MTI • 2010. április 14. 08:32
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által szerkesztett otthonteremtési koncepció tőkejuttatási céllal visszahozná a lakástámogatási rendszerbe a 2009-ben megszüntetett szocpolt, kiterjesztené az előtakarékosságot, továbbá évi 5-10 ezer lakásos bérlakásépítési programot indítana. A Construma építőipari szakkiállításon holnap bemutatásra kerülő tanulmányt a kormány figyelmébe ajánlják a szerkesztők. 10 éve egy hasonló tanulmány alapozta meg a kormányzati lakáspolitikát.
Az Otthonteremtési Program címet viselő anyag abból indul ki, hogy a jelenlegi évi 140 milliárd forintos lakástámogatás helyett a bruttó hazai termék 1,5%-át (375 milliárd forintot) elérő állami szerepvállalás szükséges. Miután a jelenlegi támogatás gyakorlatilag a forinthitelek kamattámogatása, a kamatláb csökkenésével - illetve az euró bevezetésével - ez az összeg felszabadul. A másik alapelv az előrelátás: a tervezett forráshoz biztos, hogy hozzájut a lakásszektor.
Az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához egy gyerek után 1 millió, kettő után 2,5 millió forint szocpol kedvezményt javasol a tanulmány. Múlt év közepéig - a megszüntetéséig - 900 ezer, illetve 2,4 millió forint volt ez a támogatás. Csak a telekkel együtt 12-45 millió forintba kerülő lakások után járna a szocpol - amelyet meg is lehetne előlegezni - és az állam rögzítené a minimum és maximum négyzetméterárat. Aki maga épít, annak a költségek 70%-áról számlát kell adnia.
Az adott évi költségvetés tartalmazná az éves szocpol keretet, amelyből támogatáshoz a jelentkezés sorrendjében lehetne jutni. Évi 20 ezer lakás ilyen támogatása - 2,5 milliós egyéni szocpolt feltételezve - 50 milliárd forintba kerülne.
Használt lakásoknál a félszocpolt hozná vissza a program
Kamattámogatás a fővárosban 45 millió, vidéken 30 millió forint vételárig, illetve építési költségig járna új lakásra felvett hitel után. Használt lakásnál 35, illetve 25 millió forint lenne a határ. Korszerűsítésnél a hitelt maximálná a tanulmány, mégpedig 5 millió forintban. Alapesetben a vételár - építési költség - fele lehetne a hitel, két vagy több gyermeknél 60%, a közszféra alkalmazottainál pedig 70% lenne a limit.
A hitelezést az MFB és az FHB végezné a lakás-takarékpénztárakon keresztül, de bekapcsolódhatnának a kereskedelmi bankok is. A támogatott hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat lenne, amely felett 2-3% kezelési költséget fizetne az állam. A kedvező kondíciók érdekében az állam garanciát vállalna a lakáshitelek visszafizetésére.
Az elképzelés szerint lakásépítő cégek is kaphatnának kamattámogatást, de ennek feltételt szabnának. Ezek: 30%-os önerő, 20%-os előértékesítés, és előírt referenciák. A projektcégeket kizárnák az ilyen építésekből.
Személyi jövedelemadó jóváírás az építést, vásárlást követő első 5 évben járna, mégpedig a törlesztőrészletben lévő kamat-részt lehetne leírni. Például egy 45 milliós, 70%- önerővel vásárolt lakásnál 7%-os kamat mellett 2,2 millió forint lenne a jóváírás éves maximuma. Az adókedvezmény csak akkor járna, ha az építési költség egészét számlával igazolja az építtető.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A koncepció - az uniós szabályokkal összhangban - 5%-os áfát javasol az építőanyagokra. Illetéket 25 milliós vételárig nem kellene fizetni.
Bérlakásépítés
A program egy ezer lakásos pilot-projekttel indulna, de cél az évi 5-10 ezer lakás. Alapvetően két modell közül kellene választani. Az egyik a hitelből felépülő bérlakások hitelkamatait támogatná. Ennél ezer lakás felépítése - 20 éves futamidő alatt - 11 milliárd forintjába kerülne az államnak. A tőketámogatásos modellnél évi 5 ezer lakást 40 milliárdos támogatással lehetne felépíteni. Ha uniós pénz adná a tőke felét, akkor támogatás nélkül működne ez a rendszer.
A program számol azzal is, hogy a magántulajdonú lakások egy része bérlakássá válik. Erre kerülhet sor akkor, ha a panelből másik lakásba távozottaktól az önkormányzat veszi meg a lakást, és azt bérbe adja, vagy ha a hitelt törleszteni nem tudók lakásaival történik ugyanez. Az idősek apartman házakba költözhetnek, amelyek bérét a saját lakásuk bérbe adásából teremthetik elő.
A program erőteljesen ösztönözné az előtakarékosságot a lakás-takarékpénztárakon keresztül.