Világgazdaság • 2009. augusztus 7. 09:32
"Forró" őszre lehet számítani Brüsszelben az Európai Bizottságnak a pénzpiac új szabályozásával kapcsolatos részletes javaslatai közzététele után, és fény derül arra is, ki a jelölt a belső piaci biztos posztjára. Az eseményeket várhatóan a liberálisabb brit és a piaci szabályozást inkább előtérbe helyező kontinentális felfogás közötti összecsapás határozza meg, amelyben az elvi megfontolások mellett a nagy pénzügyi központok - London, Párizs, Frankfurt - rivalizálása is szerepet játszik.
A tervek szerint az Európai Parlament szintén szeptemberben nevezi meg a fedezeti alapokra, befektetési társaságokra és pénzintézetekre vonatkozó új uniós szabályokkal foglalkozó fő jelentéstevőjét. Az új uniós törvényhozás meghatározó szerepet fog játszani a bizottsági előterjesztések módosításában - írta az EurActivra hivatkozva a Világgazdaság.
Az EP gazdasági ügyekért - és pénzpiaci szabályozásokért - felelős bizottsága (ECON) még júliusban a brit Sharon Bowlest választotta meg elnökéül, ez sokak szerint London pozícióinak erősödését jelenti. Ennek ellensúlyozására ugyanakkor Párizs kemény lobbimunkát folytat annak érdekében az Európai Bizottságnál, hogy a belső piaci biztos pozícióját a brüsszeli testületben már korábban is ténykedő Michel Barnier kapja. Barnier kinevezése 180 fokos fordulatot jelentene a bizottság hozzáállásában a pénzpiaci szabályozásokat illetően, mivel az előző ciklusban a dereguláció élharcosának számító ír Charlie McCreevy töltötte be a posztot.
Párizs győzelme azonban korántsem tekinthető elintézett ügynek, mivel sem Barnier jelölése nem biztos, sem az, hogy a pénzpiaci felügyelet továbbra is a belső piacokért felelős pozícióhoz tartozik-e majd, vagy esetleg önálló biztosi széket hoznak létre a terület jelentőségére tekintettel. A kulcsfontosságú biztosi helyek sorsa egyébként várhatóan csak azután dől el, hogy az EP októberben jóváhagyja José Manuel Barroso újabb elnöki mandátumát.
A kérdésben dúló nemzeti vetélkedés fontos eleme, hogy a szigorúbb szabályozást követelő - és e témában olasz, spanyol és egyéb támogatást élvező - németek és franciák az új szabályozás segítségével saját pénzügyi központjaik piaci pozícióit is meg kívánják erősíteni Londonnal szemben. Így például a főleg a brit fővárosban ténykedő fedezeti alapok elleni támadás, az Európai Központi Bank ellenőrző szerepének a növelése vagy az eddig kontroll nélkül a tőzsdén kívül bonyolított származékos ügyletek elszámolóházakba történő terelése sokak szerint mind azt a célt szolgálná, hogy aláássák London vezető szerepét.