1,5%-énak egytizenketted része, vagyis egy egykor 10 millió forintot érő lakás esetében havi 12 500 forint. Ezt követően az inflációval növekszik majd. A NET által fizetendő vételár a jelzáloghitel-szerződés szerinti érték 55%-a, ha a lakóingatlan Budapesten vagy megyei jogú városban, 50%-a, ha más városokban és 35%-a, ha a lakóingatlan községben található. A lakás NET általi megvételéhez mindhárom szereplő (ügyfél, bank, NET) hozzájárulása szükséges, ezért például ha a bank pénzügyi motivációi ezt nem indokolják (pl. megítélése szerint jobb megtérülést érhet el az ingatlanon annak más módon történő értékesítésével), nem kötelező számára a NET bevonása.

Kényszerértékesítési kvóta

A hitelezők 2011. október 1-jétől 2014. december 31-éig csak annak a fedezeti ingatlannak a kényszerértékesítését kezdeményezhetik, amelyet ilyen célra negyedévről negyedévre kijelöltek. A negatív lakáspiaci folyamatok (nehéz értékesíthetőség) és a NET működésének megkezdése mellett (elvileg) ez is lassítja a bankok fedezetérvényesítését, levegőhöz juttatva ugyanakkor valamelyest az érintett adósokat (itt a NET-hez hasonlóan már nem csak devizahitelesekről beszélünk). A jogszabály szerint idén az érintett ingatlanok 3%-át, jövőre 4%-át, 2014-ben pedig 5%-át kényszerértékesíthetik negyedévente a bankok (a NET által megvásárolt ingatlanok nem lehetnek a kvóta részei). A Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a végrehajtási folyamatok vontatottan haladnak, és különösen az alacsony lakáspiaci megtérülés fényében egyúttal drágák is. A hitelportfólió megtisztítását részben a NET lakásvásárlási tevékenységének megindítása, de különösen a lakáspiaci kereslet fellendülése gyorsíthatná fel.


Egy bank konkrét tapasztalatai a mentőcsomagokról

Surányi Zoltán, a CIB Bank lakossági üzletfejlesztési vezetője a Portfolio.hu kérdésére ismertette: náluk eddig több mint 6000 fő érdeklődött az árfolyamgát lehetősége iránt, és 5100 devizahiteles kérelmét fogadták be. Az átfutási idő miatt a már elindult gyűjtőszámlahitelek száma a banknál mindössze 300, holott a jogosultak száma meghaladja a 36 ezret. Ez utóbbi szám alapján egyenletes időbeni eloszlást feltételezve 100%-os részvételi arány mellett napi 260-270 kérelmet kellene a banknak befogadnia, ehelyett naponta azonban 40-50 körül stagnál a számuk ezekben a napokban. Különösebb felfutást az igény-benyújtók száma eddig nem mutatott. Surányi szerint az eddigi alacsony érdeklődés leginkább azzal magyarázható, hogy a lakosság jellemzően a határidőt közvetlenül megelőző időszakban veszi igénybe a hasonló lehetőségeket, és egy "kritikus tömeg" elérése után az év utolsó hónapjaiban várhatóan megugrik az árfolyamfixálók aránya. A szakember arra számít, hogy a kezdeti alacsony érdeklődés ellenére elérik a 75-80%-ot év végére.

Különösebb problémát nem tapasztaltak a CIB-nél az árfolyamrögzítés során, Surányi azonban megjegyezte: a közszférában dolgozók esetében a szokásosnál jóval nagyobb papírmunkát kell végezniük, a közjegyzők pedig kapacitáshiány miatt már augusztusra is nehezen adnak időpontot a devizahiteleseknek. Szerinte utóbbi jelenti a legszűkebb keresztmetszetet. A CIB Bank tapasztalatai szerint az eddigi érdeklődők között közel 46%-os arányt képviselő közszférában dolgozó devizahitelesek általában élnének a nekik felkínált plusz lehetőségekkel, mivel azonban ennek feltételei vannak, a kamattámogatást és az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást együttesen csak kevesebb, mint 20%-uk vette igénybe. Csak az előbbivel közel 10%-uk, csak az utóbbival kevesebb, mint 5%-uk élt.

A 90 napon túl késedelmes deviza jelzáloghitelek forintosítására első körben a CIB Banknál közel 1000 ügyfél jogosult, közülük 420-an jelezték részvételi szándékukat a május 15-ei határidőig. Esetükben augusztus 31-éig kell lebonyolítania a banknak a forintosítást és a tartozás-elengedést, ami egyelőre nem történt meg. A különadótörvény júniusi módosításával azonban bővült a jogosultak köre, és a felmondott hitelek átváltását is lehetővé tették. Ezzel hozzávetőlegesen 3000-re növekedett a jogosultak száma. A nyilatkozatot határidőben nem tett, illetve a felmondott ügyfelek esetében az átváltás határideje szeptember 15.

Címkék:
jelzáloghitel jelentése, vissza nem térítendő állami támogatás 18-35, zálogkötelezett, közszolga,