Pénzcentrum • 2011. augusztus 22. 10:07
A bankok többször hangsúlyozták, hogy az árfolyamgátról és a hozzá kapcsolódó ügyekről csak a megjelent rendeletek alapján alkotnak véleményt, ami az eddigi zavaros tájákoztatások alapján érthető lehet, hiszen azokat nehéz komolyan venni. Korábban viszont több banki szakértő felvetette, hogy segíteni kellene a svájcifrank-alapú hitelek euróra váltását. Lehet, hogy nekik volt igazuk? - teszi fel a kérdést a Napi Gazdaság.
A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsönszerződés-módosítás közjegyzői okiratba foglalásáért járó (közjegyzői) munkadíj és költségtérítés megfizetése a bank kötelessége − került fel a hivatalos kormányzati portálra a közigazgatási és igazságügyi miniszter hamarosan megjelenő rendeletére hivatkozva a döntés. Arról is szó esik, hogy a kormány augusztus 17-i ülésén döntött: az árfolyamrögzítés lejárta után a gyűjtőszámlán felgyülemlett adósság havi törlesztőösszege nem haladhatja meg a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztőrészlet összegének 15 százalékát. Itt egyébként nem is jelezték, hogy kész lenne az erre vonatkozó előírás.
Ezzel plasztikusan látszik, hogy a bankoknak igaza lehet a rendeletek megjelenése előtti hallgatásban. Szóban ugyanis eddig 15 százalékban maximált növekedésről beszéltek a politikusok. Ez egy most 90 ezer forintos havi tehernél a frankhitelek esetében azt jelenti, hogy a fixált árfolyam alatt 67,5 ezer forintos törlesztés legfeljebb 77,6 ezer forintra nőhetne.
Kimaradt a futamidő-hosszabbítás?
A leírt változat (amit azért nem könnyű komolyan venni) alapján viszont alig több mint 10,1 ezer forintot kellene az adósoknak fizetniük. Elgondolkodtató az is, hogy miközben arra kitér a kormányzati nyilatkozat, hogy a devizakölcsönök törlesztése a mindenkori árfolyamon történik, az arányok megfelelő tartásához a jelenlegi ismereteink alapján mindenképpen szükséges futamidő-hosszabbításról nem esik szó.
Lapunknak korábban a Budapest Banknál azt mondták: még a 30 évre módosított futamidő sem lenne elegendő a korábban hangoztatott feltételek beállítására sem (Napi Gazdaság, 2011. augusztus 16.). (A példában jelzett 10,1 ezer forintos értéknél, úgy véljük, ilyesmit számolni sem érdemes.)
Az előbbi tájékoztatás mellett egy jelentést is közzétettek. Ebben részben a KSH adatai alapján elemzik a bajban levő deviza-lakáshitelesek szociális és pénzügyi helyzetét. Erre az indoklás szerint a Nemzeti Eszközkezelő (amelynek felállítása kapcsán már meglehetősen sok határidőt tettek közzé) működtetéséhez szükséges kormányzati döntések megalapozásához van szükség.
A múlt hibái
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A jelentésben a jelenlegi helyzetért a szocialista kormányokat okolták a korábbi állami otthonteremtési támogatás megszüntetése miatt. Az nincs a jelentésben, hogy az egykor spekulációs vételekre is felvehető támogatott kölcsönök kiadásait ma is nyögi a költségvetés.
A bankokat ugyanakkor a Fidesz intézkedése fix tíz százalékpontnyi profithoz juttatta. 2003-ban pedig (amikor a devizahitelezés igazán beindult) Járai Zsigmond jegybankelnök két menetben összesen öt százalékponttal emelte a forinthitelekre irányadó kamatot.
Kinek volt igaza?
Szakértők szerint a múlt nem csekély hibái mellett érdemes lenne közelebbre is nézni. Több banki szakértői is felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a devizahitelezést nem szabadna sematikusan kezelni. Sokan szót emeltek az eurókölcsönök megtartása érdekében. Még az is felmerült, hogy segíteni kellene a svájcifrank-alapú hitelek közös európai devizára váltását. Az előző év és az idén eddig eltelt időszak egyértelműen arra utal, hogy nekik volt igazuk.