Pénzcentrum • 2011. december 19. 13:32
A miniszter maga is félrevezető módon tájékoztatott tegnap a devizahitelesek új mentőcsomagjával kapcsolatban, így a részletek számos sajtótermékben tévesen jelentek meg. Nem igaz, hogy a törlesztőrészletek rögzített árfolyam fölötti részét teljesen átvállalnák a bankok és az állam, de az sem, hogy az adósok a gyűjtőszámla kamatainak megfizetése alól mentesülnének. A rendszer ennél kicsit bonyolultabb, de több százezer forintos könnyítést jelent majd az ezt választó devizahitelesek többségének. A megállapodás számos intézkedést tartalmaz még, ezek öt év alatt százmilliárdokat mozgatnak meg a bankok, az állam és a devizaadósok között. Bemutatjuk, mit tartalmaz a csomag, és a Portfolio.hu becslései alapján mennyit hozhat-vihet valójában.
A végtörlesztésnél a bankok, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig a devizaadósok számára kedvezőbb - legalább ennyi már most megállapítható arról a megállapodásról, melyet tegnap aláírt a kormány és a Bankszövetség, és írásban is megjelent a kormány honlapján. Utóbbi alapján már viszonylag pontos képet kapunk a csomagról, mely az alábbi fő elemeket tartalmazza:
1. Kedvezményes árfolyamrögzítés bevezetése a jól, vagy csak kis késéssel fizető deviza jelzáloghitelesek számára
2. A már szeptember 30-án 90 napon túli késedelembe esett adósok hitelének forintosítása és tartozásuk 25%-ának elengedése
3. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása
4. A növekedést elősegíteni hivatott intézkedések a kormány és a bankok között
1. Kedvezményes árfolyamrögzítés
A
megállapodás legrövidebb része, de a legtöbb jelenlegi devizahitelest
érinti. Az augusztus 12-e óta már érvényben lévő árfolyamrögzítés
szabályait alkalmaznák, a rögzítés ideje alatt az ügyfél rögzített,
180-as frank-, 250-es euróárfolyam mellett fizetné az ügyfél a
törlesztőrészletét (a jenhiteleseknél a korábbi 2-vel szemben 2,5
forintos árfolyam szerepel a szövegben). A különbség az, hogy ez nem
2014, hanem 2016 végéig szólna, de ami még ennél is fontosabb, hogy az
időközben ki nem fizetett (vagyis a rögzített árfolyam feletti)
összegnek csak a tőketörlesztéssel arányos része halmozódna egy új
gyűjtőszámlán, a kamattörlesztést (a devizahitel rögzített árfolyam
feletti részéből származót és nem a gyűjtőszámláét!) a bank és az állam
fele-fele arányban elengedné. Mekkora összeget jelent ez?
Nagy a zavar azzal kapcsolatban, milyen kamattörlesztésről van itt szó. Ehhez lássunk egy példát! Valaki havonta 25 ezer forintot törleszt jelenleg, ebből a kamattörlesztés 15 ezer, a tőketörlesztés 10 ezer forint. Vagyis a kamat- és a tőketörlesztés aránya 60%-40%. Az új szabály szerint az ügyfél törlesztőrészlete nem 25 ezer forint, hanem csak 18 ezer forint lesz, a maradék 7 ezer forintot nem kell törlesztenie. A 7 ezer forinton belül azonban szintén 60%-40% a kamat és a tőke aránya, mint ahogy az egész hitel törlesztőrészletén belül. A 60%-nyi kamatrészt, vagyis 4200 forintot az adott hónapra elenged a bank és az állam, 2800 forint viszont az adós gyűjtőszámlájára kerül. Ez a gyűjtőszámlán halmozódó tőkerész szintén kamatozik (a korábbi szabályoknak megfelelően a BUBOR-ral, ami jelenleg 7%). Egyes sajtókommentárokkal ellentétben nem ezt az egyébként jóval kisebb összeget engedik majd el az adósnak (bár még erre is születhet szabály), hanem az említett, példánkban 4200 forintos havi kamattörlesztést, ami az eredeti szabályok szerint a devizahitelről került volna a gyűjtőszámlára.
Annál nagyobb az elengedett összeg, minél nagyobb egy devizahitel törlesztőrészletén belül a kamattörlesztés aránya, ami (normál, annuitásos hiteleknél) a teljes futamidőtől, a futamidőből már eltelt idő hosszától és a hiteldíjtól függ, az idő múlásával pedig folyamatosan csökken.
A
hiteladós rögzített árfolyam feletti tartozását tehát ugyanolyan
arányban vállalja át együttes erővel a bank és az állam, amekkora a
kamattörlesztés aránya ezen időszak alatt a teljes törlesztőrészleten
belül. Mivel a devizahitelek többségét 3-5 éve vették fel, jellemzően
15-20 évre, a kamattörlesztés általában közel kétharmados arányt
képvisel a következő években a teljes törlesztőrészleten belül, így az
öt év alatt ki nem fizetett összegnek is nagyjából ekkora részét
vállalják át az adósoktól.
