Pénzcentrum • 2012. március 13. 12:42
Az emberek újabb mentőövként értelmeznék, a fizetési hajlandóságuk tovább romlana, így a végén a mostaninál is több adóst kellene megmenteni - ezt várják a bankok a magáncsődtől, ezért nem támogatják. Az NGM is hasonlóan érvel, így, bár hivatalos kormányzati álláspont még nincs róla, várhatóan semmi nem lesz a magánszemélyek fizetésképtelenségét kezelő eljárásból - írja az Index.
A bankok ellenállása mellett az NGM józansága is kellett ahhoz, hogy a szaktárca végül ne támogassa a magáncsőd bevezetését. Így értékelték laptársunk forrásai azt a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült és az Indexen bemutatott dokumentumot, amiből kiderült, hogy a tárca szakértői a magáncsőd ötletének elvetését javasolják a kormánynak.
Három erős ellenérv
Az NGM-ben készült tervezet három érvvel támasztotta alá, hogy miért nem kell a magáncsőd: mert az adósok azt hinnék, hogy megint megmentik őket, ezért romlana a fizetési fegyelem. És mert még nem jött el az ideje, meg kell várni a válság végét. És végül: mert az érintettek többsége olyan rossz helyzetben van, hogy a magáncsőd csak átmeneti menekvést jelentene, a hitel így is, úgy is végrehajtással zárulna le.
Bár a témával kapcsolatos háttérbeszélgetéseken minden megkérdezett cáfolta, hogy a bankok és a szaktárca egyeztetett az ügyben, a két fél gondolatmenetében pontosan ugyanazok az érvek tűnnek fel a magáncsőddel szemben. Az ellenérvek közül a legerősebbet egy névtelenséget kérő banktisztviselő úgy fogalmazta meg, hogy "nemcsak a magyar, hanem a fejlettebb pénzügyi kultúrákban is gondot okozna, indokolatlan várakozás alakulna ki", ha hirtelen bevezetnék a magáncsődöt. Sokan ugyanis egyszerűen leállnának a hiteltörlesztéssel, mondta az NGM első érvéhez hasonló magyarázatát a szakértő.
Drágítaná a hiteleket
A magasabb kockázatokra reagálva a bankoknak tovább kellene emelniük - a jó adósokra is ráterhelt - ügyfélkockázat felárakat, magyarul: a hitelek tovább drágulnának. Ha a késve fizetők aránya 5 százalékponttal emelkedik, az durván 1 százalékpontos növekedést jelent a kockázati árazásban, ami az átlagos törlesztőt havi több ezer forinttal emelné meg. Emiatt újabb és újabb adósok sodródnának 90 napon túlra, a magáncsőd bejelentésének hatásai ezért a rendszer egészére vetítve kockázatosak.
Több banki forrás is hangsúlyozta az Indexnek: a magáncsőddel mint intézménnyel egyébként nincs baj. Ha a rossz hitelek aránya a békeidőkre jellemző 3-5 százalék közé csökkenne, akkor érdemes lenne elgondolkodni a jövőbeli bevezetésén, de "ez most nem időszerű". Többen azt is kiemelték, hogy a magáncsődöt nem lehetne azonnal bevezetni, mert a bevezetést sok adós úgy értelmezné, hogy a most bajban lévők is segítséget kaphatnak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Nemzetközi példák
A magáncsőd intézménye számos európai országban - például a gazdag államnak számító Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Svédországban vagy a legnagyobb európai gazdaságnak számító Németországban - létezik. Először, 1984-ben Dániában vezették be, Németországban 1999 óta létezik a magáncsőd intézménye, és a következő tíz évben mindig több magánszemély, mint vállalat jelentett fizetésképtelenséget.
A svédeknél a fizetésképtelen személyek adósságrendezési eljárást indíthatnak, aminek a keretében öt éven keresztül törlesztenek amennyit tudnak, majd a maradék adósság törlődik - ez alól ugyanakkor kivételt képeznek azok a kártérítések, amikkel a vállalkozásuk tevékenységének bírósági leállítása vagy egy törvénysértés miatt tartoznak valakinek. A közép-európai volt szocialista országok közül Csehországban létezik a magáncsőd. Ott 2008 elején vezették be ezt a jogintézményt, és az első évben nagyjából kétezer embert regisztráltak fizetésképtelennek.
Nagy-Britanniában és Írországban a hagyományos értelemben vett csőd kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, vállalatok ellen végelszámolási és felszámolási eljárást lehet indítani. Idehaza a magáncsőd ellenzői azzal érvelnek, hogy a pénzügyi kultúra fejletlensége és a válság miatt most nem lehet bevezetni a magáncsődöt.