Pénzcentrum • 2011. január 12. 16:58
Zalatnay Sarolta lakhatása veszélybe került, miután megcsúsztak annak a hitelnek a törlesztő részleteivel, melyet lánya, Niki vett fel, hogy megvásárolhassa azt a tárnoki ingatlant, amiben élnek. A történet azóta szerencsés fordulatot vett...
Mint arról nemrég beszámoltunk, az ingóságok után veszélybe került Zalatnay Cini otthona is, mivel a hitelező bank felmondta az énekeső 21 éves lányának, Nikinek a nevére felvett svájci frank alapú jelzáloghitel szerződést. Az énekesnő mindent elkövet, hogy megóvja a családi fészket.
Niki és a bank tárgyalásokba kezdett, hogy megtalálják a mindkét félnek megfelelő megoldást.
"Éppen tegnap jártunk a hitelintézetben, ahol Niki ügyvédünk segítségével megállapodott a törlesztés menetéről. Szerencsére a bank már most igyekszik követni a márciustól hatályba lépő új, ügyfélbarát gyakorlatot, és azonnal ajánlottak három konstrukciót, amelyből kettő is megfelelne Nikinek, hogy egyenesbe jöjjön. Bízom benne, hogy sikerül teljesítenünk a bank felénk támasztott elvárásait, hiszen ennek függvényében megígérték, hogy eltekintenek a késedelmi kamatoktól és az egyéb járulékos költségektől" - nyilatkozta az Új Ásznak az énekesnő, aki biztos benne, hogy az egyszerű emberek is hasonló elbírálásban részesülnek, ha hitelgondjukkal bankjukhoz fordulnak.
Ciniék mellett sokan vannak még hitelcsapdában
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési statisztikái szerint 2010 utolsó előtti hónapjában ismét anélkül növekedett a magyar háztartások hiteltartozása, hogy meghaladta volna a hitelfelvételek összege a törlesztésekét A novemberi hitel- és betéti adatok beleillenek az előző hónapok trendjébe, nagyobb "izgalmakat" egyelőre csak a frank árfolyammozgása okoz. A téli hónapok a hitelezés szempontjából hagyományosan nem sok jóval kecsegtetnek.
Novemberben ismét jelentősen, 8130,5 milliárd forintról 8566,3 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások hiteltartozása. Egy ilyen fejlemény akár jót is jelenthetne, rögtön hozzá kell azonban tenni: a hitelállomány növekedését ezúttal is kizárólag a forint gyengülése okozta, mely az októberi fellélegzés után ismét sok fejfájást okozott a devizahiteleseknek.
Immár
egy esztendeje folyamatosan nettó hiteltörlesztői pozícióban van a
lakosság, vagyis (kis egyszerűsítéssel) több hitelt törleszt hónapról
hónapra, mint amennyi új hitelt felvesz. A 14,5 milliárd forintos
novemberi nettó hiteltörlesztés mögött ugyanakkor a forinthitelek 25,7
milliárd forintos felvételi többlete és a devizahitelek 40,2 milliárd
forintos törlesztési többlete állt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Kedvező
kínálati és keresleti fejlemények, illetve a hitelfelvételt ösztönző
kormányzati intézkedések híján a jelzáloghitelezés továbbra is
tetszhalott hazánkban. Az egy hónap alatt bekövetkezett 2,5 milliárdos
növekmény elenyésző, novemberben így is csak 29,76 milliárd forint
összegben vett fel jelzáloghitelt a magyar lakosság.
Bár
a devizahitelek aránya 1,4%-ről 3,9%-ra nőtt, ez nem a deviza alapú
jelzáloghitelezés újraindulásának köszönhető: mint ismeretes, ilyen
hitelt augusztus közepe óta csak hitelkiváltás esetében helyezhetnek ki a
bankok. Ehelyett a valamelyest talán fokozódó hitelkiváltásoknak
tudható be a devizahitelek arányának növekedése, mely a
valószínűsíthetően kedvezőtlen jövőbeni árfolyammozgások (további
frankerősödés) miatt egyre több frankhiteles fejében fordulhat meg.
Nehezíti helyzetüket, hogy szigorú jogszabályi korlátok (másik
frankhitelre váltás esetében 45%-os hitelfedezeti korlát) is
akadályozzák ezt a lépést.
A
jelzáloghitelek közel 60%-át kitevő forint alapú lakáshitelek
hitelköltség mutatója eközben ismét csökkent (nem jelentősen, 9,7%-ra),
az ezzel kapcsolatos kilátások azonban koránt sem biztatóak: november
végén megindult a jegybank kamatemelési ciklusa, és a bankok
forrásbevonási lehetőségeinek drágulása mellett a bankadó sem kedvez az
új, alacsony kamatozású forinthitel termékeknek.
Mindez
igaz a fogyasztási hitelekre is, melyek - annak ellenére, hogy nem
ingatlan fedezetű termékekről van szó - szinte kizárólag forint alapúak,
hasonlóan a jelzáloghitelekhez. Új kihelyezéseik szintén stagnálnak,
mégpedig havi 25 milliárd forint környékén, szemben a
folyószámla-hitelekkel, melyek dinamikus növekedésen vannak túl.
A
mintegy 9,7%-os hitelköltségű lakáshitelekkel szemben afogyasztási
hitelek átlagosan több mint 20%-os THM mellett vehetők fel, ez szintén
stagnálást jelent az elmúlt hónapokra visszatekintve.