Pénzcentrum • 2009. január 14. 05:55
Idén a minimálbér 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott, jobbára emelkedett, így a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, miközben bérköltségeik nem emelkednek. A különféle juttatásokon végigzongorázva most áttekintjük, hogyan érintették egyiket-másikat a változások!
A béren kívüli juttatások rendszere, más néven Cafetéria egy olyan - választható elemekből összeállított - juttatási csomag, melyből egy adott dolgozó a számára meghatározott keret erejéig, igényei szerint szabadon válogathat. Az elemeket szabadon kombinálhatja egymással vagy, ha akarja, akkor az egész összeget egy szolgáltatásra költheti.
Kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy egy komplett rendszer bevezetése helyett maguk határozzák meg a fix béren kívüli juttatások körét, vagyis az utalványokat egyszerűen megrendelik, nagyobb vállalkozások azonban komplex cafeteria-rendszert működtetnek, ahol a munkavállaló maga dönti el, hogy egy éves időtartamra megadott keretösszegen belül milyen béren kívüli juttatásra van szüksége.
A január hónap természetesen idén is számos változást hozott a béren kívüli juttatások terén, lássuk, mit érdemes tudni ezekről!
Az egyik legfontosabb változás, hogy míg korábban adómentesen fejenként 400 ezer forint értékben kaphattunk egyes béren kívüli juttatásokat, ez a felső határ januártól megszűnt és valamennyi juttatásnál egyedi korlátot vezettek be. Ez tehát azt jelenti, hogy idén már nem kell számolgatni, hogy összeadva mennyi juttatást kaptak a dolgozók, elég lesz külön-külön elemenként figyelni az adómentesen adható maximumokra.
Vegyük sorra a legkedveltebb juttatásokat!
1. Étkezési utalvány: Két fajtáját különböztetjük meg, a hideg- és a meleg étkezési jegyeket, melyek értékhatára nem változott idén. Az első esetében havonta 6 ezer forint adható adómentesen, míg a második esetben ez az összeg a duplája, tehát 12 ezer forint.
2. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás: adómentessége miatt szintén sokan választják ezt a juttatási formát, melyet nyugdíjasként egy összegben, illetve havi járadékként lehet majd felvenni. Mivel ez a mindenkori minimálbér 50%-áig nyújtható adómentes támogatásként, ennek mértéke idén havi 35 750 forint lehet.
3. Üdülési csekk: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) megbízásából nemrégiben készített felmérés szerint az üdülési csekk egyre nagyobb mértékben járul hozzá a lakosság életszínvonalának javulásához, és a szolgáltatók eredményességéhez is. A jelenleg 10 féle szolgáltatásnál használható a csekk felhasználási területe egyre bővül. Az adómentesség felső korlátja itt is a mindenkori minimálbérhez kötött, méghozzá azzal megegyező mértékű, így idén havi 71 500 forint értékben adható.
4. Egészségpénztári juttatás: Ez a juttatás egészségügyi célú termékekre és szolgáltatásokra, például gyógyszerre, szemüvegre, kontaktlencsére, fogorvosi és más orvosi ellátásokra, gyógykezelésekre, fittnessre fordítható. Ennek adómentes felső értéke, az egészségpénztári és az önkéntes önsegélyező pénztári támogatás összegét egybevéve a minimálbér 30 százaléka, vagyis 21 450 forint havonta.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
5. Ajándékutalvány: az utalványon feltüntetett kategóriákban ( pl. szépségápolási, sport-, vegyi áru vagy ruházati) évente 3 alkalommal, a minimálbér 10 százalékáig, vagyis 7 150 forintig adómentesen adható.
6. Beiskolázási utalvány: vagy más néven iskolakezdési támogatás utalvány tanévkezdési költségekre, tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására fordítható. Ennek adómentes összeghatára szintén a minimálbérhez kötött, méghozzá annak 30 százaléka adható évente, vagyis gyermekenként 21 450 forint.
7. Internet utalvány: A 400 ezer forintos összeghatár eltörlése miatt idén korlátlanul igényelhető az otthoni internet támogatása, vagyis az igazolt felhasználás mértékéig kaphatja a dolgozó. Internetdíjon belül térítés igényelhető a bevezetési költségekre, vagy a havi előfizetési díjara, azonban a telefonköltségre, a digitális televíziózásra és a mobilinternetre nem.
8. Kultúra utalvány: a közművelődési intézményekbe szóló belépőjegy, bérlet, színházjegy, operabérlet vásárlására vagy könyvtári tagsági díjra használható utalványra korábban a 400 ezer forintos limit volt érvényes, idén azonban egyedi korlátot állapítottak meg, melynek mértéke a minimálbér összege, vagyis 71 500 forint/év.
9. Helyi utazási bérlet: ez a munkába járás költségeinek fedezését szolgálja, így például a BKV-bérlet megtéríthető, a bemutatott számla alapján - vagyis a dolgozónak meg kell előlegezni az összeget. Ennek felső határa idén havi 9000 ezer forint, amiből szerencsére egy havi bérlet épp kijön.
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54%, a TB járulék 29% (adóval növelt értékre számolva 44,66%), a munkaadói járulék 3% (adóval növelt értéke 4,62%) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 % (adóval növelt értéke 2,31%). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra nőtt, a korábbi 101,66 százalékhoz képest, mivel korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.