Tanácsadó legyen a talpán, aki minden, hozzá forduló ügyfél esetében kiszámolja az így kapott törlesztőrészletet. Egyetlen, átlagosnak mondható hitel esetében ezt az alábbiakban megtesszük. A példában szereplő lakáshitel jellemzői az alábbiak.
Amennyiben
az adós februárban belép az általa immár négy éve törlesztett hitelével
a csaknem öt évig (2016 végéig) tartó árfolyamrögzítésbe,
törlesztőrészlete a jelenlegi 91 ezer forintról 66 ezer forintra csökken
(ha a kamat változatlan marad). Öt év múlva 613 ezer forintnyi
gyűjtőszámla-tartozása gyűlik össze. Ez ugyan soknak tűnik, de ennél még
nagyobb, közel 993 ezer forintnyi tartozást az öt év alatt a bank és az
állam elengedett számára. Ez esetben 38%-ot az ügyfél, 62%-ot a bank és
az állam megosztva vállalt. A gyűjtőszámlás forinthitelt eredeti
devizahitelével párhuzamosan a lejárat végéig kell törlesztenie az
adósnak, így a 2017 elején havi terhe a jelenlegihez képest nem drámaian
ugyan, de 98 ezer forintra megemelkedik (250-es frankárfolyam mellett).
A tervek szerint dönthet úgy is majd az ügyfél, hogy a rendszerből már 3
év után kilép. Akárhogy is tesz, a magasabb törlesztőrészletre való
felkészülés pénzügyi tudatosságot igényel, ugyanakkor a példában
szereplő adós számára vonzó lehet, hogy öt év alatt csaknem egymillió
forintnyi kamattartozásától megszabadult. Ha az átlagos frankárfolyam
alacsonyabb lesz 250 forintnál, természetesen az elengedett és a
fizetendő tartozás is kisebb lesz.
Először
is tisztáznunk kell, kik veheti igénybe a kedvezményes
árfolyamrögzítést. Teljes hitelállományukra vonatkozó becsléseinket az
alábbi táblázat tartalmazza. Annyit tudhatunk, hogy a 90 napon túli
késedelemben lévők, vélhetően (az eredeti árfolyamrögzítéshez hasonlóan)
a más adóskönnyítő programban lévők, illetve az időközben végtörlesztők
nem veszik/vehetik igénybe. Ugyanígy a 30 millió forintnál értékesebb
ingatlannal rendelkezők is kimaradnak a lehetőségből. Előbbi kettőre az
MNB adatait, utóbbi kettőre (és ezek átfedéseire) saját becsléseinket
használtuk.
Az
állam és a bankszektor öt év alatti potenciális tehervállalásának
kiszámításához ismernünk kellene a deviza jelzáloghitelek pontos lejárat
és kamatszint szerinti összetételét, ez azonban nem áll
rendelkezésünkre. A fentiekkel összhangban és az egyszerűség kedvéért
azt feltételezzük ezért, hogy a rögzített árfolyam feletti rész
egyharmadát az ügyfél, egyharmadát a bankszektor, egyharmadát az állam
fizeti. Ekkor azt kapjuk, hogy a fent kiszámolt 3226 milliárd forintnyi
deviza jelzáloghitel ki nem fizetett törlesztőrészlete öt év alatt 250
forintos frankárfolyam mellett nagyjából 537 milliárd forint. Ennek
egyenként a harmadát, 179-179 milliárd forintot vállalná át a
bankszektor és az állam az öt év során. E két szereplő éves
tehervállalása a kamattörlesztés csökkenő jellege miatt egyre az öt év
során egyre kisebb. Az első évben emiatt a 179 milliárdos összeg
ötödénél nagyobb, nagyjából 45-50 milliárd forintos közvetlen
bevételkiesést (és nem követelésleírást!) jelentene mindez például a
bankszektor számára, ha minden jogosult csatlakozna az
árfolyamrögzítéshez. E veszteség ugyanakkor a jövőbeni bevételtermelő
képesség szempontjából is hiányozhat a bankoknak, így a közvetett
hatással együtt ennél nagyobb lehet az eredményrontó hatás. Az állam
kockázata viszont, vállalta, 270-es frank-, 340-es euró- és 3,3-as
jenárfolyam felett ő vállalja a veszteségeket.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
2. A késedelmes hitelek forintosítása és 25%-os tartozáselengedése
A szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esettek deviza jelzáloghitelét a 2012. március 15-e és április 15-e közötti irányadó középárfolyamok átlagán forintra váltják, majd a konverziót követően a tartozás 25%-át elengedik. Az MNB adatai szerint a potenciálisan érintett (90 napon túl késedelmes) deviza jelzáloghitel-állomány összege 598 milliárd forint, úgy tudni azonban, hogy az állomány fele nem lesz jogosult erre a lehetőségre, mert ingatlanjuk forgalmi értéke a devizahitel-szerződés megkötésekor meghaladta a megállapodásban rögzített 20 millió forintot. Így összesen 300 milliárd forintnyi állományról lehet szó, ráadásul a forintosításra vonatkozó kérelmüket csak akkor fogadják el, ha március 15-éig igazolják, hogy a késedelembe esést a fizetőképesség jelentős romlása okozta. Az ezt igazolók bizonyos feltételek mellett állami kamattámogatást is igénybe vehetnek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig vállalja, hogy 2014 végéig a tervezett 5 ezer helyett 25 ezer lakást vásárol.
