Pénzcentrum • 2009. május 12. 05:40
Értékbecslés, jövedelemigazolás, bankszámlakivonat A Portfolio.hu múlt heti Jelzáloghitelezés és Lakásfinanszírozás Magyarországon 2009 Konferencia egyik érdekes panelbeszélgetése a hitelezési gyakorlat során tapasztalt csalásokról és visszaélésekről is szólt. A téma kapcsán Jurányi Gábort, az UCB Ingatlanhitel igazgatóságának elnök-helyettesét kérdeztük.
Pénzcentrum: Melyek a leggyakrabban tapasztalt visszaélések?
Jurányi Gábor
Jurányi Gábor: Konkrét esetek alapján elmondható, hogy a hitelnyújtás alapjául szolgáló három legfontosabb dokumentum: az értékbecslés, a jövedelemigazolások és a bankszámlakivonatok tekintetében merültek, merülnek fel leggyakrabban visszaélések. Bizonyos esetekben nem csak a hiteligénylő próbálja megtéveszteni a bankot, hanem az ügyletben szereplők is benne vannak a csalásban.
Pénzcentrum: Hogyan lehet meghamisítani egy értékbecslést?
Jurányi Gábor: A pénzügyi intézmények mindegyike általában néhány tucat értékbecslővel dolgozik együtt, akik területi illetékességük, illetve megbízhatóságuk szerint kapják a megbízásokat. A hiteligénylő és az értékbecslő közötti "kommunikáció" során nem egyszer előfordul, hogy az értékbecslés eredménye bizonyos határok között viszonylag könnyen "alakítható". Ha az eltérések százalékosan kifejezve nem is feltétlen kétszámjegyűek, a hitelnyújtók többsége nem véletlenül alkalmaz manapság belső értékbecslőket a túlzó értékek korrigálására.
Pénzcentrum: Mi lehet a megoldás az ilyen visszaélések elkerülésére?
Jurányi Gábor: Az ingatlan tranzakciókról szóló pontos és friss, a tényleges adásvételi árakat mutató és a teljes országot lefedő statisztikákra volna szükség. Vannak adatok, de például az illetékhivatal információira épülő KSH-adatok legfrissebbje a 2007-es állapotokat mutatja. Sok esetben az eladónak és a vevőnek sem érdeke a valós vételárat feltüntetni egy adásvételi szerződésben, ezért ez is torzítja a tényleges értékeket.
Pénzcentrum: Milyen csalások fordulnak elő a szabad felhasználású hitelek esetében?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jurányi Gábor: A szabad felhasználású hiteleknél mivel még adásvételi szerződés sincs, nyilván nagyobb a "mozgástér", elsősorban a már említett nem kellően friss és megbízható ingatlan érték adatok miatt.
Pénzcentrum: Találkozott-e kirívó esetekkel a jövedelemigazolás és a bankszámlakivonatok kapcsán?
Jurányi Gábor: Igen, sajnos még korábban a bankszámlakivonatokat pecséttel és aláírással hitelesítették (és még korábban a bankok folyamatosan tájékoztatták egymást aktuális felhatalmazott aláíróik nevéről) addig a mai számítógéppel nyomtatott kivonatok hamisítása nem igényel extrém képességeket. A jövedelemigazolások területén pedig megjelentek olyan társaságok, melyek nem valós munkatevékenységgel kapcsolatos jövedelemigazolások kiadására "szakosodtak". A hitelnyújtók számára, főleg egy kemény versenyhelyzetben, nyilván nem egyszerű megoldás az, hogy minden ügyféltől APEH jövedelemigazolást kérjenek be.
Botrány, válság és bedőlő hitelek kellettek ahhoz, hogy észbe kapjon az ország