Őrületes csavart fánk, ahogy Borbás Marcsi készíti: kívül ropogós, belül foszlós, pont mint a nagyié

Pais-Horváth Szilvia2025. január 18. 10:02

A világ zajától távolt, az Őrségben élő Borbás Marcsi és Szabi, a pék receptjével hozzuk ezt a mennyeien finom magyaros fánkot, amit reméljük idén farsang táján ti is kipróbáltok!

Most kezdődik csak igazán fánk szezonja, mert ki ne tudná, ezt a hagyományos édességet leginkább a farsang időszakában szokás elkészíteni. Számos kultúrában elterjedt szokás a báli-karneváli szezonnal együtt a fánksütés. A farsang a karácsonyi időszak utáni, a húsvétot megelőző időszak, és sok helyen Európában a tél búcsúztatásának, a tavasz közeledtének és az örömünnepnek számít. De miért épp az év első hónapjaiban álltak neki ősink ennek a zsíros és tápláló étel sütésének?

Egyes források szerint már az ókori rómaiak is ismerték, s ők is ilyenkor tél végén, tavasz kezdetekor ették, ünnepelve a természet újraéledését. Az első mostani fánkot azonban a legenda szerint egy bécsi pék sütötte. A történet úgy szól, hogy "annyira népszerű volt a bécsi pékség, hogy a pékné megunta a felháborodott és türelmetlen vevők hőbörgését, s egy darab kelt tésztát akart a tömegbe dobni, ám azt elvétette és a tészta a forró olajba esett." Valahogy így készülhetett el az első fánk (ami ezek szerint akár lángos is lehetett volna, de porcukrozták), amit az osztrákok Krapfennek hívnak. De franciák is rajonganak érte, állítólag amikor Maria Antoinette is megkóstolta, annyira ízlett neki, hogy utána a bálokon mindig csak ilyen finomságot szolgáltak fel a kedvéért.

Régen a magyarok úgy tartották, hogy ha a böjti időszak előtt –fánkot sütöttek és ettek, akkor a legerősebb tavaszi vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét. A fánk szimbolizálta a szerelmet és a házasságot is, hiszen a szalag a jegygyűrűt, a fánk megosztása pedig a viszonzott érzést jelentette.

Nem kell félni a sütésétől!

Nemcsak télvíz idején kívánunk rá erre az ízes, porcukorral meghintett finomságra, de farsang idején már-már kötelező magyar hagyomány, hogy legalább egyszer muszáj nekünk is enni belőle! Sokan azonban félnek nekiállni, túl bonyolultnak gondolják az elkészítését. Pedig egyáltalán nem az ördögtől való tészta a fánk, a szalagostól sem kell megijedni, csak pár apró trükk, és csodaszép fehér masni díszeleg a mi aranybarna tésztánk közepén is!

Mitől lesz szalagja a fánknak?

A Gasztromesék sorozat már elárultuk a titkot is, hogyan készül a hagyományos szalagosnak hívott fánk:

  • A cukrot fehéredésig keverjük a tojásokkal.
  • Szaggatás után is hagyjuk keleszteni!
  • Az alsó felét fedő alatt sütjük!

A titok: a tésztába rum kerül, hogy az olajat ’ kicsapja’ sütés közben. Így nem süllyed el, szalagos lesz, és habkönnyű, valamint hihetetlenül illatos fánkok születnek!

A csörögefánkról hallottatok?

A hagyományos szalagos fánk mellett létezik egy másik, jóval hamarabb elkészíthető változat, amelynek a tésztája és az elkészítése is jóval egyszerűbb. Ez a török eredetű csörögefánk, amely egy rituális ünnephez volt köthető, mikor az apa nyilvánosan fiaként ismerte el a gyermekét, akkor csörögefánkkal kínálta a vendégeket. Neve egyébként a hangjára utal, amit a tészta ad ki, amikor az olajban sül. Sokféleképpen lehet formázni, de a leggyakoribb alakja a rombusz, amelynek a közepén egy vágást ejtenek, és a vágáson keresztül áthúzzák az egyik sarkát.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Készítettek már csavart fánkot?

Ha az idei farsangi szezonban valami igazán különlegessel szeretnétek meglepni a családot és a barátokat, érdemes kipróbálni a csavart fánkot. A fánk a csavart alakjának köszönhetően sokkal laktatóbb, picit töményebb, mint a hagyományos változat. A külső réteg kellemesen ropogós lesz a cukros bevonatnak köszönhetően, belül azonban foszlós a tészta. Az ellenállhatatlan finomságot lekvárral, csokiöntettel, karamellszósszal vagy vaníliasodóval is érdemes kínálni. A cukros bundát egy teáskanálnyi fahéjjal is izgalmasabbá teheted.

Pár éve láttuk ezt a videót, amin Borbás Marcsi, Szabi, a pékkel készíti el ezt a különlegesebb fánkot. Nézzétek:

Az szilvalekvárral megspékelt csavart fánk receptjét is megosztotta saját oldalán:

Hozzávalók

  • 50 dkg liszt
  • 6 dkg olvasztott vaj
  • 5 dkg cukor
  • 5 tojássárgája
  • 5 dkg élesztő
  • 3–3,5 dl zsíros tej
  • csipet só
  • 1 citrom héja
  • 1 ek rum
  • olaj vagy zsír a sütéshez
  • kemény szilvalekvár a töltéshez

Így állj neki!

  • A tej felét meglangyosítjuk, majd belemorzsoljuk az élesztőt és hozzáadunk egy kanál cukrot. Miután az élesztő elvégezte a dolgát, hozzákeverjük az öt tojássárgáját, és alaposan összedolgozzuk.
  • Ezután a sóval elkevert liszthez adjuk, és a maradék tejjel beállítjuk a tészta kívánt állagát. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl kemény!
  • A tészta akkor jó, ha ragadós és lágy – így lesz igazán levegős és puha a végeredmény. Közben ízesítjük a rummal és a citrom frissen reszelt héjával. Miután a tészta összeállt, beledagasztjuk a vajat.
  • Folytatjuk a gyúrást, amíg a tészta elkezd levegősödni. Ekkor egy tiszta konyharuhával letakarjuk, és meleg helyen körülbelül 45 perc alatt a duplájára kelesztjük.

Címkék:
pék, tészta, farsang, fánk,