Pénzcentrum • 2010. augusztus 9. 13:10
97 ezer lakossági jelzáloghitel adós volt hazánkban 90 napon túli késedelemben március végén, a késedelemben lévő jelzáloghitelek száma pedig 258 ezerre nőtt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ma közzétett kockázati jelentéséből. A lakossági hitelállomány 10,1%-a volt nem-fizető (NPL-ráta). Bár a fizetésképtelenségi probléma nem csak a devizahiteleseket érinti, ez a szám a svájci frank és az euró árfolyamának azóta bekövetkezett jelentős emelkedése miatt mára csak tovább nőhetett. A kormány a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával enyhítene a bajban lévő jelzáloghitelesek problémáin, nem tudni azonban, pontosan kiken segítene.
Reális veszély, hogy a nem-teljesítő lakossági devizahitelek állomány-gyarapodása az elkövetkező hónapokban ismét gyorsulni fog - írja kockázati jelentésében a PSZÁF a forint gyengülésére hivatkozva. Az adósok veszélyeztetettségét ráadásul szerintük is növeli, hogy aktívabbak lettek a hitelpiaci szolgáltatók az adósságrendezési piacon. Ezt bizonyítja, hogy 2010 első hónapjában a végrehajtási vagy más adósságrendezési eljárás alá vont lakóingatlanok száma elérte a 2009. évi szám 38%-át. Az első negyedévben 7440 lakóingatlant adtak át végrehajtásra vagy egyéb eljárásba, és 3947 lakóingatlanhoz tartozó követelést értékesítettek, a hitelintézetek tehát továbbra is jelentős bedőlő hitelállományt görgetnek maguk előtt (ezekre jelentős céltartalékokat kell képezniük), végrehajtás és értékesítés nélkül. Pedig a bankoknak idővel nem lesz más lehetőségük, mint hogy érvényesítsék a jelzálogjogukat. Csakhogy ekkora lakásállomány nagy tömegben történő értékesítése a lakáspiaci árakban is óriási pusztítást végezhetne. A kormány tűzoltás gyanánt többszörösen is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, nem lehet azonban ezt a végtelenségig húzni, egyre égetőbb szükség van más, szociális célzatú megoldásra, mely a lakáspiacot is megkíméli.
A teljes magyarországi hitelállományon belül 2010. március végén már elérte a 19,1%-ot (4514 milliárd forint) a fizetési késedelemben lévő hitelek aránya, ami a tavaly második félévi visszaesés után egy negyedév alatt 8,7%-os emelkedést jelent. A lakossági jelzáloghitelek körében ennél nagyobb, 9,9%-os volt az emelkedés, és ezen a területen folyamatos, sőt egyre gyorsabb a növekedés. A lakossági hiteleken belül így 26,0, a jelzáloghitelek körében 21,8%-ra nőtt a késedelmes hitelek aránya. A darabszám szerinti megoszlás alapján a hitelek nem kevesebb mint 38,8%-a esetében fordult elő valamilyen fizetési késedelem, persze a kisebb összegű személyi-, kártya- és készpénzhitelek emelték ezt a számot. Az átlagos késedelmes hitelméret jelentősen nőtt, hisz növekedett a jelzáloghitelek súlya (ezért a darabszámban lassuló ütemű növekedés tapasztalható).
Ami a 90 napon túl nem teljesítő hiteleket illeti, arányuk a teljes hitelállományban 8,3% volt, a lakossági hitelek körében 10,1, ezen belül a jelzáloghitelek esetében 7,3%. Lassulás csak a vállalati, külföldre nyújtott és bankközi hiteleket is tartalmazó egyéb hitelek körében keletkezett, a lakossági jelzáloghitelek körében viszont gyorsul a növekedés. Darabszámban nagy a jelzáloggal nem fedezett, kisebb összegű (elsősorban fogyasztási célú) hitelek aránya. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek körében is egyre nagyobb hányadot képviselnek a jelzáloghitelek, számuk elérte a 97 ezret, ami 5300-zal több, mint december végén.
A kormány valamikor novemberben szavaztatna az adósok helyzetén (például a tulajdonjog bérleti joggá alakításával) javító Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról, ennek konkrét megvalósulási formájáról és technikájáról azonban egyelőre vajmi keveset tudni. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a Portfolio.hu-nak két héttel ezelőtt adott interjújában jelezte: augusztusban megkezdődhetnek a kormány és a bankok közötti egyeztetések az eszközkezelőről. Addig is a bankok aktívan segítik ügyfeleiket a hitelek újratárgyalásának lehetőségével. Március végére már 131 ezerre nőtt az újratárgyalt hitelszerződések száma (átstrukturált jelzáloghitel 29 ezer volt). Pongrácz Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese nemrég elmondta: a banknál ez a szám közel 40 ezer. A PSZÁF jelentése megjegyzi: az újratárgyalt hitelek egy része ismét késedelembe esett - ez jól mutatja, hogy elhúzódó problémával állunk szemben.
2010.07.27 07:45
Ki nyeli le a bankadót? - Interjú Erdei Tamással
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nem fizető hitelek egyenlőtlenül oszlanak meg a bankok és más hitelezők között. A bankok hitelállományában 6,6% a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya, a lakossági hitelek esetében ez 8, a jelzáloghiteleknél 6,2%. Súlyosabb a helyzet a szövetkezeteknél, ahol a 16% az NPL-mutató, a lakossági hitelek körében 15%, a jelzáloghiteleknél pedig 12,4%. A pénzügyi vállalkozások szembesülnek ilyen szempontból a legnagyobb kockázatokkal: náluk már 20,1% a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya. A lakossági hitelek esetében ez a szám 21%, a jelzáloghiteleknél 25%. Utóbbiaknál azonban már nem nő olyan gyorsan a késedelmes állomány, mint a takarékszövetkezeteknél - olvasható ki a PSZÁF jelentéséből.