Pénzcentrum • 2011. október 30. 15:03
Utoljára 2008 októberében vettek ki ilyen nagy összeget devizabetéteikből a magyar háztartások - mutatják az MNB friss, szeptemberre vonatkozó statisztikái. A forintbetétek állománya viszont jelentős mértékben nőtt, köszönhetően a forinterősödésre számító lakosságnak és a reálhozamok kifizetésének. A betétállomány növekedésével egyidejűleg sajnálatos módon a magyar családok deviza alapú jelzáloghitel-tartozása is nőtt: szeptember végén 5536 milliárdra rúgott, ami a gyenge forint miatt minden idők legmagasabb értéke. Az is könnyen megeshet, hogy a végtörlesztés (forintgyengítő hatása miatt) nemhogy csökkentené, inkább növelni fogja a háztartások teljes devizaadósságát.
Továbbra sem mutatja a fellendülés jeleit a hazai jelzáloghitelezés, még az előző évinél is több mint 23%-kal alacsonyabb, 23,7 milliárd forint volt az új kihelyezések volumene. Ez az összeg ráadásul már a hitelkiváltásokat is tartalmazza, ezért is lehetséges, hogy 2,9% az újonnan kihelyezett devizahitelek aránya. A jelzáloghitelek kihelyezésének visszaesésében szeptembertől egyre nagyobb mértékben szerepet játszik a szeptember 12-én bejelentett és szeptember 29-én elindult rögzített árfolyamú végtörlesztés, ez ugyanis a bankok hitelezési kapacitásának lefoglalásán túl csökkenti tőkéjüket (rontva hitelezési képességüket) és emelia kínált jelzáloghitelek kamatszintjét.
Tovább csökken a jelzáloghiteleken belül a szabad felhasználásúak aránya a lakáscélú konstrukciók javára. Augusztusban már csak 24,9%-ot képviseltek az előbbiek. A többi lakáshitel, melyből a hónap folyamán 17,8 milliárd forintnyi "fogyott". Ez 8%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, ami a lakáspiac folytatódó vergődése és a lakossági hitelpiac friss kihívásai fényében nem meglepő fejlemény.
Jelzáloghitel-kihelyezés tehát alig volt szeptember hónapban, a frank hó végi árfolyama azonban 231,1 forintról 239,4 forintra, az euróé pedig 271,3 forintról 292,1 forintra nőtt. Az átértékelődés következtében (a törlesztések ellenére) ismét nőtt a magyar lakosság forintban kifejezett jelzáloghitel-állománya, mégpedig 6863 milliárdról 7322 milliárdra. Ennek 75%-a, 5535,5 milliárd forint volt devizában denominálva. Mint ismeretes, ezek jelentik azt a kört, amelyek jogosultak lehetnek a kedvezményes végtörlesztésre. Számításaink szerint ebből 600-700 milliárd forint azon hitelek összege, melyek a felvételkori árfolyam (180-as CHF ill. 250-es EUR felett) miatt mégis kiesnek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségéből.
Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje. Szeptemberben teljes hitelköltségük átlagosan 10,34% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,73%-kal. Szeptember végén aztán a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre, amelynek hatásai valószínűleg az októberi statisztikákban már látványosabban megjelennek (Igaz, az ügyfelek magatartásától függ majd, mekkora arányban választanak magasabb költségű hitelt kínáló bankot, így a súlyozott átlag nem feltétlenül lesz olyan magas).
A fogyasztási hitelek költségmutatója szeptemberben átlagosan 24,25% volt, szemben az egy hónappal korábbi 23,15%-kal és az egy évvel korábbi 20,41%-kal, vagyis ezek körében is szigorítás figyelhető meg. Augusztushoz képest valamelyest nőtt, mégpedig 18,9 milliárd forintról 20,1 milliárdra a kihelyezett fogyasztási hitelek havi összege.
A már említett átértékelődés miatt a lakosság teljes hitelállománya egyetlen hónap alatt 204,5 milliárd forinttal 8692,3 milliárd forintra nőtt. Ezzel összefüggésben a devizahitelek aránya 65,7%-ról 66,5%-ra emelkedett. Egy évvel korábban ez 66,7% volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Lakossági betétekÖrvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya már negyedik hónapja emelkedik, ezúttal 130,9 milliárd forinttal. Az éven belül lekötött betétek mutatták a legnagyobb, 90,4 milliárd forintos növekedést, de a látra szóló és folyószámlabetétek volumene is 37,7 milliárd forinttal nőtt.
Ebben szerepe lehet a reálhozam-kifizetéseknek, ugyanakkor egy fontos jelenségre is rá kell mutatnunk: vélhetően a forint gyengülése hatására csökkent a devizabetétek állománya a forintbetétek javára. Az alábbi ábrán komoly összefüggés figyelhető meg az euró árfolyama és a devizabetétek tranzakciói között: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak). Kérdés, a következő hetek, hónapok árfolyammozgásai igazolják-e ezt a szeptemberi "stratégiát".
A forintbetétek mellett szól a magasabb kamatszint is. Az éven túl lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje augusztus folyamán 5,60%-ról 5,69%-ra emelkedett, az éven túliaké azonban csökkent. Az euróbetéteknél kamatnövekedés volt megfigyelhető.
Szeptemberben a háztartások betétállománya 7490,0 milliárd forintról 7620,9 milliárdra nőtt. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül az árértékelődések ellenére az említett hatás miatt 15,1%-ról 14,9%-ra csökkent.