Mit vállal mindezzel a bankszektor és az állam?
A
maximum 300 milliárd forintnyi hitelkövetelés 25%-ának elengedése
legfeljebb 75 milliárd forintos veszteséget jelent jövőre a bankszektor
számára, ugyanakkor az ügyfelek egy része esetében a fizetőképesség
helyreállása esetén a céltartalékok esetleges visszaírásának
köszönhetően a nettó hatás ennél kisebb lehet. Az állam a Nemzeti
Eszközkezelő lakás vásárlásainak megötszörözésével öt év alatt
becsléseink szerint 25 milliárd forintos terhet vállalhat, míg a
kamattámogatás évente maximum 7 milliárd, öt év alatt 35 milliárd forint
lehet.
3. A jelenleg is zajló végtörlesztéssel kapcsolatos szabályok szigorítása
A
kormány a bankok javaslatait megfogadva igyekszik mérsékelni a
végtörlesztés negatív hatásait. Ezek költséghatása nehezen
számszerűsíthető, mindenesetre a bankok egyelőre még mindig
kiszámíthatatlan végtörlesztési veszteségeit mérsékelhetik:
- a
végtörlesztési igényt a bank visszautasíthatja, ha az ügyfél 2012.
január 30-ig nem tudja bemutatni, hogy a végtörlesztéshez elengedő
összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű
hitelígérvénnyel vagy megfelelő pénzfedezettel rendelkezik.
-
leírható az idei bankadóból a végtörlesztésből származó veszteségek
30%-a. Amennyiben a bankok végtörlesztési vesztesége eléri a november
végi 90,5 milliárd forintos érték kétszeresét, akkor ez a tétel a
bankoknak közel 54 milliárdos bankadó-visszatérítést jelenthet.
- a
jövőbeni jutattások terhére megelőlegezett kifizetés ne, csak
munkáltatói kölcsön nyújtható a végtörlesztéshez, mértéke az eltartott
kiskorú gyermekek számtáól függ. A végtörlesztéshez nyújtott vissza
nem térítendő támogatást pedig legkésőbb 2011. december 31-ig
folyósítani kell.
4. Növekedési Paktum
-
2013-tól a bankadó mértéke 50%-kal csökken. 2014-től az EU jogrendjében
elfogadott bankadónak megfelelő (kérdés, mekkora összegű) bankadó lesz
érvényben. A felére csökkentett bankadó közel 65 milliárd forinttal
alacsonyabb terhet jelent a bankok, és ugyanekkora bevételkiesést az
állam számára.
- a Bankszövetség 2012. január végéig kidolgoz egy, a
pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés
szempontjából pontosan bemutató javaslatot, amiről a felek február
végéig megállapodnak.
- az a bank, amely 2012. szeptember 30-ig
növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja
a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés bázisát a
2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95%-a jelenti. Hasonló
ösztönzés lép életbe a lakásfedezetű és az EU-s támogatásokra vonatkozó
hitelekre is, a fentiekkel összességében érvényesített levonás azonban
nem haladhatja mega különadó 30%-át. A fentiek hatása ugyanakkor nem
számszerűsíthető, lévén, hogy a bankok hitelkihelyezései szempontjából
sokkal több a negatív tényező, ami jelentősen háttérbe szoríthatja a
fenti, ösztönző hatást.
Konklúzió
A Bankszövetség és a kormány megállapodásának legnagyobb erénye, hogy intenzív párbeszéd indult meg a két fél között, és öt év alatt a jól fizető adósok terhei a jelenleginél jóval mérsékeltebbek lehetnek. Ez a bankrendszer hiteleinek minőségére és némileg a belső keresletre is pozitív hatással lehet. A bankok által vállalt veszteség ugyanakkor visszafogja a hitelkihelyezéseket, igaz, időben jóval inkább szétporlasztott módon, mint a végtörlesztés. A bankszektor fenti csomagból származó tehervállalásának maximuma becsléseink szerint a Matolcsy György által említett 600 milliárd forinttal szemben közel 200 milliárd forint, ha figyelembe vesszük a végtörlesztési veszteségek 30%-os levonhatóságát, a bankadó már korábban ismert felezésével azonban nem számolunk. Az állam költsége a kedvezményes árfolyamrögzítésben való részvétele, a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének kibővítése, a kamattámogatásban való részvétele és egyes tételek bankadóból való levonhatósága miatt ennél akár másfélszer nagyobb is lehet, ami viszont szinte megfelel a kormány 300 milliárd forintos becslésének.