Pénzcentrum • 2009. július 30. 09:47
2009 első félévében 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt és 17 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 16%-kal több, az új engedélyeké 19%-kal kevesebb, mint 2008 első felében volt - írta a Központi Statisztikai Hivatal.
A használatba vett lakások közel egyharmada Budapesten épült. Az új engedélyezések, 3 megye kivételével, az egész országban jelentősen visszaestek. A 2009 első negyedévében regisztrált 15%-os növekedée után a második negyedévben 18%-kal több lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az új építési
engedélyek számában ugyanakkor erősödő visszaesés mutatkozott: az első negyedévben 7%, a másodikban 18% a csökkenés.
A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol a használatba vett lakások száma ebben az időszakban több mint egyharmadával nőtt, országos részaránya pedig 32%-ra emelkedett. A fővárosi építkezések súlya és jellege erősen befolyásolta az országos adatok alakulását. Átlag feletti a növekedés a vállalkozók által épített és az értékesítésre szánt lakások esetében, ezekből 29, illetve 28%-kal több épült. Az építtetői kört szinte fele-fele arányban képviseli a lakosság és a vállalkozások, 0,4%-ot tett ki az önkormányzati lakásépítés. A kivitelezésben az építőipari vállalkozások szerepe tovább erősödött, ezzel szemben a lakosság házilagos kivitelezésében egynegyeddel kevesebb lakás készült el, mint a bázisidőszakban.
Emelkedett a kislakások aránya, különösen a fővárosban, az új lakások átlagos alapterülete 89 m2, 2 m2-rel kisebb, mint 2008-ban. Valamennyi településtípusra érvényes, hogy több lakást vettek használatba, mint az előző év első felében, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl valamennyi megyéjére. A többi régió megyéiben ennél változatosabban alakult a lakásépítés. A legnagyobb (54%-os) régiós szintű növekedést Dél-Dunántúlon regisztráltuk, míg mindkét alföldi régióban csökkent a használatba vett lakások száma (északon 28, délen 11%-kal). Az új engedélyek száma legerősebben az 50 ezres lélekszámúnál kisebb településeken esett vissza, s 28-30%-kal csökkent Közép-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon. Vannak megyék, ahol az új építési engedélyek száma alatta marad a 2008 első felében kiadottak kétharmadának, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Somogy megyében rendre 14, 28, 40%-kal több új építési engedélyt adtak ki ebben az időszakban.
184 új üdülőegységet vettek használatba, annyit, mint az előző év első félévében. Az új üdülők 87m2-es átlagos alapterülettel épültek. 310 üdülőépületben 660 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ez 7%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. 2009 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 25%-kal több, 1742 lakás szűnt meg. Ezek 40%-a a főváros lakásállományának része volt. Itt megduplázódott a lakásmegszűnések száma, elsősorban településrendezés és új lakás építése miatt. Az önkormányzati lakások közül összesen közel 400, Budapesten több mint 300 szűnt meg. A megszűnt lakások átlagos nagysága 66 m2 volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 1 millió 600 ezer m2 lakóépület és több mint 1 millió 700 ezer m2 nem lakóépület beépítését tervezik, 17-16%-kal kevesebbet, mint 2008 első felében. A lakóépületek kategóriájában legnagyobb arányú visszaesés a 3 és több lakásos házak körében történt, egynegyeddel kisebb területet terveznek beépíteni, mint egy évvel korábban. A nem lakóépületek közül a tervezett mezőgazdasági épületek hasznos alapterülete 38%-kal, a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épületeké 29%-kal kevesebb, mint az elmúlt időszakban.