Pénzcentrum • 2011. május 4. 11:15
Nincs királyi út a magyar bankrendszer problémáinak megoldásában: kis lépésekkel, többek között a moratórium óvatos feloldásával, a bankadó mérséklésével és rendszerének átalakításával, a pozitív adóslista felállításával, a hitelek transzparens árazásával, a banki források rövidülésének megállításával és mindenekelőtt kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikával lehet orvosolni a jelenlegi bajokat - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio.hu mai jelzáloghitelezési és lakossági finanszírozási konferenciáján.
Király Júlia szerint egyértelmű, hogy nem csak az árfolyamkockázattal van probléma. Jól példázza ezt, hogy a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészletének növekedése Lengyelországban csak 8 százalék volt, Ausztriában is csak 16 százalék, míg Magyarországon 48 százalék. Az MNB alelnöke szerint tehát nem megoldás az állami szerepvállalás, hiszen az még túl törékeny az árfolyamkozkázat átvállalásához.
Király Júlia a Portfolio.hu mai konferenciáján a magyar országkockázat növekedését (ide áramló beruházások általános kockázata) és ezzel a forrásköltségek változását nevezte a legnagyobb problémának. Mindkét említett ország Lengyelország és Ausztria országkockázata csökkent az elmúlt időszakban, ez tudta féken tartani az ottani devizahitelek törlesztőrészletek növekedését.
Miért nöttek a devizahitelek kamatai?
A moratóriumról beszélve Király Júlia elmondta: Magyarországon, szinte a világon egyedülálló módon az árverezés elől visszatartott lakások, ingatlanok száma magasabb, mint az ingatlanpiacon egy év alatt gazdát cserélőéké. A moratóriummal kapcsolatos problémák egyetlen megoldása egy bérlakás piac kialakítása lenne: megfelelő számú bérlakásokkal lehetne ugyanis helyet biztosítani mindazoknak, akik elveszítik otthonaikat. A konferencián résztvevő pénzügyi szakemberek többségének véleménye szerint nem lesz vége a moratóriumnak idén.
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgatója elképzelhetetlennek nevezte egy kizárólag fix kamatozási devizahitelezés bevezetését, de a referenciakamathoz rögzített hitelezést lehetséges kiútnak nevezte.
A moratórium július 1-jén teljes körűen feloldásra kerül, a jól fizető adósokkal kötendő kiegészítő banki megállapodásokkal pedig mérsékelni lehet majd a devizahitelek árfolyamkilengéseiből fakadó tehernövekedést a háztartásoknál. Nem árfolyamfixálásról, hanem védőárfolyamról beszélünk - hangsúlyozta Gyuris Dániel
Az MNB javaslatai a devizahitelesek védelmében:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
1. Kétféle hiteltermék: referenciakamathoz kötött vagy több évre fixált kamatozású. (A fennálló állományra is érvényes szabály.)
2. A rendszeresen felszámított kezelési költség megszüntetése (beépítése a kamatba).
3. A devizamarzs egyoldalú szélesítésének tilalma vagy/és a devizamarzs maximalizálása vagy/és a devizában történő hitelfolyósítás és törlesztés lehetővé tétele.
4. A svájci frankhitelek kiváltását gátló jogszabályok korrigálása.
5. Pozitív adóslista.